Nagy a zsufi égi szomszédunkon
2011.11.29. 09:30
Virtuális holdutazásunk második részében - itt az első - kiderítjük, hogy Pulink holdra szállását megtervező mérnökeinknek valójában nincs is könnyű dolga. Nem azt mondjuk, hogy már nincs elég hely a landolásra, de legalábbis nagyon oda kell figyelni rá.
Figyel a NASA is, miután a Google által szponzorált Lunar X PRIZE 30 millió dollár összdíjazású versenye már a soknullás költségvetésű projektekhez szokott hivatalnokok ingerküszöbét is megütötte. Sőt, bokán is rúgta. A versenyfeltételek szerint az erős nemzetközi mezőnyből elsőként holdraszálló egység elviszi a 20 millió dolláros fődíjat, de a különdíj összértéke sem annyi, amiből az átlagmagyar nyugdíjas a hónap vége előtt elmegy csirkefarhátat venni. (Ez azonban nem feltétlenül lottó ötös: siker esetén ebből a pénzből a befektetők részesedhetnek, valamint további fejlesztésekre költhetik a csapatok.)
A különdíjakra elkülönített 4 millió dollárból az a csapat részesülhet, amelyiknek sikerül vizet fakasztani a Holdon. Vagy túlél egy holdi éjszakát (ami elég hűs arrafelé). Vagy a Holdra szállt csapatok közül a legmesszebbre merészkedik – fél kilométer a minimum, amit mindenképp meg kell tenni a holdjáróknak a versenyfeltételek értelmében. Vagy az, amelyik történelmi leszállóhelyet látogat meg.
Ez utóbbi lehetett az, ami egyébként végképp kicsaphatta a NASA-nál a biztosítékot - az űrügynökségek közül elsőként ők kapcsoltak, igaz, nekik is van a legtöbb vesztenivalójuk: a Hold különböző pontján hat Apollo misszió vár türelmesen a párhuzamosok végtelenbeli találkozására. Vagy arra, hogy az egyik csapat landolóegysége rájuk szakadjon. A műemléknek nyilvánított helyeket fenyegető életveszélyt felismerve az Egyesült Államok Űrkutatási Hivatalának kutatói fejvesztve nekiálltak tanácsokat osztogatni a leendő holdraszálló egységet tervező mérnököknek.
Puszta elővigyázatosságról van tehát szó, ami természetes: mindenki megpróbálná bokáját mielőbb biztonságban tudni, ha egy puli tűéles fogsora a tét.
A NASA ijedtségében nagyon jó munkát végzett. Ha rávetítjük a Holdra az emberiség jótékony hozzájárulása során az elmúlt évtizedekben odaszállított 170 tonna űrszemetet, valami hasonló látvány fogad, mint amit a derék veszprémiek láttak a harlekinkaticák idei inváziójakor.
Az alábbi exkluzív képen kék csillagok jelzik az Apollo-missziók helyét, feketék az ember nélküli holdraszálló egységekét, a piros csillagok az eleve kamikáze-akcióra tervezett műholdak becsapódási helyeit, a zöldek pedig azoknak – a többségében szondáknak – állítanak emléket, amelyek nem ott csapódtak be a Holdba, ahol kellett volna, illetve küldetésük tervezésekor az öngyilkosságnál azért valamivel vérmesebb reményeik voltak alkotóiknak felhasználásukat illetően. (Forrás: nasa.gov)
Bár a fenti képről meglehetősen macerás lenne leolvasni az egyes helyszíneket, az mindenesetre jól látszik, hogy nem egyről van szó. És nem is kettőről. Ráadásul, jó széles mozdulatokkal szórták szét ezeket az eltelt évtizedek a Holdon, akárcsak Sanyi bácsi a csirkéknek szánt kukoricát. És ez még csak az „érem” egyik oldala, a Hold másik oldalán is vannak memorandumok, csak kevesebb van belőlük.
Most megmutatjuk azokat a lehetséges helyszíneket, ahol a következő két évben űrállatkánk a legnagyobb valószínűség szerint felbukkan majd:
(Folyt.köv.)
Kérjük segítségeteket, hogy minél többen támogassanak bennünket: hívjátok fel barátaitok, ismerőseitek figyelmét a Kis Lépés Klub-ra és a Puli Indítóállás-ra!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
2011.11.29. 10:17:46
Kérlek, kérdezd meg a mérnökeidtől, hogy a tegnapelőtti Mars Curiosity indításkor miért vártak olyan sokat a szilárd hajtóanyagú rakéták leválásztásával? Legalább 10 mp telt el a fokozatok kiégése és a leválasztás között, ami alatt ugye holt teherként utaztak a kiégett rakéták.
