A floridai Cape Canaveralen elég hektikus az időjárás. Az első amerikai űrhajós indításához tiszta égboltra volt szükség, amíg azonban erre vártak, egy átalakító dobta be a törülközőt. Alan Shepard nem könnyen jutott ki a világűrbe. Sorozatunkban megkíséreljük bemutatni, milyen volt amerikai - mitöbb: első amerikai - űrhajósnak lenni a hatvanas évek elején, ehhez kiváló forrást nyújt Alan Shepard visszaemlékezése, ami a "We Seven" (Mi, heten) c. könyvben jelent meg; ebből pár részletet próbálunk meg magyarra lefordítani.

"A riporterek végignézték, ahogy egy szintén vakító narancssárgára festett nyakigláb daru, a cseresznyeszedő, dobozszerű kezelőfülkéje teljesen megközelítette a Redstone rakétát, majd hozzáért a kabin ajtajához, ami mögött Shepard ült [ld. a képet].

Ezzel is ki lehetett volna menekíteni Shepardot a kapszulából, ha úgy tűnt volna, hogy alatta a hordozórakéta fel akar robbanni. Két újságíró nézte végig mindezt. Mindketten jól ismerték Shepardot, és amikor végül tudatosult bennük, hogy eljött az igazság pillanata, amikor ez a csillogó szemű ember egy csodálatos feleséggel és egy fehér sportkocsival a háta mögött épp 2250 m/s-mal készül kirobbanni a világűrbe, egyikük még egy másodpercre sem bírta levenni tekintetét a kabinról. Kollégája ellenkezőleg, épphogy nem bírta nézni azt.

A visszaszámlálás hosszú szünetei különösen idegtépőek voltak – szinte mindenkinek, aki ekkor Cape-en élt és mozgott, talán Alan Shepard kivételével. Összesen négy szünetet kellett közbeiktatni, az első 7:14-kor kezdődött, amikor a visszaszámlálás még szemmel látható könnyedséggel ment. Aztán a végjáték környékén, T mínusz 15 percnél is megállították az órát – egyre hosszabb szüneteket követően. Ekkorra ugyanis vastag piszkosszürke felhőréteg ért az indítóállás környékére, a szünet célja az volt, hogy az irányításnak legyen lehetősége ellenőrizni az időjárást.

Cape Canaveral egy keskeny földnyelven található, keleten a Golf-áramlat, nyugatra a valamivel több mint 200 kilométerre lévő Mexikói öböl között. Az időjárás hajlamos gyorsan váltakozni a két tenger közelsége miatt. Egyik percben még süt a nap, a következő percben felhős és szeles lehet az idő. Bizonytalan megjósolni, és nehéz nyomon követni változásait, de az Irányítóközpontnak megbízható előrejelzésre volt szüksége. A technikusok tudták, hogy a landolási körzetben – ott, ahol a mentőhajók várakoztak – kiváló az időjárás: tökéletes látási viszonyokra volt szükség ahhoz, hogy megtalálják a kapszulát, és kihalásszák Shepardot. De annak érdekében, hogy a kabin és a rakéta útját követhessék, fotókat készíthessenek róluk, készen az esetleges vészhelyzetekre, az Irányítóközpont személyzetének tisztán kellett látnia a repülés első felét. A Cape fölött gyülekező kisebb felhők az egész küldetést késleltethették. Ugyanakkor a felhőrétegben egy kis kék ablak jelent meg, ami Walt Williams műveleti igazgató számára már elég önbizalmat adott a folytatáshoz.

A meteorológusok szerint a felhők rövidesen arrébb vonulnak, és az ég 30 percen belül újra tiszta lesz. Walt az óra visszaállításáról döntött, beleszámolva a felhő-átvonulás idejét, és a küldetés folytatása mellett tette le voksát.

Majd újabb probléma merült fel. Miközben az időjárás javulására vártak, egy, a Redstone rakéta tetejéhez közeli kis átalakító elkezdett túlmelegedni. Az átalakítókra az akksikból érkező egyenáram váltóárammá alakításához volt szükség: a hordozórakéta egyes rendszerei ugyanis az utóbbival működtek. Ez a bizonyos átalakító a rakéta beüzemeléséhez és az indítóállásról való felemelkedéséhez kellett. Ki kellett cserélni, mielőtt folytathatták volna a visszaszámlálást. A korábban a rakétától eltolt állványzatot tehát ismét visszagurították, hogy a technikusok hozzáférjenek az alkatrészhez. Ez a folyamat olyannyira időigényes volt, hogy 86 perc ment el ezzel, az Irányítóközpont csak ezután indíthatta el ismét az órát." (Folyt.köv.)

Juttasd el neved a Holdra! Holdjárónk, a Puli, már ezer forintos támogatás esetén magával viszi neved a Holdra, hogy az örök időkre ott maradjon! De a következő meteorbecsapódásig mindenképp. Ehhez csak be kell lépni a Kis Lépés Klub-ba,  kisvállalkozásoknak pedig irány a Puli Indítóállás!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.