Az alábbiakban Brian Harvey "Soviet and Russian Lunar Exploration" c. könyvéből fordítunk részleteket magyarra:

A második és egyben utolsó Je-6 – ezt Je-6M-nek hívták – volt a Luna-13. 1966. december 21-én szállt fel, majd a Hold felszínétől 69 kilométerre begyújtotta fékezőrakétáit, és a Viharok Óceánjában, a Craft és a Selenus kráterek között huppant le a felszínre (Északi szélesség: 18,87 fok, nyugati hosszúság: 62,05 fok), mintegy 440 kilométerre a Luna-9 leszállóhelyétől. Hat napig, december 28-ig a környező kráterekről, kövekről és sziklákról készített panoráma-felvételek egész sorát küldte vissza. A Nap alacsony szögből sütött, a Luna-13 antennáinak árnyéka rávetült a misztikus tájra. Öt teljes panorámakép érkezett vissza a földre.

A Luna-13 már jóval fejlettebb volt puha-landolást végző elődjénél, a Luna-9-nél. Ez a fejlettség a maga nagyobb, 112 kg-os súlyában is megnyilvánult. A Luna-13-nak két, egyenként másfél méteres kinyújtható karja volt, ezek létrák módjára hajlottak le a Hold felszínére. Az egyik kar végén egy ütőszerkezettel ellátott mechanikus talajmérő volt, ami a talaj sűrűségét 4,5 centiméter mélységben mérte meg 70 N (230 N/m2) erővel. A VNH Transmas részéről Alexander Kemurdzsian fejlesztette ki, később ugyanez a vállalat fejlesztette ki a holdjárókat is. Az eredmény az lett, hogy a holdi sziklák a közepes sűrűségű földi talajhoz hasonló (egész pontosan 800 kg/m3), tömör összetételűek, és nem porból állnak. A holdpor vastagsága 20 és 30 cm között alakul. A másik kar végén egy sugárzás sűrűségmérő volt, utóbbi kiderítette, hogy a Holdon a sugárzás szerény mértékű, ami elviselhető az emberek számára.
A Luna-13 a fedélzetén egy hőmérő és egy kozmikus részecske-érzékelő is helyet kapott. Az utóbbi kiderítette, hogy a Hold a felszínére érkező kozmikus sugárrészecskék nagyjából 75 %-át elnyeli, és 25 %-át veri vissza a világűrbe. A Luna-13 felszín hőmérsékletét is megmérte (117 Celsius fok). A Hold talajában mért sugárzás csekély volt.

A leszállóegységek: összefoglaló

Egy kabin holdfelszínre juttatása jóval bonyolultabb feladatnak bizonyult annál, ahogy azt eredetileg az Egyesült Államok vagy a Szovjetunió elképzelte. A Szovjetunió tizenkét kísérletet tett, de közülük csak két küldetés volt sikeres. A Rangerrel az amerikaiak háromszor próbálkoztak, és egészen 1966. júniusig, a Surveyor-1 küldetéséig nem jártak eredménnyel. Ami az oroszokat illeti, a fő problémák a rakéta felső fokozatában, a Hold felé menet és a navigációs rendszerekkel kapcsolatban jelentkeztek, és nem annyira magával a landolással volt a gond. A Je-6 leszállóegységek jóval kifinomultabb voltak a Rangereknél, több mérést és megfigyelést hajtottak végre amerikai társaiknál. Küldetésüket beteljesítették azzal, hogy kiderült: a Hold talaja elbírna egy legénységet szállító űrhajót, és a sugárzás mértéke elfogadható az emberi szervezet szempontjából. Ezen felül a szondák részletes közeli felvételeket küldtek vissza a holdi tájról.

A Je-6 tervei később jó szolgálatot tettek a Szovjetuniónak, amikor 1971-ben puha landolással kívántak űrhajót juttatni a Marsra (Mars-3). Az amerikai Pathfinder 1997-ben végrehajtott sikeres puha-landolásakor az oroszok által 1960-ban kifejlesztett légzsákos technikát alkalmazta (nem mintha erről akkoriban megemlékeztek volna). Légzsákokat használtak a későbbi amerikai Mars-szondák, a Spirit és az Opportunity is 2003-2004-ben. Az amerikai Mars-szondák gyakorlatilag megismételték az oroszok által az 1960-as években megtapasztalt frusztráló problémákat.

A Je-6, -6M tudományos eredményei:

• a holdi regolit sűrűsége hasonlít a földi közepes sűrűségű sziklákéhoz, kevés port tartalmaz (0,8 gm/cm3)
• a felszín bőven elbír egy emberes holdraszálló egységet
• a sugárzás napi szintje 30 mrad, ami az emberi szervezet számára elfogadható mértékű
• a Hold a kozmikus sugárzás háromnegyedét elnyeli
• a helyi terepviszonyokat két helyszínen is feltárta
• a holdfelszín hőmérséklete 117 Celsius fok

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.