Hogy került víz a Holdra?
2012.02.18. 09:30
A tudomány jelenlegi állása szerint egzakt módon levezethető, miként került víz a Holdra: a jó ég tudja.
A holdi víz, pontosabban vízjég jelenlétére négy elmélet közül válogathatunk kedvünkre, de ez valószínűleg bármikor tetszés szerint kiegészíthető újabbakkal. Soroljuk.
Az egyes számú elmélet szerint már a kezdetek óta volt víz a Holdon, amit persze nem egzotikus tengerek és pálmafás tengerpartok formájában kell elképzelni. A víz ugyanis az égitest belsejében koncentrálódott, mint a csoki az amerikai töltött fánkban. Ezt aztán ősi vulkánok passzírozták a felszínre valamikor a Hold tüzes ifjúkorában, amikor még forró volt a magja. A víz tehát vulkanikus büfizések során került lassanként a felszínre, ahol azonnal megfagyott, és azóta is ilyen állapotban van.
A kettes számú elmélet szerint a víz egyfajta házi tenyésztés eredménye a Holdon, amihez persze szükség volt a Napra is. A napszéllel ugyanis a pozitív töltésű hidrogén ionok, a protonok elérték a Holdat, majd a holdtalaj oxigénben gazdag ásványaival reakcióba léptek. És ebből lett a víz. Az elmélet kritizálói szerint ezzel a módszerrel csak nagyon lassan mehetett végbe a folyamat, ezt azonban letromfolták az elmélet harcos alkotói: ha az eltelt évmilliárdok alatt csupán napi egy vízmolekula jött is létre a Holdon, az már egészen baráti mennyiségű vizet eredményezhetett napjainkra. Nem szimpi az ötlet? Sebaj, van másik.
A hármas számú elmélet szerint üstökösök és aszteroidák voltak a holdi víz hivatalos beszállítói. A kutatók egy része nem kevesebbet állít, mint hogy a holdi víz a vizet tartalmazó üstökösök és aszteroidákból származik, amikor azok a messze régmúltban a Holdba csapódtak be. Bár ennek ereje a vízmolekulák legtöbbjét úgy kihajíthatta a világűrbe, mint egy ütközés a bólogató kutyát a kétütemű Wartburg kalaptartójáról, néhány nehézkesebb molekulát így is foglyul ejthetett a Hold gravitációja.
Az alapötlet szerint ilyen becsapódások alkalmával vízpor-felhő alakult ki a felszín közelében. Ennek egy része a holdi sarkvidékre vetődött, ahol az örökké árnyékos területeken, a kráterek belsejében lévő dermesztő hideg örökre rabosította a molekulákat: a klíma errefelé túl fagyos ahhoz, hogy a jég gázzá alakuljon, ezért aztán az idők végezetéig ott is maradhat.
Szerencsére, választható egy negyedik elmélet is, ami igazság szerint rögtön kettő: szerintük a holdi víz földi eredetű. A két teóriának van egy közös halmaza, ugyanis mindkettő feltételezi, hogy a Földről akkor fröccsenhetett a víz a Holdra, amikor még a két égitest évmilliárdokkal korábban sokkal közelebb volt egymáshoz.
Az egyik verzió szerint a Föld kialakulása után nem sokkal még hiányzott a mágneses mező, vagy legalábbis nagyon gyenge volt, így a napszél simán átsodorhatta a vízmolekulákat bolygónk légköréből, és lerakhatta a Holdon.
A másik elmélet szerint elképzelhető, hogy katasztrofális erejű aszteroida vagy üstökös csapódott a Földbe, és ennek hatására lökődött ki a tengervíz az űrbe, a Holdra pedig akkor került, amikor az keringése során átment ezen vízpor-felhőn, amint az a földi lányokkal történik Húsvéthétfőn.
Egyvalami biztos: víz van a Holdon. És ez nem találgatás. Az előző posztunkban vázolt LCROSS-misszió (lásd fenti kép) leletei alapján a kutatók arra következtetnek, hogy csak abban az egy Cabeus-kráterben, ahova szándékosan csapódott be a NASA, mintegy 1500 olimpiai úszómedence feltöltéséhez elegendő víz van.
Valószínűleg víz van a holdi déli sark környékén található Moretus-kráterben is, ami az egyik lehetséges holdi célpontunk.
Kérjük segítségeteket, hogy minél többen támogassanak bennünket: hívjátok fel barátaitok, ismerőseitek figyelmét a Kis Lépés Klub-ra és a Puli Indítóállás-ra!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
СubE 2012.02.18. 16:09:07
Leguános Palacsinta, vagy nem 2012.02.18. 16:24:54
bgp 2012.02.18. 16:40:20
Ennek ellenére, simán lehetnek primitív mikrobák abban a jégben.
És egyszer város is lesz a Holdon, hacsak előtte az emberiség ki nem hal.
Sicc 2012.02.18. 16:59:40
lariflari 2012.02.18. 17:03:06
endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2012.02.18. 17:08:24
Elfogy az olaj, véget ér a jólét, kihalnak az űrhívő értelmiségi bulizósfiatalok.
lariflari 2012.02.18. 17:12:11
Nem az élet létrejötte az izgalmas,hanem inkább az,hogy honnan a turhából szedte az ember a tudatát,azaz minek a hatására alakult ki a tudatos lény,mint az ember?
