A helyzet az, hogy a szuperhold távolról sem volt olyan szuper, pontosabban egy árnyalattal sem volt kevésbé szuper ahhoz képest, amilyen a Hold máskor szokott lenni. Az emberrel az egyik fő gond az, hogy a Hold „mezei” és „szuper” állapota közötti különbség észleléséhez legalább két holdnak kellene egyidejűleg egymás mellett lennie az égen: a jelenség akkor lenne az igazi, ha a Holdat kevésbé szuper, szokványos formájában is láthatnánk. Hogy legyen mihez viszonyítani.

Másrészt pont a viszonyítás felelős azért, hogy a horizont közelében akár mindennap "szuperholdat" láthatunk. Ez azonban agyunk tevékeny közreműködésének köszönhető - erre a poszt végén térünk vissza.

Legalább két pszichológiai jelenség játszik velünk. Az egyik. Ha elég határozottan állítják, hogy az, ami látunk, nagyobb ahhoz képest, amit látni szoktunk, elhisszük. Ezzel az emberek többsége így van, még akkor is, ha a Holdnál jóval egzaktabb dologról van szó: ha például összezárnak minket egy olyan csoporttal, ahol rajtunk kívül mindenki más kellő határozottsággal állítja a rövidebb vonalról, hogy az a hosszabb, egy idő után mi is elfogadjuk. Ez a csoporthatás.

A szuperhold jelenség egyébként egzakt dolog: évente általában egyszer van ilyen, idén erre a május 5-ről 6-ra virradó éjszaka került sor. Ekkor a Hold mintegy 30 ezer kilométerrel volt közelebb a Földhöz, így égi kísérőnk bolygónktól való távolsága alig több mint 350 ezer kilométerre apadt. Emiatt 14 százalékkal tényleg megnő a mérete a földlakók számára, és 30 százalékkal fényesebb az idén esedékes többi teliholdnál. A szuperhold annyira valóságos, hogy a tengerekre is hatást gyakorol, mégha ez nem is túl sok: pár centivel magasabban tetőzik ilyenkor a tenger dagály idején, helyi földrajzi tényezők miatt a különbség akár 15 centi is lehet; ez még mindig nem az, amit cunaminak mondanánk.

Viszont. Akár szuperhold van, akár nem, a horizont környékén mindig "nagyobb" a Hold. Ez azonban csak látszólagos: saját agyunk csap be minket galád módon, bár a Holdat puffadásra hajlamosító mentális tényező még nem pontosan tisztázott. Igazság szerint ilyenkor még messzebb van tőlünk a Hold szűk 1 földsugárnyival - ez kábé másfél százaléka a teljes távolságnak.
Valószínűleg olyasmi történik a fejünkben, amit a fenti ábra is szemléltet: a fekete-fehér "csempéken" álló piros golyók azonos méretűek, mégis kisebbnek látjuk a kép alján a hozzánk közelebb lévőt, és nagyobbnak a tetején lévőt. (A képre kattintva bátran játszhatunk is velük, és tesztelhetjük perceptuális konstanciáinkat.) Ilyen lineáris perspektívában látjuk szabad szemmel a világot, nem kizárt, hogy ennek esik a Hold is áldozatul. Ha nem így lenne, akkor az előbbi képen pont egyformának látnánk a két golyóbist. Persze, nem csak a szomszédos égitesttel kivételez agyunk: a lenyugvó vagy a felkelő napot is nagyobbnak észleljük.

A fentiek miatt tehát nem csak az év egy kitüntetett szuperhold-napján, hanem gyakorlatilag minden alkalommal 30-50 százalékkal nagyobbnak látjuk a Holdat akkor, amikor az a horizonton ül. Erről a holdillúzióról már az időszámításunk előtti 4. században is értekeztek, és rengeteg publikáció jelent meg erről – jellemzően bő kétezer évvel később. Egyes elméletek szerint azért látjuk ekkor a Holdat nagyobbnak, mert agyunk a táj jellegzetességeihez - pl. fákhoz és más tereptárgyakhoz - viszonyít. Amikor a Hold delel, azaz zeniten van, támpont nélkül marad agyunk, így kénytelen a Holdat akkorának láttatni velünk, amekkora az valójában.

Az tehát a nagy helyzet, hogy a szuperhold idején a Hold tényleg nagyobb, mivel égi kísérőnk ilyenkor fizikailag tényleg közelebb van hozzánk, ebből azonban leginkább csak nagy fényességét érzékeljük szemünkkel. A Holdat azonban egy átlagos éjszakán is nagyobbnak látjuk, ha a horizonton van - ezzel agyunk észlelési mechanizmusa ajándékoz meg minket. Ha tehát lekéstük a hétvégi szuperholdat, vagy nem voltunk elégedettek a méreteivel, nincs probléma: a következő holdkelte lehet, hogy nem okoz majd csalódást.

