Arany Sínrögzítő a Holdon
2014.05.06. 09:00
Néhány éve a NASA, illetve a NASA költségvetéséért végső soron felelős ifjabb George Bush még nagyon eltökélt volt a Holdra való visszajutást illetően. Aztán 2010-re kiderült, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi és technikai paraméterek alapján a Constellation program sehova nem fog jutni, nem hogy a Holdra. Bár a Constellation maga bukás volt, nem minden eleme tűnt el nyomtalanul a lefolyóban.
A Constellation filozófiája és célkitűzései ihlették meg a Golden Spike Company vezetőit, akik teljes csendben alapították meg a céget, még 2010-ben. Vezetői Gerry Griffin, a Johnson Űrközpont korábbi vezetője és egykori Apollo Flight Director és Alan Stern, neves bolygókutató és a NASA tudományos küldetések egyik korábbi felügyelője. Az igazgatótanácsban találunk még az űrsikló-programból és a SpaceX-től érkezett neveket is. A Golden Spike az első két évben csendben dolgozott a koncepcióján, és csak 2012-ben léptek ki a nyilvánosság elé.
Kép forrása: space.com/Karl Tate.
Míg a Constellation a lehető legrosszabb módon keverte az új technológiákat az űrsikló program megmentendőnek ítélt elemeivel, a Golden Spike jelszava a maximális pragmatizmus. Egyszerűen fogalmazva, jó alaposan körbenéztek az űripari szektorban, és kiválogatták a legjobb fejlesztéseket, legyen az hordozórakéta vagy űrhajó. Tekintve, hogy időközben a Boeing és a SpaceX is rengeteget dolgozott a saját űrkapszuláján, alapanyag van bőven, csak a holdi útra kell majd felkészíteni. Az egyetlen igazi kihívás a holdi leszállóegység megépítése lesz.
A Golden Spike azonban nem önszorgalomból tervez holdraszállást: az egészet, mint terméket kívánja eladni annak, aki meg tudja fizetni. A név az első amerikai transzkontinentális vasútvonalra utal, amelynek befejezését az utolsó, aranyból készült sírögzítő szeg (golden spike) beverése jelképezte. Távlati céluk, hogy a keleti és nyugati partok közti közlekedés felpörgetéséhez hasonlóan a Föld-Hold útvonal is megteljen élettel. Persze a jegy egyelőre egy kicsit drága lesz: még annál is sokkal drágább, mint amit az oroszok kértek az ISS-re feljutó űrturistáktól. Egy kétszemélyes, két kiszállással és legalább 36 órás felszíni tartózkodással egybekötött holdi túra körülbelül másfél milliárd dollárt kóstál. Egy hétnyi keringés, holdraszállás nélkül, kijön mindössze 900 millióból.
Kép forrása: space.com/Karl Tate.
Feltételezhető, hogy az első kuncsaftok nem kőgazdag űrturisták lesznek, hanem nagyobb országok űrügynökségei. Másfél milliárd dollár soknak hangzik, de ennyibe kerül egy nagyobb űrszondát is kifejleszteni: a Lunar Reconnaissance Orbiter 500 millióba, a Curiosity pedig 2,5 milliárdba került a NASA-nak. Helyette akár egy közepes űrnemzet, mint India vagy Brazília is eljuttathatja az űrhajósait a Holdra, összehasonlíthatatlanul nagyobb elismerést és reklámértéket elérve ezzel.
A Golden Spike pedig tényleg komolyan gondolja: a leszállóegység tervezéséhez a Northrop Grummannal kötöttek szerződést, a leszállóhelyeket pedig a Draper Laboratory-val közösen választják ki. A cég meglehetősen feszített ütemtervvel dolgozik: 2017-ben már sort kerítenének az első tesztrepülésre, amelyet még kettő követne: 2020-ban, a negyedik küldetésen már embereket vinnének a Holdra. Úgy számolják, hogy a húszas években 15-25 holdraszállásra tudnak majd vevőt szerezni.
És hogy mit várnak el egy jövőbeni holdraszállótól? Meglepően keveset. Az űrhajót nem ő fogja irányítani, hanem a Golden Spike szakemberei a Földről. A kiképzés nagy része a felszíni tevékenységekre fog koncentrálni, ezt pedig akár a küldő ország maga is levezényelheti, tetszése szerint. Az űrhajósnak már nem kell szuperembernek lenni: kutatók vagy akár ismeretterjesztők is bejelentkezhetnek majd a Hold felszínéről.
A Puli Space csapata sem tétlenkedik, prioritásunk most az űrképes Puli elkészítése és Holdutazásunk foglalójának biztosítása. Mindehhez szükségünk van olvasóink segítségére is!
Ha szeretnéd a magyar zászlót a Holdon látni, támogasd a Google Lunar XPRIZE versenyben részt vevő Puli Space-t az odajutásban. A Puli esélye a Holdra jutásra az, ha más csapatok mellé társulunk be és így olcsóbbá tesszük a Holdig való eljutást, ami a küldetés legköltségesebb része.Hogy minél jobb eredményt tudjunk elérni a jövőben is, mindenkinek a segítségére szükségünk van - a Tiedre is. Kis Lépés Klubunkon keresztül támogathatod további fejlesztéseinket, akár rendszeres előfizetéssel is.
Segíts Te is, hogy Magyarország lehessen az első európai nemzet, amely eljut a Holdra!
Facebook YouTube Google+ Twitter
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
