Google-holdverseny: T-3 év

2012.10.13. 09:30

Öt évvel és egy hónappal ezelőtt Los Angeles belvárosában jelentette be a Google és az X PRIZE Alapítvány a Google Lunar X PRIZE versenyt. A cél röviden összefoglalható: egy 90 százalékban magánpénzből fejlesztett robotot eljuttatni a Holdra, aminek legalább fél kilométert meg kell tennie, miközben képeket és videókat is sugároz a Földre. (Az Apollo-asztronauták történeteiről szóló sorozatunkat hétfőn folytatjuk.)
Amikor a versenyt meghirdették - írja a The Space Review - még úgy volt, hogy 20 millió dollár ütheti annak a csapatnak a markát, amelyik 2012 végéig eleget tesz a fenti feltételeknek, ez az összeg ezután 15 millió dollárra olvad, hogy újabb két év elteltével aztán nullára redukálódjon.  
Ezeket a határidőket már módosították: a The Space Review szerint egyetlen csapat esetében sem reális, hogy a következő három hónapban elinduljanak a Holdra. A határidőt ezért 2015 végéig hosszabbították meg, és az első díj összege csak akkor esik 15 millió dollárra, ha egy ország kormánya által finanszírozott misszió az első csapat előtt leszáll a Holdra. A cikk szerint viszont a következő hónapokban dől el, mely csapatoknak van egyáltalán esélyük a versenyben maradásra.Gant4.jpg

"Az idei nagyon érdekes évnek ígérkezik. Ez ugyanis az első abból a két „rázós évből”, amikor a csapatok szembesülnek a realitással, és a folytatás mellett döntenek, vagy felismerik, hogy eljutottak határaikig" – mondta Alex Hall, a GLXP főigazgatója.
Hall elmondta, hogy a GLXP csapatok között végzett közvéleménykutatásból az derült ki, hogy a csapatok 46 százalékának még az általuk a projekt teljesítéséhez szükségesnek tartott pénz negyedét sem sikerült összegyűjteniük.
Azt azonban elismerte, hogy a csapatok egyre realistábban látják a világot: a csapatok valamivel több mint harmada jelezte, hogy amennyiben idén nem tudják előteremteni a megfelelő forrásokat, mérlegelik egy másik csapattal való fúzió lehetőségét, vagy a verseny feladását.

A verseny élmezőnyébe tartozik az Astrobotic Technology, akik tavaly állapodtak meg a SpaceX-szel, és így helyet kaptak egy Falcon 9-es hordozórakéta orrkúpjában: ők 2015 októberében indulnának a Holdra vízjeget keresni. A másik ígéretes csapat a Barcelona Moon Team, akik idén hoztak tető alá egy szerződést a China Great Wall Industry Corporation-nel, ők roverüket egy Hosszú Menetelés 2C rakétára bíznák. Gant1.jpg

A cikk is figyelmeztet arra, hogy a meglévő startszerződés önmagában nem garantálja a sikert. A Moon Express például nagyon komoly szürkeállománnyal rendelkezik: csapattagjai összesen több mint ötven NASA, illetve nemzetközi űrmisszióban vettek részt.
Will Pomerantz, az X PRIZE Alapítvány űrprojektekért felelős korábbi igazgatója szerint szkeptikusok az Ansari X PRIZE verseny idején is akadtak - olyanok, akik nem hitték, hogy lesz, akinek sikerül majd magánpénzből emberes űrugrást végrehajtani. A versenyt épp nyolc évvel ezelőtt nyerte meg a SpaceShipOne. Ugye, képről így már ismerős?spaceshipone-2.jpg

Visszatérve a GLXP-re, a versenyben maradt huszonöt csapat egyikeként stratégiánk az, hogy kis lépésekben haladjunk, ami jelen helyzetben azt jelenti, hogy a Holdra jutás mikéntjével teljes gőzzel csak akkor foglalkozik majd a csapat, ha annak eljön az ideje; most a különböző lehetőségek szondázását végezzük. Jelenleg viszont legfontosabb feladatunk holdjárónk koncepciójának alapos tesztelése, amelynek első terepi fejezetére pont egy hete sort is kerítettünk Gánton.