Bár ha belegondolunk,akkor erre is könnyen rájövünk.Az embernek nem voltak hatalmas karmai,fogai,nem tud jól futni,nincs sok izomzata,kitinpáncélja sincs,azaz csontra védtelen mindennel szemben.Az egyetlen amilye van,az a tudatossága,az esze.Semmi más!Ezt használta fel a túléléshez!
Na,most már majdnem mindent tudsz!
Interlock (törölt) 2012.02.18. 18:51:44
Ezt én egy picit óvatosabban fogalmaztam volna meg, mégpedig egy népszerű játék, a lego példája miatt: az építőelemek azonossága nem vezet törvényszerűen a végeredmény azonosságához.
Ha evolúciós folyamatban gondolkodunk, akkor az építőelemek csak "tartozékok" a környezet befolyásoló képessége mellett. Nincs tapasztalatunk arról, hogyan nézne ki az élet a földi gravitáció négyötöde, vagy hatötöde mellett, vagy egy metántenger mélyén, vagy a miénktől jelentősebben eltérő színképű csillag közelében. Mindig csak annyit jelenthetünk ki nagyfokú bizonyossággal, hogy egy adott környezetben az általunk ismert élet megmaradna-e, képes volna-e alkalmazkodni azokon a határokon belül, amiket az építőelemek fizikai és kémiai tulajdonságai kijelölnek. A mi tudományunk azonban nem igazán tud elképzelni szén helyett mondjuk szilíciumalapú életet, pedig nem mondhatjuk, hogy mindenhol lehetetlen, csak azt, hogy nem tudunk ilyenről; ha pedig nem ismerünk egyéb variánsokat, a véleményünk már csak fikció lesz, lehet.
Ha elfogadjuk a Világegyetem végtelenségét, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy még semmit nem láttunk belőle, és sosem láthatjuk meg teljességében sem. Így azonban elég bátor kijelentés az, hogy gyökeresen eltérő életformák ne létezhetnének.
Interlock (törölt) 2012.02.18. 19:19:07
Akartam még neked a megismerés vágyáról is írni pár szót, de rájöttem, hiábavaló lenne. Ülj csak otthon, dörzsöld a tenyeredet, kárörvendj, az a szint nagyjából megy neked.
Leguános Palacsinta, vagy nem 2012.02.18. 19:29:19
СubE 2012.02.18. 19:45:18
Pontosa ezt írtam én is. Az hogy létrejön az élet a semmiből vagy összerobban egy naprendszer amiben kialakul az élet, az szerintem nem egy nagy dolog. A világegyetemben rengeteg naprendszer robbanhatott össze ugyanígy ahogy a mienk. Biztos ezerszámra keringenek az űrben a földhöz hasonló bolygók, ahol egy marék homokból, villámcsapásból és egy kis szerves trágyából kialakult az egysejtű ami beugrott az óceánba (vagy eleve ott alakult ki), ahol pár milliárd év alatt átfejlődött kétéltűvé, ami aztán felmászott a fára és majom lett belőle. A majom után pedig már egyenes az út az emberhez. Innen már mindenki ismeri. Persze ezt most nagyon leegyszerűsítettem, de lényegében így van. Simán elképzelhetőnek tartom, hogy a hold vízéből hamarosan kimászik az első egysejtű és rövid időn belül átfejlődik csimpánzzá. A rövid idő természetesen itt évmilliárdokat jelent. Úgy gondolom ahogy megjelenik az első fa a holdon és kimászik az egysejtű majom, onnan már nem sok hiányzik az emberhez. Szóval én azt mondom, hogy mindig a majomra kell figyelni. Ha hozzánk hasonló embereket akarunk keresni a világűrben, akkor a majom megkerülhetetlen.
trhd 2012.02.18. 19:48:06
Tehát irány a Hold! Igenis épüljön fel bányászat (pl. H3 "dúsítására"), ami mellett már kolónia is megél (a víz ennek feltétele). Az meg hozza az egyéb tudományok fejlődését, pl. csillagászat is kitűnő lehetőségeket kapna ott (pl. a Holdon telepített teleszkópokkal). A gyenge gravitáció miatt fémhabokat is ott lehet igazán jól előállítani, a szén nanocsövek is nagyon jól nőnek... és még ki tudja, pl. orvostudomány milyen gyógymódra talál ilyen környezetben... mindenki elhiheti, van lehetőség, rengeteg, megéri a sok befektetést! :-) (Sőt, lehet, hogy a mi túlélésünk is múlhat rajta pont akár az energiakrízis efféle megoldhatósága miatt.)
СubE 2012.02.18. 19:49:41
СubE 2012.02.18. 19:52:33
Überspannung 2012.02.18. 19:54:37
Pesti Kornél 2012.02.18. 20:58:24
roka 2012.02.18. 21:04:00
gyugyó 2012.02.18. 21:09:10
СubE 2012.02.18. 23:45:02