A hétvégi szuperholdat nem hagyhattuk szó nélkül, következő posztjainkban - ígéretünkhöz híven - Al Shepard beszámolójából közlünk részleteket, aki első amerikaiként 1961. május 5-én ruccant ki a világűrbe.

Terjeszd az igét! Már nem csak itthonról lehet tolni a Puli szekerét a Hold felé. A Kis Lépés Klubban 13 országból vannak támogatóink. Nemrég indított kampányunkban szeretnénk még több külföldi rajongót szerezni, és természetesen, meg akarjuk szólítani külhonban élő honfitársainkat is. Segíts, hogy a magyar csapat elsőként szállhasson le a Holdra robotjával!

Juttasd el neved a Holdra! Holdjárónk, a Puli, már ezer forintos támogatás esetén magával viszi neved a Holdra, hogy az örök időkre ott maradjon! De a következő meteorbecsapódásig mindenképp. Ehhez csak be kell lépni a Kis Lépés Klub-ba,  kisvállalkozásoknak pedig irány a Puli Indítóállás!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lyesmith 2012.05.07. 11:35:03

Nincs igazad Ha rendszeresen nézed a teliholdat akkor a mostani észrevehetően nagyobb volt. Különösen holdfelkelte és nyugtakor amikor a refrakció (nem a saját agyunk) felnagyította a különbséget.

Válasz erre 

lyesmith 2012.05.07. 11:36:46

A refrakció pedig ténylegesen felnagyítja a hold képét. Mérhető módon. Ez független a pszichológiától-

Válasz erre 

Andie 2012.05.07. 11:49:24

Én is le akartam fotózni ezt a szuperholdat, de egyrészt telihold volt, másrészt egyáltalán nem láttam nagyobbnak szombat éjszaka (legalábbis annyival, amiért érdemes lett volna összerakni a szerkót).

A cikkhez: én úgy tudtam, hogy horizont-közelben azért látjuk nagyobbnak a Holdat - vagy bármi más objektumot - mert ilyenkor a róla jövő fény sokkal sűrűbb (vízgőzben, oxigénben és porban) légrétegen halad keresztül, ezáltal a vízben is érzékelhető "nagyító" effektus játszik közre. (kezünket a viz alá téve, de a viz fölül nézve a két közeg találkozásakor fénytörés keletkezik, miáltal lencseként funkcionálnak)
Erről azonban nem tesznek említést sem itt, sem a wikipédia oldalon, úgyhogy lehet, hogy rosszul tudom - vagy jelöltetem magam a nóbel díjra :)

Válasz erre 

gopuligo 2012.05.07. 11:49:25

@lyesmith: A posztban nem az szerepel, hogy a szuperholdat mentális folyamatok hozzák létre. Másrészt ha pontosan tudod, hogy miért tűnik a Hold - úgy általában - a horizonton nagyobbnak, akkor jó lenne, ha publikálnál, mert a szakemberek között erről még vita van.

Válasz erre 

Andie 2012.05.07. 11:51:13

@lyesmith: áh, köszönöm szépen, ezt a fogalmat kerestem. Akkor mégsem vagyok hüje - és nóbeldíjas :)

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.05.07. 12:21:30

@lyesmith: @Andie: a refrakció nem nagyítja fel, pont hogy inkább összenyomja, mivel a zenittávolsággal nő, arra merőlegesen meg nincs hatása. Vagyis a Hold pont, hogy összenyomottnak tűnik a horizonton, lásd:
astrobob.areavoices.com/files/2010/10/Moon_size_comp3-400x257.jpg
apod.nasa.gov/apod/image/0201/seattlemoon_stephens_big.jpg

persze ha nagyon nem homogén a légkör, akkor durvább torzulások is felléphetnek, mint az etruszk váza alak vagy a zöld/kék villanás, stb, de "szép" nagyítás nem fog létrejönni így sem. Az Atmospheric Optics oldalt éremes átböngészni:
www.atoptics.co.uk/atoptics/sunmir2.htm
www.atoptics.co.uk/atoptics/gfim0.htm

Válasz erre 

mallac 2012.05.07. 12:46:21

A Holdfelkelte lenyűgöző volt.Egy fasoron át néztem, óriási volt és fényes.