Ez egyben felkészülés a MARS2013 projektre, ahol a lehető legszigorúbb tesztelésnek vetik alá a Pulit, illetve holdjárónk földi prototípusát. Erre garancia, hogy az Európai Űrügynökség egykori repülésigazgatója vezeti a missziót, aminek lényege, hogy tökéletesen olyan körülményeket teremtenek, mintha a roverek máris a Marson lennének: magukra lesznek hagyva, nem lehet odarohanni hozzájuk, ha például elakadnak, hogy ilyen banális példát említsünk. A marokkói küldetésen összesen 18 programot hajtanak végre, és november 30-án lesz az utolsó telekonferencia a december 7-10. között innsbrucki főpróba előtt. Ezt követően a Puli – többi kísérleti társával együtt – a jövő év elején egy hónapra Marokkóba költözik.

De visszatérve Gántra. Nagy tanulság, hogy a rover több mint 40 fokos meredekségű lejtőn is képes felmenni, ugyanakkor voltak problémák is. Egészen biztos, hogy a kerék koncepcióján még dolgozni kell – sok más mellett. Egy-egy hevesebb megmozdulás alkalmával például előfordult, hogy homokkal szórta meg a tetejére szerelt napelemeket, ami az elektrosztatikusan töltött holdpor esetében egészen biztosan nem lenne nyerő. Gant5.jpg
A fentiekből következően december elejére a rover összes gyermekbetegségét ki kell javítania mérnökeinknek, és további tesztelésekre is sor kerül.

Pulinkkal egyébként lehetett már találkozni a Tudományok éjszakáján a Planetáriumban, és Pozsonyban is bemutatkoztunk. Ez a hétvége sem lesz Pulimentes, az érdeklődök a Talpra mAGYarok! rendezvényén október 13-14-én találkozhatnak velünk.

Facebook-challenge: Fogadást kötött egymással a német Part-Time Scientists és a Puli, a magyar csapat. A tét az, hogy az ország lakosságának arányában melyik csapatnak lesz több lájkja. Úgyhogy csatlakozz facebook-oldalunkhoz! Noha jó úton haladunk, és már a hétezres határ a következő cél, nagyon bele kell húznunk, mert a németek sem tétlenkednek: náluk jelenleg 1,541 lájk jut 1.000 lakosra, esetünkben ez csak 0,645 - közel két és félszer több van a Part Time Scientists-nek.

Mindenkit várunk - Go Puli Go!


.... és juttasd el neved a Holdra! Holdjárónk, a Puli, már ezer forintos támogatás esetén magával viszi neved a Holdra, hogy az örök időkre ott maradjon! De a következő meteorbecsapódásig mindenképp. Ehhez csak be kell lépni a Kis Lépés Klub-ba,  kisvállalkozásoknak pedig irány a Puli Indítóállás!

Sorozatunk korábbi részeit itt megtalálod. Ha érdekelnek a Puli és az asztronauták kalandjai, rakd blogunkat a kedvencek közé, és gyere vissza máskor is: http://pulispace.blog.hu

Szerző: gopuligo

22 komment

Címkék: migrate

A bejegyzés trackback címe:

https://pulispace.blog.hu/api/trackback/id/tr564845257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

guy2 2012.10.13. 22:50:24

Nekem már csak az a fura, hogy a holdjáró kivitelezésére koncentrál mindenki - a híradásokból kitűnően legalábbis :-) - és nem arra, hogyan is fog eljutni az a pár kilós távirányitható kisautó - amit persze nagyon nehéz megcsinálni, ez természetes - a Holdig. Szerintem az utazás nagyobb kihívás. Ahogy most elnézem, lehet, hogy úgy, mint a legutóbb fellövött mikroműholdak - bérelnek majd sokan egy rakétán helyet, ami elviszi a Holdig a terepjárókat, és ami meg majd leszórja őket. Jól gondolom, hogy egy rakétán helyet bérelni sokkal-sokkal drágább lesz, mint elkészíteni a terepjárót? Én a gugliék helyében annak adnék pénzt, aki a rakétát is el tudja készíteni....
És persze, Pulit a Holdra!

