Egyik posztunkban beszámoltunk arról, hogy az amerikai holdjáró modern verzióját James May, a TopGear műsorvezetője is tesztelte. A riportban azt fájlalta, hogy a mai gyerekeknek nem adatik meg, hogy az éjszaka közepén élőben nézzék végig a holdraszállást. Ebben lehet, hogy James tévedett, a különbség valószínűleg annyi lesz, hogy ezúttal amerikaiak helyett kínaiak mászkálnak majd a Holdon. Ha a kínai holdraszállás nem ad közel akkora pofont az USA-nak, amekkorát az ötvenes évek végefelé az első szovjet szputnyik feltűnése adott, akkor semmi. A NASA jelenleg az Orion űrhajóval (ami sarkítva az asztronautákat szállító kabint jelenti) és egy hordozórakétával (SLS - Space Launch System) maszatol, amivel elméletileg akár ember is utazhat a Naprendszer Holdon túli régióiba, így például a Marsra is. Legalábbis, ez a hivatalos mantra.

Persze, a nyugati médiában nem lehet túl sokat hallani a kínai holdprogramról, épp ezért valószínűleg sokakat nagy meglepetésként ér majd, amikor tajkonauták sétálgatnak a Holdon. Kína ugyanis valóban öles léptekkel menetel. Ha a hatvanas évek amerikai űrprogramjával vetjük össze a kínait, akkor rájövünk arra, hogy a Távol-Keleten már rég abszolválták a Mercury- és a Gemini-programot: flottul hajtanak végre űrrandevúkat, ami egyben a holdraszállás alapja és kulcsa.

Kína 2013. december elején ugrik neki saját "Surveyor-programjának": a tervek szerint a Chang'e-3 küldetés keretében egy robot száll le a Holdra. Ezután már nincs messze az emberes holdraszállás sem. Jobb, ha elfogadjuk kész tényként, hogy kínaiak le fognak szállnia a Holdra. Persze, lehet fitymálni őket, mondván, hogy "mi", nyugatiak ezt már a hatvanas években megcsináltuk, nagy ügy. Ugyanakkor két szempontot nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Az egyik az, hogy a kínai űrprogramot - az amerikaival ellentétben - katonai forrásból finanszírozzák, ami gyakorlatilag kimeríthetetlen és a kívülálló számára meghatározhatatlan méretű büdzsét jelent. (Eleinte persze a NASA-nál is ez volt a helyzet (már ami a büdzsét illeti), de az USA-ban még a hatvanas évek második felében is voltak megszorítások, azaz időnként húztak egyet-egyet azon a bizonyos gatyamadzagon.) Kína űrprogramja ebből a szempontból nagyon erősen hajaz a szovjet mintára. Amíg a kínai vezetésben a hruscsovok lesznek többségben, addig nem lesz kozmikus megtorpanás.

A másik szempont jóval távolabbra mutat. Egy olyan ország, ami már leszállt egy idegen égitestre - esetünkben például a Holdra - praktikusan bárhova képes leszállni (nyilván a Holdra másképp kell leszállni, mint a Marsra, de az alapok már megvannak). És pont. Az, hogy ez egy aszteroida lesz, vagy netán a Mars, szinte már édesmindegy. A kínai emberes holdraszállás után jön be a képbe az USA, mivel sok minden múlik azon, hogy Kína a Hold után mihez kezd. De bármire készül is, az vélhetően versenyhelyzetet teremt az Egyesült Államok számára.