Válasz erre 

Andie 2012.05.07. 12:48:38

@lacalaca: Hát én nemtom, de az biztos, hogy többször láttam már Hold-felkeltét, amikor egy hatalmas (zenit mérethez képest legalább 2x-es!) vöröses-narancssárgás Hold látszik. Ugyanez a Napnál is igaz, ha valaki már figyelte meg pl a tengerbe lenyugvó Napot...

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.05.07. 12:56:06

@Andie: igen, az pontosan a fent részletezett holdillúzió. :) Legközelebb mérd is meg, hogy mekkora a látszó átmérője, vagy fotózd le és hasonlítsd össze amikor magasabban jár. Pont ezért linkeltem ilyen fotót is. (Ha jól emlékszem, ha kinyújtott karral mellé/eléteszed a hüvelykujjad, az nagyságrendileg ugyanakkorának látszik, de az összehasonlításban mindenképp segít.)

Válasz erre 

Andie 2012.05.07. 13:02:13

@lacalaca: Bocsánat, a linkjeidre elfelejtettem rákattintani, mer pont közbejött egy telefon.
Lemérem legközelebb, bár ennek (és a linkelt képek) ellenére nyilvánvaló, hogy illúzióról beszélünk, hisz senki nem állította, hogy a Hold valójában is nagyobb horizontközelben :) Viszont látszólag - számomra - sokkal nagyobb.
Az ötleted jó, le fogom fotózni ugyanazzal a zoommal lent is és fent is, és meglátjuk :) (bár tapasztalatom szerint a fényképezőgép optikán keresztül egész más (sajnos jóval kisebb) a Hold, mint szabadszemmel)

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.05.07. 13:06:09

@Andie: ok. :) Hát igen, amikor az ember "csak úgy" ránéz, nem tudatosul, hogy csak fél fok a látszó átmérője... Szóval érdemes méricskélni kicsit szabad szemmel is, hogy mekkora is valójában a teljes égbolthoz, vagy éjjel egy-egy csillagképhez képest. Jó kezdés pl. hogy el tudod-e takarni pusztán a kinyújtott hüvelykujjal - olyankor egyből feltűnik, hogy milyen kicsi. :)

Válasz erre 

Martian (törölt) 2012.05.07. 13:13:02

Mindenesetre a zeniten már nem nézett ki különlegesen nagynak... gondolom, hogy a vélt nagyságban a horizont felett is számít valamelyest a légkör páratartalma.

Válasz erre 

Bogoj · http://bogoj.blog.hu/ 2012.05.07. 13:36:50

én ezt a szuperholdat (gyakorlatilag a fejem fölött) kisebbnek láttam, mint az előző havi teliholdat nem sokkal a horizont fölött...
de biztos bennem volt a hiba, lehet, rosszul emlékszem...

Válasz erre 

Zuzzant 2012.05.07. 13:42:59

Elnézést!

Én még úgy tanultam Fizikából, hogy a horizont közelében a fénysugarakat a légkör prizmája a kisebb beesési szög miatt jobban szórja az irányából érkező fényt, mint amikor delel, és majdnem merőlegesen érkeznek a fénysugarak a légkörre, ezért tűnik nagyobbnak a hold / nap.

Ezért van az, hogy hajnalban és naplementekor nagyobbnak és vörösebbnek tűnik a Nap, és ugyanez vonatkozik a Holdra is, ezért tűnik a delelésekor fehérnek, erősebbnek a Hold.

De ezek egyikének sincs köze a szuper Holdhoz, amikor mint ahogy a posztban is szerepel, közelebb kerül bolygónkhoz.

Minden más csak félrevezetés.

Válasz erre 

Void Bunkoid 2012.05.07. 13:52:49

holnap reggelre Vector úgyis ellopja az egészet, eccavústól.

Válasz erre 

gopuligo 2012.05.07. 13:58:31

@Bogoj: Erre próbáltam utalni a poszt elején - jó lett volna egy előző havi Hold a szuper mellé. :_)

Válasz erre 

Kinai cuccok blog · http://kinaicuccok.blog.hu 2012.05.07. 14:08:19

És vajon mikor lesz megint szuper mars (amikor a mars hold méretű lesz), legalább is a szokásos hoax szerint.

Válasz erre 

gopuligo 2012.05.07. 14:15:22

@Kínai cuccok tesztje: Az mindig esedékes, sosem jár le a szavatossága. :_)

Válasz erre 

Andie 2012.05.07. 14:22:20

@Kínai cuccok tesztje: Azt nagyon bírom... főleg, mikor olyantól kapom meg, aki amúgy világszínvonalú technikai ismeretekkel bír (igaz más témakörben). Attól félek, nem is igazán érnénk azt meg, mikor a Mars olyan közel érne, hogy Hold méretűnek látszódna... (bár nemtom hol lehet a Roche-határ)

@Void Bunkoid: ez megalájk :D

Válasz erre 

bircaember maxval · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.05.07. 14:57:48

Össze-vissza beszéltek! LÁTHATÓAN nagyobb volt a Hold.