Redrumm 2012.10.14. 04:06:43

ez a "projekt" nekem az első perctől kezdve valami médiahacknek tűnik. elég csak megnézni, hogy milyen a csapatok weblapja, mennyi ott a műszaki tartalom vagy hogy kik sorakoznak fel támogatóként a csapatok mögött. pl. nálunk vagy a németeknél.

1-2 év alatt egy ilyen "égitestjáró" megépítése ma már nem okozna gondot egy műszaki felsőoktatási intézménynél sem, pl. tdk keretében egy tankörben. (merem ezt állítani úgy, hogy mikrohullámú telekom mérnökként, műholdtervezést tanultam két évig)
ennél sokkal komolyabb robotokat építenek egyetemi végzősök záróvizsgájukra, melyek több 100 kilométert közlekednek mindenféle távirányítás nélkül, különféle terepeken, miközben egymással versenyeznek, kommunikálnak.
nem kell túl messzire menni, a masat-ot is összedobták 1/2 év alatt a magyarok. csak pénz kérdése, hogy az ipari minőségű alkatrészeket meg tudják venni egy űrjáróhoz.

itt egyetlen komoly kihívást látok, sikerül-e annyi pénzt összekalapozni, hogy feltegyék a vasat egy rakétára. a saját kerekein biztos nem fog elgurulni a holdig.

persze, gazdasági oldalról is meg lehet közelíteni: azt ugye senki nem gondolja komolyan, hogy egy amerikai nagyvállalat külföldi (európai vagy pláne távol-keleti) országokban működő vállalkozásokat fog "holdprogramban" támogatni, miközben sajátra sincs pénz?

a spaceshipone példája egy kicsit sántít. ott már repült rutan prototípusa, amikor kiírták a pályázatot. és az összes egyéb potenciális esélyes (kb. 5 évvel lemaradva rutan mögött) szintén amerikai volt.

viszont a blog tetszik, ezért kár lenne, ha törölnék a "projektet"!

Überspannung 2012.10.14. 07:06:56

@Redrumm: nana, nehogy elszállj magadtól, csak mert két évig tanultál elméletet. Te vagy a messziről jött ember? A valóságban a tervezés után még kell plusz jópár év tesztelés és tapasztalat, csak azután fog minden megfelelően működni. 80%-os szintre meg tudsz tervezni valamit elméletből néhány hónap alatt, és lesz egy prototípus (ami egy egyetemi projekt szintje), de a maradék 20%-hoz még többször annyi idő és gyakorlat kell.
A masatot meg nem fél, hanem 4 és fél év alatt hozták létre. (2007 szept.-2012 feb.)

Überspannung 2012.10.14. 07:20:29

@Redrumm: azokat a több 100 km-t automatikusan közlekedő végzős projekteket meg kevered valamivel. Ha van egyáltalán ilyen, az például a darpa grand challenge/urban challenge-ből fejlődhetett tovább. Tehát egy ilyen is sok éves munka eredménye, és egy végzős egyetemista maximum egy kisebb részfeladatot képes elvégezni benne.

