Közelharcban a holdporral
2012.03.20. 09:30
A holdportól nem elég, hogy semmit nem láttak a felszínből a leszállás előtti pillanatokban az Apollo 12 űrhajósai, de sebességmérőjük is megbolondult, mivel a fékezőrakéták által felkavart homokszemcsék bezavartak a készüléknek. Az Apollo 15 leszállóradarjának eredményeit is torzította a gomolygó holdpor - ráadásul épp akkor, amikor mindössze 9 méterre voltak a holdfelszíntől.
Ezek miatt is szinte csodával határos, hogy a Holdat megjárt Apollo-küldetéseknek nem volt egyetlen halálos áldozata sem. A holdporral folytatott háborúnak a leszállás körüli anomáliák azonban csak a nyitányát képezték, a landolás után sem lett könnyebb a Holdon exploráló űrhajósok dolga.
A por gyorsan és hatékonyan betakart minden létező felületet, amivel csak kapcsolatba került, beleértve a csizmákat, a kesztyűket, a szerszámokat és a „kezeslábasokat”: elég csak visszagondolni azokra a felvételekre, amiken egyes űrhajósok úgy néznek ki, mintha az imént épp egy iszapbirkózáson vettek volna részt.
A földi reflexek persze a Holdon is működtek. Az űrhajósok körében például sztenderd gyakorlat lett, hogy a leszállóegységhez vezető lépcsőfokokon leütögették lábukról a csizmájukra tapadt holdpor egy részét – ahogy azt bármelyik jobbérzésű utas is tenné havas időben, mielőtt beülne az autóba.
A holdpor minden egyes Apollo misszió során eltömített valamilyen alkatrészt – köztük a kamerákat és azt a porszívót, amit épp a por eltakarítására terveztek. Az űrhajósruhák zippzárai, a sisakok és a napellenzők mind-mind a por áldozatai lettek. A NASA szerint a holdpor egyik legkétségbeejtőbb tulajdonsága az volt, hogy az amortizáció mennyire gyorsan és visszafordíthatatlanul ment végbe: a problémák szinte azonnal jelentkeztek. Ezt az asztronauták mindegyike megtapasztalta, még azok is, akik az Apollo-küldetések során a legrövidebb időt töltötték a Hold felszínén.
A holdpor mindent kidörzsöl. Pete Conrad, az Apollo 12 űrhajósa megjegyezte, hogy az űrruha mindössze 8 óra holdfelszíni használatot követően viseltesebb volt, mint a Földön használt gyakorlóruhája 100 órányi nyúzás után. Az Apollo 16 Holdon használatos mérőeszközeinek kijelzőit úgy összekaristolta a holdpor, hogy például az általuk mutatott értékeket le sem tudták olvasni róluk.
Harrison Schmitt összekarcolt napellenzője miatt bizonyos irányokba konkrétan nem látott ki a sisakjából. Amikor pedig az Apollo 17 asztronautái lyukat fúrtak a Holdba, kesztyűik annyira tönkrementek, hogy két holdsétát követően le kellett cserélniük azokat (ld. a fenti képet).
A holdpor jó szigetelőanyag, de ez a tulajdonsága is csak az asztronautáknak okozott keserű perceket: az Apollo 12 küldetés során a hőszabályzók felszínét ellepő holdpor miatt a hőmérséklet akár 20 Celsius fokkal is meghaladhatta a várt értékeket egyes műszerek esetében.
Az Apollo 16 és 17 küldetések során (is) használt holdautók akksijainak hőmérséklete túllépte a megengedett üzemi értékeket a rájuk telepedő nagy mennyiségű holdpor miatt. Amit ráadásul le sem lehetett takarítani róluk. John Young ezen a ponton például kifakadt: sajnálta az akksik törölgetésével töltött időt – ez ugyanis nagyrészt teljesen hatástalannak bizonyult. Mindez meglepő fordulat volt, hiszen a földi tesztek teljesen más eredményt hoztak.
Az Apollo 16 és 17 küldetések kommunikációs berendezései és TV-kamerái is megsínylették a holdsétát: több kütyü teljesítménye romlott a nem megfelelő szellőzés miatt fellépő túlmelegedés következtében. A hősokkot az okozta, hogy a szellőzőket is eltömítette a holdpor. Nem kétséges, hogy a por holdjárónknak is tartogat kellemetlen meglepetéseket, mint ahogy a Google által szponzorált Lunar X PRIZE (GLXP) verseny összes többi résztvevőjének is, legalábbis, azoknak, akik eljutnak a Holdra. Belátható, hogy a napelemek teljesítményét különösen kellemetlenül érintheti a ragaszkodó természetű homokféleség.
Kérjük segítségeteket, hogy minél többen támogassanak bennünket: hívjátok fel barátaitok, ismerőseitek figyelmét a Kis Lépés Klub-ra és a Puli Indítóállás-ra!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ati27 2012.03.20. 12:09:06
Ha emlékeim nem csalnak, akkor olvastam valahol, hogy holdpor azért olyan "ragaszkodó" mivel statikusan feltöltődnek, mind a por, és az eszközök is.. Bizony, ez lehet a 2. legkomolyabb probléma a landolás után! Habár a "pattogós" landolást igen jó ötletnek tartom... Persze gondolom azt már kitaláltátok, hogy ilyen landolás esetén hogyan érkzik "talpra" a landoló eszköz, benne a roverral..
gopuligo 2012.03.20. 13:12:15
Zölderdő Béla 2012.03.21. 09:15:53
(Jut eszembe: a "szellőzés" nem szerencsétlen kifejezés itt? Szellő nélkül :))
victor vacendak 2012.03.21. 09:51:19
tourist · http://thaifoldiutazas.uw.hu 2012.03.21. 10:26:38
Amúgy kiváncsi lennék arra a porszívóra, vajon mivel szívja a port? Vákummal? hahaha
PonyvaMester · http://ponyvamester.hu 2012.03.21. 11:14:26
@Zölderdő Béla: jogos a szellőzés... :)
Tyeplica 2012.03.21. 11:22:03
DieHappy · http://local.blog.hu 2012.03.21. 11:37:00
(az egyetlen problema amit google talalt, az az, hogy valaki lenyulta az altaluk visszahozot port)
PonyvaMester · http://ponyvamester.hu 2012.03.21. 12:49:18
Zölderdő Béla 2012.03.21. 13:20:11
PonyvaMester · http://ponyvamester.hu 2012.03.21. 13:41:47
Almaspite 2012.03.21. 18:05:20
Ezt a tervet talán átültethetnénk bolygóközi szintre. Ha már annyira zavar mindenkit a holdpor, akkor betonozzuk le a Holdat! No more holdpor!
Miután mindenki kiröhögte magát, szólok, hogy komolyan gondoltam. Valami olyan folyadékra gondoltam, aminek a viszkozitását nem befolyásolja az alacsony, vagy magas hőmérséklet, nem gyújtja be a hajtómű lángja, de mégis megköti a holdport 10-30 cm mélyen. Ezzel a folyadékkal landolás előtt több száz négyzetmétert bepermetezhetnénk, megakadályozva a por felverődését landoláskor.