Alapvető Emberi Jog 2011.11.29. 13:32:55
Mivel ez nem lett annyi, így a kontrollálatlan sebesség növekedést kénytelenek voltak holt teherrel lassítani; erre kézenfekvő megoldásnak bizonyult a tolórakéták időn túli, manuális leválasztása.
Kb. ennyi.
dr poljakov 2011.11.29. 13:46:12
2011.11.29. 14:05:20
flyhigh 2011.11.29. 14:47:29
mars.jpl.nasa.gov/msl/mission/timeline/launch/launchsequence/
A Launch Sequence-ből valószínűsíthető, hogy ez egy "előre beépített" kb. 18 másodperc a szilárd hajtóanyagú rakéta kiégése és leválasztása között. ("SRB Burnout" és "SRB Jettison" sorok)
Ennek lehetnek igen egyszerű, prózai okai - például: a rakéta olyan területek fölött halad el a kiégéskor, ahol a booster nem válhat le (fúrótornyok környékén), vagy repülésdinamikai korlátai vannak a kiégés utáni közvetlen leválásnak.
jpmorgan 2011.11.29. 15:00:14
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.11.29. 15:49:23
twitpic.com/7lmnsr
@jpmorgan: mert a Hold színe lényegében a szürke árnyalatai, ilyen prózai a dolog.
Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2011.11.29. 16:53:51
Másrészt csak zárójelben a Hold nem fekete-fehér, persze úgy tűnik, részben a fényviszonyok miatt, mintha a fekete-szürke-fehér lenne kizárólag. Azonban a holdkőzet anyagától függően a barnás-vöröses-zöldes-kékes árnyalatok távcsővel is megfigyelhetőek, fotón színkiemeléssel pedig világosan elkülöníthetőek. (ennyit zárójelben).
A fő kérdés, ami miatt egy ideje kifúrja az oldalam a kíváncsiság, hogy milyen rakéta- és navigációs technikával kívántok oda eljutni, illetve leszállni.
Alapvető követelmény egy szabályozható tolóerejű, többször újraindítható hajtómű. Valószínűleg két rakétafokozat kell: egy a TLI-hez (alacsony föld körüli pályáról a Holdra kilövéshez) és egy másik több feladatra: (1) odaút közbeni korrekciókhoz, (2) Hold körüli pályára fékezéshez, (3) leszálláshoz.
Ezekhez a manőverekhez pontosan be kell pozicionálni a járművet, amihez megint két dolog kell: valamilyen kis tolóerejű, de pontosan szabályozható (segéd) rakétahajtómű a 3 tengely körüli forgatáshoz; továbbá egy navigációs rendszer, ami legfeljebb néhány száz méter, ill. 1 fokos tévedéssel megmondja hol és milyen állásban van a jármű.(írtátok, hogy kereskedelmi rakétáról indultok, de még itt sem mindegy melyik pályára álltok).
Gondolkoztatok már hajtóanyagon, teljesítményen, tömegen - irányítási és pozicionálási elven?
Ha végre újra szilárd földön (izé Holdon) vagytok, ott ide-oda gurulni már egyszerűbb... sok szép és hasznos dolgot olvastam itt, szóvel részemről nem kukacoskodás, de tényleg kiváncsi vagyok!
Akitlosz · http://honunk.blog.hu/ 2011.11.29. 19:28:13
Mert az űrkutatás még gyermekcipőben jár, és a színes technika még nagyon drága.
Jó hogy nem már hangosképeket is akarsz, meg szagosakat, holdporral leöntve!
Archenemy 2011.11.30. 00:04:05
Most tudom, hogy kicsit erősen hangzik esetleg, de van egy fasza ötletem, hogy lehetne pénzt szerezni.
Tegyetek egy trollface-t a Pulira. Matricát, belevésni, zászlócska, mittomén, csak valahogy legyen rajta. Legyen ez az első adatcsomag, amit visszaküld, vagy bármi.
Hirdessétek be ilyen 4chan meg egyéb trollhelyeken, hogy trollos holdjárót csináltok, és támogassanak. Paypal muszáj lesz hozzá, mert az a megbízhatóság szimbóluma :), meg hogy gyorsan lehessen utalni (impulse buy).
Rá lehet menni esetleg a "lődd ki a trollokat az űrbe" vonalra is.
Szerintem ez lenne akkora poén + emiatt vírus, hogy ilyen pár eurókból a mostani "kilövőállás" projektetekkel összemérhető pénz jönne be.
jpmorgan 2011.11.30. 10:00:59
_wood_ 2011.11.30. 12:52:56