KenSentMe 2012.10.14. 08:15:40

@Redrumm: Én is csodálkozom rajtad, bár lehet, hogy a MIT-en végeztél és csak zseniket ismersz, de tapasztalataim szerint sem jellemző, hogy végzős hallgatók 1-2 év alatt TDK keretében megépítik a terminátort, ami aztán mindenkit legyőz a harctéri ütközetekben. Egy autonóm robotnál annyi részfeladatot kell megoldani (kezdve mondjuk a hajtástól, a motorok vezérlésétől egészen a képfeldolgozásig és a robot intelligenciájáig), hogy ez szerintem tervezési korlátok nélkül sem egy egy emberes projekt, akkor sem, ha az egyetemet felveti a pénz és azt építesz, amit szeretnél. Pláne, ha mondjuk a robotok kooperálnak is. Persze ha átveszel egy csomó kész megoldást és egyetlen részfeladatra koncentrálsz, az más, de a holdjáró ugye nem copy&paste.

A hozzáállásodon még jobban csodálkozom. Tényleg, egy egyetemista megépít egy űrrakétát, amit aztán ki lehet lőni, lehet sorozatgyártani, tökéletesen "bulletproof", emberek életét lehet rábízni, soha el nem romlik? Ez a tipikus, ilyen jók vagyunk? Inkább az a jellemző, amit a Robotzsaru c. filmben lehet látni, amikor az öreg Dick Jones bemutatja a harci robotot az igazgatótanácsnak ...

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.10.14. 08:46:41

@Redrumm: "1-2 év alatt egy ilyen "égitestjáró" megépítése ma már nem okozna gondot egy műszaki felsőoktatási intézménynél sem, pl. tdk keretében egy tankörben."

"a masat-ot is összedobták 1/2 év alatt a magyarok."

Ajánlott irodalom: cubesat.bme.hu

2007-ben kezdték el tervezni, 2010 közepére állt össze. A "nem okozna gondot" hozzáállás ott is megvolt, Gschwindt András egy előadásán elmondta, hogy mikor kitalálták a projektet, valaki összedobott egy szép ütemtervet, amiben valami nagyságrendileg 1 éves távlatban szerepelt, hogy "launch". Aztán a valóság kicsit más lett.

"ennél sokkal komolyabb robotokat építenek egyetemi végzősök záróvizsgájukra, melyek több 100 kilométert közlekednek mindenféle távirányítás nélkül, különféle terepeken, miközben egymással versenyeznek, kommunikálnak."

Ha esetleg a DARPA Grand Challenge-re céloznál (en.wikipedia.org/wiki/DARPA_Grand_Challenge ), ahol vezető egyetemek komplett stábjai dolgoznak, komoly ipari szponzorokkal a hátuk mögött, autonóm módon navigáló _autókon_, akkor némi csúsztatást érzek itt. És most nagyon finoman fogalmaztam.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.10.14. 09:28:14

Ez még ide kívánkozik a Space Review cikkéből:

"GLXP officials have been carefully calibrating what it means for the competition to be considered a success.

“Success is not just landing on the Moon. Success involves stimulating this fledging economy,” Hall said at ISDC. That includes teams working with each other and with other companies, conducting educational outreach, as well as promoting entrepreneurial, or “NewSpace”, efforts in various countries. “In some countries, where the NewSpace discussion has just started, we’ve even had some impact on policy.”"

Ha Puli neadj'isten csak annyit ér el, hogy a magyar űripart, illetve az ESA csatlakozás szükségességét szem előtt tartja, akár előmozdítja (a Masattal együtt), már elértünk valamit. Hadd emlékeztessek mindenkit, hogy a kilencvenes-kétezres években tárt karokkal vártak minket, mint a régió legkomolyabb űriparával és szaktudásával rendelkező országot. 2005 táján közel voltunk a belépéshez, de a belpolitikai viharok elvitték a lehetőséget. Azóta meg... Csehország, Románia ott vannak, mi meg stagnálunk.

3dhazard 2012.10.14. 09:51:07

Gratulálok a kitartó munkához és lelkesedéshez! Kár viszont, hogy ez a rover nem hasonlít az eredeti koncepcióhoz.

gopuligo 2012.10.14. 10:08:03

@3dhazard: Köszönjük. :_) Melyik eredeti koncepcióra gondolsz pontosan? És miért kár érte?

