Az Apollo 1 legénysége 1967 január 27-én szenvedett halálos kimenetelű balesetet, még a Földön, 19 évre és egy napra rá, 1986 január 28-án semmisült meg a Challenger űrrepülőgép.

Emlékezzünk az áldozatokra.

Gus Grissom, Ed White és Roger Chaffee, az Apolló-1 katasztrófa áldozatai

Az STS–51–L küldetés legénysége. Hátsó sor, balról jobbra: Ellison Onizuka, Christa McAuliffe, Greg Jarvis és Judy Resnik. Első sor, balról jobbra: Michael J. Smith, Dick Scobee és Ron McNair.

1966 végére az amerikaiak készen álltak a Holdprogram új űrhajójának első, személyzettel végrehajtandó próbarepülésére. A legénység - Gus Grissom, Edward White és Roger Chaffee - feladata az Apollo anyaűrhajó (a CSM) kipróbálása lett volna Föld körüli pályán. De 1967. január 27-n megtörtént a katasztrófa.

David Scott és Alekszej Leonov űrhajósok "Two Sides of the Moon" című könyvéből tavaly blogunkon itt idéztük fel a tragédiát, és azt is, hogy mit gondoltak a három amerikai asztronauta haláláról a Szovjetunióban.

Az amerikai űrrepülőgép-program 25, és a Challenger űrrepülőgép 10. küldetése lett az első amerikai űrkatasztrófa, amely repülés közben következett be. A vizsgálatok szerint a gyorsító fokozat egyik tömítőgyűrűjének hibája okozta a végzetes balesetet 1986. január 28-án.

A legénység egyik tagja a hawaii származású Ellison Onizuka volt; a Mauna Kea oldalán, 2700 m magasban található központ ma az ő nevét viseli.

A Hale Pohaku ("Kőház") néven is ismert komplexum volt a Puli legénységének otthona 2013 decemberi tesztünk során.

Kövesd a Pulit Holdra vezető útján!

Facebook     Google+    Twitter

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.