Az alábbiakban Brian Harvey "Soviet and Russian Lunar Exploration" c. könyvéből fordítunk részleteket magyarra:

1964 elején az oroszok még mindig azt tervezték, hogy a Szojuz-komplexummal megkerülik a Holdat. A Szojuzt ekkor már javában építették, de az R-7 rakéta is készen állt, és az első tesztrepülések figyelemreméltó reményekre adtak okot: volt alapja annak, hogy a terv 1966-67 folyamán megvalósul majd.

Nagy bizonytalanság övezte a szovjet űrprogram közép- és hosszútávú jövőjét. John Kennedy halálával a közös küldetés lehetősége elúszott. 1963-ban Bernard Lovell, a Jodrell Bank Csillagvizsgáló igazgatója Msztiszlav Keldis vendégeként látogatást tett a Szovjetunióban, ahol meglepetésére arról tájékoztatták, hogy a Szovjetunió nem kíván az amerikaiakkal holdversenybe bocsátkozni (pont, amiről Hruscsov is beszélt az ENSZ-ben). Ehelyett inkább egy földkörül keringő állomást építenének. Tény, hogy az ilyen és ehhez hasonló állomások körüli űrsétákkal kapcsolatos tervek rövidesen eljutottak nyugatra is. Bernard Lovell megjegyzéseit a szovjet kutatók közül páran vitatták, de látogatása jelentős kételyeket ébresztett a szovjetek szándékait illetően.

Habár a Szojuz-komplexum fejlesztése 1962-63-ban sokat haladt, ez az ütem lelassult 1964 folyamán. Fontos kihangsúlyozni, hogy a Szojuz-komplexum nem pusztán szimpla tanulmány volt. Nemcsak, hogy a tervezés haladt öles léptekkel, de az első tesztmodelleket is építették már. A munkatempó nem a kormányzat hatására lassult le, hanem sokkal inkább az OKB-1-en belüli durva átfedések okozták. A földkörüli pályán végrehajtott űrrandevú-manőverek bonyolultsága miatt aggódó Koroljov felülbírálta kezdeti koncepcióját. A földkörüli pályán összeszerelésre váró komplexum súlya nagyjából változatlan maradt: 18 tonna. Az új terv szerint azonban

• a komplexum csak három űrhajóból állna
• a rakétablokk üzemanyaga a jóval hatékonyabb hidrogén lenne
• a Szojuz-űrhajó a holdutazásra tekintettel rövidebb lenne, és 5 tonnával könnyítenének rajta, hiszen a keringő egység nélkül repülne. Új neve a Szojuz 7K-L-1 lett (L – mint Luna, azaz Hold).

Miután erről tudomást szerzett a rivális Vlagyimir Cselomej által vezetett OKB-52-es tervezőiroda, egy új javaslattal rukkoltak elő. Szerintük az általuk épített Proton rakétával képesek lennének egy űrhajót egyenesen eljuttatni a Holdhoz. Csak egyetlen rakétára lenne szükség, ami kiváltaná az űrrandevúkat a földkörüli pályán, ahogy üzemanyagot sem kellene vételezni. Cselomej meggyőzte a kormányt arról, hogy a földkörüli pályán végrehajtott űrrandevúk gondolata túlságosan nehézkes. Koroljovot ezalatt annyira lekötötte a többi projekt, hogy mielőtt észbe kaphatott volna, Cselomejnek sikerült megszereznie a kormány jóváhagyását saját terveire.

Koroljov vetélytársának színre lépése fontos fejlemény volt. 1964-ig Koroljov főkonstruktőri minőségében egymaga felügyelte a teljes szovjet űrprogramot. Vlagyimir Cselomej valamivel fiatalabb volt Koroljovnál (1914-ben született). Amíg Koroljov a háborút követően a német V-2-es rakétákat fejlesztette tovább, addig Cselomej a V-1-es repülőbomba különböző változatait készítette el. 1944 és 1954 között Cselomej pulzáló sugárhajtóműveket, irányított és tengerről indítható rakétákat fejlesztett.

Stílusa igencsak különbözött Koroljovétól: elegánsan öltözködött, finom modora volt, és jól értett a szavak nyelvén. Mindenki, akivel csak találkozott, tisztelettel adózott ambíciói és meggyőző ereje előtt. Cselomej a Baumann Műszaki Egyetem tanára volt, 1958-tól pedig a Tudományos Akadémia levelező, 1962-től teljes jogú tagja. A Kreml számára ütős katonai űrprogramot állított össze: új katonai rakétákat (SS-9, Ciklon, Proton), műholdvédelmi fegyvereket (Poljot), radarmegfigyelő műholdakat és még egy emberes kéműrhajó tervein (Almaz) is dolgozott. Szergej, Nyikita Hruscsov fia is nála dolgozott.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.