Válasz erre 

kisfaszú 2012.05.07. 15:31:42

Amikor a Hold közel van a horizonthoz, a Holdnál melegebb horizonttól felmelegszik, ezért kitágul.

Válasz erre 

matlab compiler 2012.05.07. 16:17:41

Én egész szombat éjjel utaztam, így tiszta égboltnál, az erdélyi hegyek hátterével, több órán át figyelhettem a Holdat. És tényleg nagyon nagynak látszott. Én ismertem a leirt horizont jelenséget, magyaráztam is a többieknek :)
de ennek ellenére is nagyon nagynak látszott, a felbontás határozottan jobb volt (jobban lehetett látni a krátereket), ami ugye nem lehet magyarázni a horizont viszonyí}tási érzékcsalódással. Meg is fordult a fejemben, hogy esetleg közelebb lehet most a Hold... de nagyon szép látvány volt mindenesetre, és a felbontás javulása árulkodott, hogy mégis lehet valami (csak akkor még nem tudtam, hogy közelebb is van hozzánk most)

Válasz erre 

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2012.05.07. 16:50:36

Alig említette itt valaki, hogy a Hold látszó méretét meg lehet MÉRNI. Nem olyan ördöngösség. Egy 20-80 cm hosszú (kinek mi tetszik) bot végére keresztbe tegyél egy darab papírt, egy vonalzódarabkát, egy műanyaglapocskát, miegyebet, amin valami skála látható. Tedd a bot végét a szemed alá, és hasonlítsd össze a Hold méretét a skálával. Nem komplikált. A távcső feltalálása előtt az egész világon lényegében ezt csinálták. De a Jákob-lajtorja néven ismertté vált herkentyű is kábé ezt csinálta, csak a másik irányból megfogva a dolgot, utána lehet olvasni. Precíz és objektív.

És amikor megvannak a mérési eredmények, lehet rajtuk agyalni. Az évkönyvek ugyan közlik a hold látszó átmérőjét (30 szögperc körül ingadozik), de a horizont-problémát az nem oldhatja meg, elő kell tehát venni a mérőműszert. Utána találkozunk ugyanitt. :-)

Ha a szem és a mérce távolsága 57,3 centi, akkor a bot végén centiméterben leolvasott érték közvetlenül szögfokra váltható. (1 radián és 1 fok aránya a szám.) 5-10-15 centiig ez az arányítás elég pontos marad, igény szerint, a tangens függvény tanulmányozása megadja az elméleti magyarázatot.

Akik pedig a refrakcióval próbálkoznak magyarázatként, azoknak a figyelmét fel kell hívnom arra az apróságra, hogy a refrakció a helyzetből adódóan csak függőleges irányban változtathatja meg a szögtávolságokat, azaz a Holdnak, Napnak ellipszisszerűvé torzulását kell okoznia.

Éljen az empirikus és objektív természettudomány, mindenkinek kellemes obszervációkat kívánok! :-))

ui: a szuperhold nem az, amikor viszonylag földközelben van ÉS nagyjából telihold van?

Válasz erre 

Müszélia 2012.05.07. 17:48:40

a hold olyan kicsi volt, hogy a szemközti kétemeletes ház teljesen eltakarta. ja, hogy ki kellett volna menni az utcáról? ezt miért nem mondtátok előbb?

Válasz erre 

nitro1 2012.05.07. 18:53:59

Ha a horizonton csak pszichés okok miatt látszik nagyobbnak, akkor ha egy meredek hegy lábánál állva nézve felfelé a hegy fölött felbukkanó Holdra (ami tegyük fel, majdnem delel), az is nagyobbnak látszik, mintha nincs ott a hegy?

Válasz erre 

nitro1 2012.05.07. 18:56:25

@Androsz:
"ui: a szuperhold nem az, amikor viszonylag földközelben van ÉS nagyjából telihold van? "
Itt pont ez volt a helyzet.

Válasz erre 

tundrazuzmo (törölt) 2012.05.07. 18:59:49

Ja, a reflekszió tényleg felnagyítja a holdat, még most, gazdasági recepció idején is.