Most azonban térjünk vissza a decemberi starthoz. A legfrissebb hírek szerint számos "titkos fegyvert" vet majd be a Chang'e-3 holdszonda. Ha minden jól megy, ez lesz az első kínai szonda, ami le is száll a szomszédos égitestre. Számos fényképezőgép mellett a holdszonda egy közel ultraibolya-tartományban "látó" teleszkópot is visz magával, amivel a galaxist és az univerzumot kémlelheti a Holdról - ez ugyanis az atmoszféra és az ember jelenlétének zavaró mellékhatásai nélkül csakis földöntúli helyekről lehetséges.A leszállóegységben egy extrém-ultraibolya fényképezőgép is helyet kap, amit most először használnak majd a szomszédos planétán: a Föld plazmaszféráját, illetve a bolygó környezeti változásait figyelik meg vele. A rover aljára egy radart is erősítenek, ennek segítségével a Hold felszínét - eddig egyedülálló módon - 100-200 méteres mélyen térképezhetik fel. A Chang'e-3-at a Hszicsang Indítóállomásról, Kína délnyugati részéből indítják majd. (Kínának jelenleg négy űrközpontja van, amit az alábbi képen jelölnek is. Fentről-lefelé haladva:  Csiucsüan, Taiyuan, Hszicsang és Wencsang.)

A december elején esedékes küldetés a kínai holdprogram második etapjának kezdetét fémjelzi: ennek része holdkörüli keringés, holdraszállás, illetve majd a harmadik fázisban minimum két kiló holdport juttatnának vissza a Földre a tervek szerint 2018-ban. Az emberes holdraszállásra 2025 és 2030 között akarna sort keríteni Kína. A Chang'e-3 nem meglepő módon a Chang'e-2 nyomdokába lép: akkor egy nagyfelbontású, teljes holdtérképet is sikerült készíteni.

A Chang'e-3 hordozórakétája nemrég sikerrel abszolválta első tesztjét, miközben minden más már készen áll a startra.Kína azonban a tervek szerint nem állna meg a Holdnál, az ország tudósai a Mars, Vénusz és az aszteroidák meghódítását tűzték ki célul - mondta Ye Peijian, a Chang'e-3 programot vezető kutató, aki szerint mindezekre csak akkor kerülhet sor, ha a "körülmények adottak lesznek". Emellett Kína is új energiaforrásokat és nyersanyagokat kíván felfedezni, ezzel, valamint az aszteroidás ambícióival maximálisan illeszkedik a nemzetközi trendbe. Egy biztos: a távol-keletiekről nem szabad elfeledkezni, ha az űrkutatás jövőjéről beszélünk.

A GLXP-verseny eredeti kiírása szerint az első magáncég, ami leszáll a Holdra, és eleget tesz még pár feltételnek, jogosulttá válik a 20 millió dolláros nagydíjra. Csakhogy ez az összeg egyből 5 millió dollárral csökken, ha a magánszférát "beelőzi" egy állami/kormányzati forrásból finanszírozott (robotos) holdraszállás. Ugyanakkor úgy hírlik, hogy ez az ominózus passzus rövidesen kikerülhet a verseny szabályzatából: kínai holdraszállás ide vagy oda, a magánszektor első holdraszálló robotját megépítő csapat markát 20 millió dollár üti sikeres küldetés esetén.

Remélhetően, az ember nélküli holdjárók között a GLXP-versenyben szintén résztvevő Puli csapat rovere sem merül feledésbe. Ehhez azonban előbb sok teszten kell átesnie, mielőtt elindulhat. A marokkói sivatag után roverünket a Hawaii szigetén található, NASA által is támogatott PISCES központba szeretnénk eljuttatni, ahol aztán jól megfuttatjuk a távoli terepen. Ahhoz azonban, hogy odáig eljuthasson a rover, mindenkinek a segítségére szükségünk van - a Tiedre is. Ezen az indiegogo-s kampányon keresztül támogathatod a Hawaii tereptesztet. A támogatás jutalommal is jár: a Kis Lépés Klub tagság a minimum, de limitált-szériás Puli-póló, üvegtömbbe lézergravírozott és 3d-nyomtatott mini-rover is jár a nagyobb összegekért. Sőt, twittelni is lehet majd a roveren keresztül Hawaii-ról!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.