3dhazard 2012.10.14. 10:22:23

@gopuligo: "A Puli – eltérően a megszokott 4-8 kerekű roverektől – gömbszerű, vagy ehhez hasonló kialakításban gondolkodik." Erre gondoltam, mert eredeti lett volna a szó legjobb értelmében. Sajnos a rover verzió előtt is még számtalan akadály áll (a Holdon kívül). Remélem eléritek a célt.

gopuligo 2012.10.14. 10:34:17

@3dhazard: Eredeti lett volna, de csak tökéletesen sík terepen tudott volna üzemelni - itt a táncparkett-szerű sík terepre kell gondolni - és ahhoz, hogy egy-egy komolyabb lejtőt vagy krátert legyűrjön, túlságosan komplikált megoldásokat kellett volna beépíteni.
Problémát okozott az energiatermelés megoldása és a kommunikáció is.
Ezért el kellett vetnünk.

agent_x 2012.10.14. 12:20:29

"előfordult, hogy homokkal szórta meg a tetejére szerelt napelemeket"

Gondolom, nem sárhányó kerül rá, hanem befoltozzátok a kereket.

gopuligo 2012.10.14. 17:09:43

@agent_x: Egyik sem, távolabb helyezzük a lábakat a testtõl. Nem jó megoldás betömni a keréken a lyukat, mert túl nagy árnyékot vetne a napelemre.

agent_x 2012.10.14. 17:58:22

@gopuligo: értem. Valami teleszkópos dolog lesz, szállításkor behúzva?

roka 2012.10.14. 19:06:26

Tetszik az első bejegyzés, tényleg magyar!
Én az összes blogbejegyzést elolvasom és végre már a kütyüről is szó van. Aki azt hiszi, hogy az egyetlen előnye egy ilyen projektnek, hogy majd nem jut el a Holdra el kéne azon is gondolkodnia, hogy itt valószínűleg a szakmájához is értő mérnök és technikusok tudnak csak létrehozni egy ilyen szerkezetet. Aki azt gondolja, hogy egy ekkora fejlesztés TDK feladat az szerintem bölcsészmérnök, beszélni tud, tervezni nem annyira!

roka 2012.10.14. 19:16:45

Elment az előző ;)
Remélem, ezen emberek munkája rengeteg hasznot hoz a tudománynak (és nekik is). A haszon nemcsak anyagi, mert ingyen a sikerért dolgoznak.
Amúgy a kerék szépen átment elevátorba. Ablaktörlőt is kell a tetejére szerelni :)

gopuligo 2012.10.14. 20:31:41

@agent_x: Attól függ milyen méretű lesz a payload container. Ha nem fér el másképp, akkor kell teleszkóp, vagy egyéb összecsukás, de ha elfér, akkor felesleges ezzel foglalkozni.
Majd ott és akkor megoldjuk, addig van pár koncepció erre is a tarsolyban.

MTom 2012.10.15. 15:23:54

Először is gratulálok, szépen haladtok.
A fanyalgókkal ne foglalkozzatok, nekik ez az életük...

Egy kérdés: jól látom, hogy az utolsó képen beásta magát a kerék?
Kicsit szélesebb pánttal nem lenne jobb a kerék? Vagy az csak rontana a helyzeten?

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.10.15. 20:15:34

@MTom: inkább bordázatot kell a külső felületre tenni, hogy jobban meg tudjon kapaszkodni, mint a mostani simával.

MTom 2012.10.15. 21:27:41

@lacalaca:
Ja, jó ötlet! Pl. lehetne egy motor vezérműszíját alapul venni...

Idő közben még az is eszembe jutott, hogy - ha már úgyis kifelé el lesznek tolva a kerekek - akkor elférne úgy is, hogy az egyes "küllők" egymáshoz képest tengelyirányban ide-oda kissé eltolva lennének elhelyezve, így az egyik által kivájt mélyedésnek a szélébe frankón bele tud kapaszkodni a következő, és így tovább...
süti beállítások módosítása