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.05.07. 19:38:54

@Kentauró7: kicsit össze vannak keverve a dolgok: a refrakció, vagyis fénytörés emeli meg a Hold képét a horizonthoz képest. A légkör sűrűsége csökken felfelé, az egyre nagyobb sűrűségű rétegeken kissé megtörik a beérkező fénysugár. A horizonton pont kb. fél fokot, vagyis ha a Nap/Hold épp felette csücsül, az azt jelenti, hogy valójában épp alatta van már!
A vöröses színt pedig a levegőben lévő molekulák okozta Rayleigh-szórás okozza, ami hullámhosszfüggő: a kéktől a vörös felé csökken az erőssége. Ettől kék az ég, és vörös a Nap/Hold a horizonton: a kéket szórja szét leginkább, a vöröset legkevésbé, sok levegőn át a vörösből marad a legtöbb, ami eljut a szemünkbe.

@Kínai cuccok tesztje: augusztus 27, ofkorsz. :)

@nitro1: ki kell próbálni - ha van megfelelő viszonyítási pont a hegytetőn, pl épületek, akkor lehet, hogy működik. Már ha a környezethez viszonyítás okozza.

Válasz erre 

cso zsi 2012.05.07. 20:09:23

5 óra körül ideraktam egy csomó magyarázó linket, azzal mi lett, miután közölte a lap alja, hogy "a hozzászólás elküldése sikeres volt"?

Válasz erre 

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2012.05.07. 20:54:59

@nitro1: Én is így gondoltam, csak leírva nem láttam ezt még sehol a mostani jelenség kapcsán. Lehet, hogy nem is mindenki tudja, aki valahol lelkendezett róla – a sajtómelósoktól ez éppen nem lenne oly döbbenetes.

@lacalaca: (@cso zsi:) jobb híján én is csak egy prizma rajzát tudom idetenni (commons.wikimedia.org/wiki/File:Refraction_varies_by_frequency.gif?uselang=hu), ezen a kék vagy a zöld vonal iránya hasonlít a leginkább a horizont-ügyhöz. Ha a Földet jelképező körhoz egy ponton (ahol mi állunk) érintőt rajzolunk, akkor a kör köré rajzolt, nem sokkal nagyobb kör által jelképezett légkört ez elég lapos szögben döfi át, tehát a prizma ferde oldala a valóságban így jön létre. A vöoanal követve látszik, hogy ha a Nap vagy a Hold már kicsivel a horizont alatt van, a fénytörés (refrakció) olyan irányba hozza el hozzánk a fényét, hogy még a horizont felett állónak látjuk. A csillagászok az égitestek pontos helyének meghatározásához ezért a refrakciót is mindig számításba veszik, amely ráadásul a horizont felé növekszik, mellesleg pedig függ a levegő hőmérsékletétől, páratartalmától, sűrűségétől is. És a fény hullámhosszától (színétől)is, az ábra éppen ezt illusztrálja.

A másik probléma, a lapuló napkorong pedig itt van egy fényképen: commons.wikimedia.org/wiki/File:Looming_with_towering_and_mirage_of_Farallon_Islands.jpg?uselang=hu. Tisztán látszik az elliptikus alak. A Holdra persze pontosan ugyanez érvényesül.

Válasz erre 

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2012.05.07. 20:55:50

Igen, és a napkorong képe függőlegesen lapul össze, nem pedig vízszintesen nyúlik meg.

Válasz erre 

roka 2012.05.07. 21:39:17

@lacalaca: Fogadjunk arra nem gondoltál, hogy mi van akkor hogyha az emberek hüvelykujja megnő a teliholdnál és ezért látják ugyanakkorának? :)

Válasz erre 

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2012.05.08. 00:02:58

@roka: De lehet, hogy a karunk lesz kicsit rövidebb. Éppenséggel az általános relativitáselmélet le is vezet ilyen hosszrövidülést a fénysebesség kapcsán. Teliholdkor a Hold sokkal fényesebb, vagyis a fénysebessége megnő, így a hosszrövidülésnek törvényszerűen be is kell következnie, ha a karunkat a Hold irányába nyújtjuk ki, amit a megfigyelő érzékel is, nem? Einstein nyilván ismerte a szuperhold jelenségét, ahogy a szupernóvák jelenségét is ismerték már az ókori asszír és babilóniai csillagjósok is. Így egész biztosan belevette a számításaiba a hüvelykujj-problémát. Lehet, hogy az Amerikába menekülése után fogalmazódott meg benne a teljes teória, hiszen ott feltehetőleg nem véletlenül mérik a hosszúságot hüvelykben.

Na ugye.

Efféle lélegzetelállító, agymarcangoló baromságokat néha képesek emberek halálkomolyan is előadni. :-] Főleg olyanok, akik állandóan Einsteint nevezik meg a világ legintelligensebb (!) embereként.

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: