Retúrjegy a Holdra

2012.02.25. 09:30

Képzeljünk el egy kutat. 10 méter átmérőjű káváján áthajolva látjuk, ahogy cirka 60 méter mély üzemanyag-oszlop lötybölődik ide-oda: ez sem az, amit Arany János a Toldi első sorainak írásakor maga elé képzelhetett. Lesarkítva ez a Saturn V első két rakétafokozata, amivel a 3000 tonnás monstrum a világűrbe húzódzkodott. Efölött a rakéta átmérője 4 méterre keskenyedett, ami még mindig kényelmesen kitöltené egy panellakás teljes életterét.
 
Itt kezdődött a harmadik rakétafokozat, amivel az Apollo-k egyáltalán a Holdig eljutottak. Posztunkban most folytatólagosan azt elemezzük, hogy miért lehet jó egy holdbázis, pláne, hogy ezzel egy amerikai elnök – George W. Bush – is foglalkozott, egy elnökjelölt pedig épp idén számolt be hasonló ambícióiról.

Előző posztunkban leírtuk, hogy a Hold környékére érve a Saturn V rakéta úgy elfogyott, mint egy szál cigi a kiéheztetett láncdohányos kezében. A 110 méteres jármű hossza 20 méterre apadt: ekkorra ugyanis már levált róla mindhárom rakétafokozat. Ami megmaradt belőle, azt a mellékelt ábra jól mutatja - leszámítva persze azt az orrán látható fura, hosszúkás képződményt, ami úgy fest, mintha egy fúrótorony és egy villámhárító fajtalankodásából született zabigyerek lenne. Ez a 10 méteres mentőrakéta – utóbbival menekülhettek volna el a bajba jutott űrhajósok, akik abban a gúlában üldögéltek, amiből ez az izé kinőtt. (Vészhelyzet híján a mentőtorony jóval korábban, még a második rakétafokozat hajtóműveinek begyújtását követő fél percben levált. Valószínűleg csak azért van az alábbi képen, mert a NASA még sokáig villantani akart vele a tudományos konferenciákon.)
A gúla hivatalos neve parancsnoki egység (Command Module), ebben szorongott a három űrhajós, később csak ez tért vissza a Földre a küldetések végeztével: a kapszula. Alatta van a műszaki egység, ami gyakorlatilag egy újabb hajtóművet jelent (Service Module), ezzel navigáltak. A kettő együtt 11 méter hosszú, és így nézett ki:
A fenti fotót persze nem az alienek készítették, hanem az a két űrhajós, amelyik a parancsnoki modulból átszuszakolta magát a holdkompba (Lunar Module), majd leválasztották magukat róla, hogy meginduljanak a Hold felszínére. Vagy esetleg épp visszatérőben voltak onnan.

Ez az egység tehát ott figyelt a maga 6,5 méteres magasságával a Saturn rakétából megmaradt rész alján – meglehetősen összecsomagolt állapotban; ennyi szállt le tehát a Holdra.
Namármost, az élet bonyolult, ugyanis a holdkompnak is két része van, akárcsak a kártyában: alsó és fölső. Az alsó, fékezőrakétákkal felszerelt leszállóegység teteje egyben a felszállóegység is volt. Ez lőtte ki magát a holdkomp aljából, ahogy egy úszó löki el magát a medence falától. A két egység kettő az egyben kivitelben érkezett meg a Holdra, de csak a 10 tonnás aljzat maradt a mai napig a landolás helyén.

Ugyanis a mindössze 4 és fél tonnás felszállóegység, benne a két űrhajóssal, felemelkedett a talajról - konkrétabban tehát a leszállóegységről - és elzarándokolt a Hold körül keringő parancsnoki modulhoz. A két egység szétválása ezen a képen példásan megfigyelhető:

A parancsnoki modulba aztán szépen visszakászálódott a nagy egymásratalálást és dokkolást követően a két, Holdat megjárt űrhajós. Ezután leválasztották a fölöslegessé vált felszállóegységet, ami egy ideig még reménytelenül keringett a Hold körül, majd becsapódott abba. No, de miért is mondjuk el mindezt egy holdbázis kapcsán?

Azért, mert a Földről 45 tonna hasznos teher - parancsnoki modul (6 tonna), plusz a hajtómű (24 tonna), és a holdkomp (10+4,5 tonna) - Holdig cipeléséhez egy 3000 tonnás rakéta kellett, aminek mintegy 90 százalékát az üzemanyag alkotta. A Holdon azonban más játékszabályok vannak. Leginkább azért, mert arrafelé a gravitáció a földi egyhatoda, ráadásul légköri ellenállás sincs. Vákuum van, nagy.

Jóval könnyebb tehát a start. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a mintegy 4,5 tonnás felszállóegység tömegének mindössze a felét tette ki az üzemanyag - ennyi elég is volt a holdkörüli pályára álláshoz. Erős sarkítással elmondható, hogy az a 3000 tonnás Saturn V rakéta, ami a Földről 45 tonna hasznos teher Holdra juttatásához kellett, a Holdról indítva tömege felét, tehát cirka 1500 tonnát lett volna képes magával vinni.

Vagy másképp fogalmazva: amíg a Földről 1 tonna hasznos teher világűrbe cipeléséhez 9 tonna üzemanyag kell, a Holdon ehhez 1 tonna nafta is elég. Ez a körülmény is közrejátszik abban, hogy a holdbázis gondolata időnként fel-felbukkan a tervek között.

Pulink várható testtömege tízkilós lesz, megmozdításunkhoz tehát nem kell majd a Saturn V rakéta gigantikus ereje. Viszont a testsúly így is számít, hiszen minden kiló Holdra juttatása alsó hangon is kétmillió dollár - legalábbis, versenytársunk ajánlata szerint.


Kérjük segítségeteket, hogy minél többen támogassanak bennünket: hívjátok fel barátaitok, ismerőseitek figyelmét a Kis Lépés Klub-ra és a Puli Indítóállás-ra!

Szerző: gopuligo

64 komment

Címkék: migrate

A bejegyzés trackback címe:

https://pulispace.blog.hu/api/trackback/id/tr184192365

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2012.02.25. 14:23:42

mennyire bosszantó, hogy bizonyos dolgokban a civilizációnk mekkorát lépett előre technológiában, de még mindig sok sok tonna vegyszert kell elégetni hogy csak Föld körüli pályára juttassunk néhány kg-nyi hasznos terhet.
Apropó, érdeklődve olvasnék egy cikket alternatív technológiákról, melyek manapság fejlesztés alatt állnak (mágneses ágyú, stb). Mert a jövő az nem a rakétáké (bár valszínű emberek szállítását mással nem lehet kiváltani, adott gyorsulás felett ugye meghalunk :) ) Az űrlift pedig még igen csak scifi...

David Bowman 2012.02.25. 14:47:19

Nos, az űrliftről tegnap olvashattad az indexen, hogy készül. Ezen kívű
ül a Föld felszinéről csak a léghajó-rakéta kombó tudna olcsón felvinni valamit, arra is van jelentkező. Az összes többi módszer megbukik a légellenálláson. Gondold meg: hogy felizzik, és mekkorát fékeződik bármi, ha kozmikus sebességgel belép a Föld légkörének csak a legszélébe. Mi történne, ha mindezt a sebességet itt lent, a 100x sűrűbb légkörben érné el? Tehát csúzli, ágyú, mágneses tér, minden kilőve.
forum.index.hu/Topic/showTopicList?t=9149788&la=116442721

index.hu/tech/2012/02/24/urliftet_epitene_egy_japan_vallalat/

porthosz 2012.02.25. 15:44:58

@David Bowman:

Azért nem szivesen lennék a kábel alatt ha elszakadna...

nandras01 2012.02.25. 16:03:15

@David Bowman: nem ez lenne az első ötlet, amit lenyúlnak clarke- tól :)
amúgy, ez az űrliftesdi egy bulvármarhaság, a technika mai állása mellett megvalósíthatatlan. hogy csak a legfontosabb gátat említsem: nincs olyan anyag, amelyik elbírná a saját súlyát a szükséges hosszban...

nick: 2012.02.25. 16:20:00

hogyan szálltak át a Holdra leszálló űrhajósok a parancsnoki modulból a leszálló egységbe, űrsétával?
mert gondolom, belül nem igen lett volna hely

ezesetben viszont miért nem látszik az Apollo-15-ös képen vmi biztosítózsinór?

(előre is köszi a válaszokat)

nandras01 2012.02.25. 16:30:01

@nick:: nem űrsétával.
a "kicsomagolás" után a parancsnoki egység megfordul, úgy kapcsolódik a komphoz- ekkor tudnak az űrhajósok átszállni.

savaz 2012.02.25. 16:37:54

Amikor a burkolatok leváltak, az Apollo megfordult és összekapcsolódott aholdkomppal. Az elején az a rombuszforma a dokkoló egység. A Szovjet tervekben szerepelt űrsétás átszállás anno.

nick: 2012.02.25. 17:12:19

@nandras01 és @savaz: köszi szépen a válaszokat!

...és az Apollo-15-öt a képen miről fotózták? másik űrhajóról, automata szondáról, vagy akkor tényleg volt séta is?
ha volt séta, akkor azokon nincs mindig biztosítókötél?

ill. van még egy nem teljesen idevágó, de régóta érdeklő másik kérdés, ami hozzáértők számára lehet, hogy elég amatőr, de hátha itt erre is választ kapok... :-)

miért vannak egyes űreszközök (pl. műhódok :-P), vagy azok egyes részei abba a bizonyos aranyszínű "fóliába" úgy becsomagolva, mintha az egész csak úgy rá lenne gyűrve, amolyan felületes, tessék-lássék módon?
szépen, kisimítottan, vagy hétköznapi szemnek "rendesebben kinézően" nem lehetne, vagy vmi miatt direkt nem is úgy akarják?
ha ez van, akkor az a rágyűrtnek kinézőség az mégis elég jól oda van rögzítve, hogy pl. startnál se szakadjon le itt-ott?

(ezt is köszi előre is)

Soponya Balastyán 2012.02.25. 17:24:18

kukacoskodhatok?
ha a felszállóegység tömegének a fele volt üzemanyag, akkor X mennyiségű üzemanyag pontosan X mennyiségű terhet tud visszahozni. Vagyis egy 3000 tonnás rakéta 3000 tonnát, nem 1500-at.

amúgy szuper a cikk! engem az egész holdutazásból régóta az izgat a legjobban, hogy hogyan lehet onnan visszaindulni. és honnan tudták előre, hogy ez ott működni is fog?

ninimimi 2012.02.25. 17:26:09

Igényes, jól összeszedett írás. A témára 40X év után is kiszáradtan - az Amerikát változatlan hevességgel utáló, éppen a héten parlamentileg megvédett bolsi ügynökökkel teli, hazai kommunista médiának "hála" - nagy élvezettel olvastam.

Csak azért a pár negatív kifejezésért kár, hogy az amerikai űrhajósok szorongtak, kászálódtak, szuszakolódtak. A szovjet űrhajóselvtársak tán nem? Akik boldogok lettek volna, ha a Holdig szuszakolódhatnak - ha képesek lettek volna rá!

2012.02.25. 17:32:24

@David Bowman: igaz, a légellenállást kifelejtettem a buliból :)
Okés, és ha jó vastag több rétegű kerámia pajzsokat használnánk? Vannak akik nem tartják a dolgot megvalósíthatatlannak:

ieeexplore.ieee.org/xpl/freeabs_all.jsp?arnumber=1179826

"Many advances in electromagnetic (EM) railgun and power supply technology have been made in recent years. Laboratory experiments with railguns have demonstrated muzzle velocities of 2-3 km/s and muzzle energies >8 MJ. The extension of this technology to the muzzle velocities (≥7500 m/s) and energies (≥10 GJ) needed for the direct launch of payloads into orbit is very challenging, but may not be impossible. For launch to orbit, even long launchers (>1000 m) would need to operate at accelerations >1000 gees to reach the required velocities, so that it would only be possible to launch rugged payloads, such as fuel, water, and material. A railgun system concept is described here and technology development issues are identified. Estimated launch costs could be attractively low (<$600/kg) compared with the Space Shuttle (>$20 000/kg), provided that acceptable launch rates can be achieved. Further evaluations are needed to establish the technical and economic feasibility with confidence."

Ez még izgalmasabb, és néhány dollárra becsüli csak a kg-onkénti felbocsátási árat:
ascelibrary.org/aso/resource/1/jaeeez/v23/i4/p293_s1?isAuthorized=no

Szóval van itt fejlesztés, csak elég beírni a scholar.google.com-ba a railgun kifejezést...

2012.02.25. 17:37:32

ja, és persze valami jó magas helyen kell megépíteni, Andok pl. :) + 1 km magas torony :D biztos jó olcsó projekt lenne :D

nandras01 2012.02.25. 17:40:20

@nick:: az apolló parancsnoki egységét a holdkompból fotózták.
az a bizonyos "rágyűrt anyag", amit a képeken láthatsz, hővédő fólia és azért nincs kisimítva, mert akkor a hőmozgás miatt könnyen elszakadhatna.

nandras01 2012.02.25. 17:42:29

@nick:: (dögöljön meg a blogmotor, megette az előző beírásomat...)
a parancsnoki egységet a holdkomból fotózták le.
az a bizonyos "rágyűrt anyag", amit a képeken láthatsz, hővédő fólia, és azért nincs kisimítva, mert a hőmozgás következtében, ha feszes, akkor könnyen elszakadhatna.

gopuligo 2012.02.25. 18:10:48

@nick:: nandras01-et ezzel a képpel egészíteném ki, ez egy fantáziafestmény a két egységről. Alul a CM/SM, felül pedig a holdkomp LM látható. Az alsóban egy űrhajós maradt, a holdkompban kettő utazott.
galaxywire.net/tag/apollo-9/

Martian (törölt) 2012.02.25. 18:16:33

Muszáj lesz kutatni az antigravitáció (antiinercia) lehetőségét, mert ezekkel az óriásrakétákkal egy bizonyos határon (mennyiség, távolság) túl gazdaságtalan lesz a szállítás.

ninimimi 2012.02.25. 18:19:22

@gopuligo:
Azt ugye jól gondolom, hogy ez a kép - bár köszönöm, tényleg látványos -, nem a tipikus, rutinná vált Holdkomp/Parancsnoki-egység dokkolást mutatja. Hiszen ez a "próbajárat" volt még, az Apollo 9 űrhajósai nem szálltak még le a Holdra, tehát a Holdkompon rajta kellett, hogy legyen a leszállóegysége. Ami ugye a Hold felszínéről való visszatéréskor a kilövőállás volt és a Holdon maradt. A leszálló/kilövő-egység miatt, ami szerintem látszik is a rajzon, nem próbálhatták el ugyanazt a dokkolást a Hold körüli pályán, mint később, a leszállásos utaknál.

gopuligo 2012.02.25. 18:29:26

@ninimimi: Ez egy fantáziarajz, ebben a NASA különösen erős. :_) Ilyenek készülnek műholdakról is szép számban. Az Apollo-9-ről itt is olvashatsz, elsőként az Apollo 11 szállt le emberrel a Holdra: hu.wikipedia.org/wiki/Apollo-9

TetraB 2012.02.25. 19:02:31

a kezdeti NASA piszkáló cikkek után egyre jobbak a folytatások, jó olvasgatni.

nandras01 2012.02.25. 19:31:22

@ninimimi: nem, nem jól gondolod.
pontosan ugyanazt a manővert próbálták ki, mint amit később, már "élesben" is elvégeztek- hiszen, csak így volt értelme a próbának.
nem csak az összekapcsolást játaszották el, de két űrhajós át is száll a LM- be, és minden műveletet végrehajtottak, egészen a szétkapcsolásig.

ninimimi 2012.02.25. 19:46:09

@TetraB:
Végre, nem csak én szólok, hogy zavar a hazai média által bevezetett NASA- (és Amerika-) piszkálás.

@nandras01:
Akkor viszont a dokkolás előtt el kellett "engedniük" a Holdkomp leszállóegységét, ami így valószínűleg a Holdba csapódott. Ezt ugye jól gondolom?

nandras01 2012.02.25. 19:52:09

@ninimimi: miért kellett volna "elengedni"?
a CM- ből a holdkompba a leszállóegységen keresztül mentek át- ez a képen is jól látszik, mármint az átszállást lehetővé tevő kerek nyílás, ami egyben a dokkolóegység is.
a holdkomp pedig valóban a holdba csapódott be, ezt a becsapódást aztán később, a valódi lesszállás után kísérletre is felhasználták, mivel a holdon hagytak egy szeizmográfot és a becsapódás által keltett rezgések alapján következtetni tudtak a hold szerkezetére.

ninimimi 2012.02.25. 19:59:38

@nandras01:
Köszi, így már értem: tehát nem zavarta őket az átjutásban a leszálló/kilövő talpazat. Ami a későbbi, valódi leszállást követő dokkolásoknál már nem volt ott (előtte a Holdon maradt), ami - mint ahogyan ezt jól gondoltam -, eltért az ezen a rajzon látható felállástól, az Apollo 9-es próbadokkolástól.

nandras01 2012.02.25. 20:12:28

@ninimimi: elcsesztem, bocs!
megzavart engem is a rajz.
a képhez képest az összekapcsolás egy további 180 fokos fordulat után történt, akkor a holdkomp utazóegysége fordul a CM felé, így tudnak összekapcsolódni.
az a bizonyos "kerek nyílás", ami a képen látszik, a leszállóegység főfúvókája.
tehát, annyiban igazad van, hogy az adott helyzetben nem tudnának összekapcsolódni, de azért ezt a "problémát" egy fordulóval megoldották.
a többi, amit elmondtam, már helyénvaló, tehát a komplett LM kapcsolódott a CM- hoz, két űrhajós átszállt, végigpróbálták a szétkapcsolási eljárást, majd visszaszálltak a CM- ba, ezután leválasztották a LM- t, majd az a holdba csapódott.
itt látható egy rajz, ami az összekapcsolás valós képét mutatja:
esztergom.mcse.hu/urjarmuvek/apollo_2.html

is 2012.02.25. 21:33:38

@David Bowman: tegnap azt olvashattuk az indexen, hogy elkezdtek beszélni róla, hogy nemsokára belekezdnek az elgondolás formába öntésébe, amit még csak követni fog a tervezés. szó nincs készítésről.

@nandras01: statikusan biztosan, ha te mondod, bár szénszálra hivatkoztak. de dinamikusan? ha pl. felül húzzák egy rakétával?

gopuligo 2012.02.25. 21:39:28

@ninimimi: www.myspacemuseum.com/csm-lm1b.jpg
Ez egy fantáziarajz, ismét. Viszont megvilágítja a lényeget. A jobb oldalon van a holdkomp, ugyebár mindenfelé állnak ki belőle a lábak. Kábé ez volt a szitu MIELŐTT a holdkomp elindult a Holdra, különben a lábas rész, a leszállóegység nem lenne rajta a kompozíción. Így értelmezhető a forduló is, meg az, hogyan került át a két asztronauta a parancsnoki modulból a holdkompba.

nandras01 2012.02.25. 21:44:44

@is: clarke a "távoli föld dalai" c. regényében alaposan körbejárja a témát, ott felsorolja az összes buktatót, amelyek közül az alap, hogy léteznie kell egy olyan anyagnak, amelyik elbírja a kellő hosszban a saját súlyát. a regényben ez az anyag egy különleges szénszál, amelyik sokezerszer erősebb, mint a jelenleg ismertek.
tudom, hogy ez csak egy regény, de clarke- nak megvolt a tudományos képzettsége ahhoz, hogy ne írjon hülyeséget.
egy rakéta meg nem tudja "húzni", mivel a lift végpontja szükségszerűen 36 ezer kilométer - ez a geostacinárius pálya távolsága magassága, ha "húzni" kezdik a szálat, akkor már a sebesség és ezzel a pálya eltér a geostacionáriustól, így a végpont nem "áll" egyhelyben, ezzel összekuszálódik minden...
szóval, maradjunk abban, hogy a japánok mondtak egy nagyot, ezzel bekerültek a hírekbe - reklámnak nem rossz, de nem is több annál.

nandras01 2012.02.25. 21:46:32

@nandras01: ja, és a legfontosabb: azzal, hogy "húzzuk" a szál másik végét, nem változik semmi, a szálban ébredő erők tekintetében, ill. még rosszabb a helyzet, mint ha egyszerűen hagynánk "lógni"

is 2012.02.25. 22:08:16

@nandras01: figyusz: ha a szobámban a padló és a plafon közé kötök egy zsinórt, akkor a zsinór, amely ugye nem bírja el a saját súlyát, mert ilyen anyag nincs, hogy a fenébe marad ott? hát úgy, hogy a plafon valójában kihúzza. és ez a "kihúzás" nem nagyon látszik tönkretenni a zsinórt, akármilyen erők is ébrednek benne. ha a Parlament kupolatermében ugyanezt 100 méteren megcsinálom, az is menne, ezt azt hiszem nem vonjuk kétségbe. 1 km sem tűnik megoldhatatlannak pusztán a kikötés szempontjából (most időjárást, szelet egyelőre hagyjunk). 10 km-en bizonyára előjönnek már tömegproblémák.

ha sugárirányban _dinamikusan_ _ellentartasz_, pont akkora erővel, amekkora erővel a zsinór önmagába akar roskadni, akkor csak kialakul egy dinamikus egyensúly. az a rakéta egy "plafonként" húzná a zsinórt, nem odébb. ezt egyébként 100 kilométerenként meg lehetne ismételni lefelé, és máris csak 360 darab 100 kilométeres kötelet kell egyensúlyban tartani. vagy 3600 darab 10 kilométerest. nem triviális feladat ennyi rakétát összehangolni, nem is holnapra ígérik a megoldást.

nál 2012.02.25. 22:10:42

@ninimimi:

"Csak azért a pár negatív kifejezésért kár, hogy az amerikai űrhajósok szorongtak, kászálódtak, szuszakolódtak. A szovjet űrhajóselvtársak tán nem? Akik boldogok lettek volna, ha a Holdig szuszakolódhatnak - ha képesek lettek volna rá!"

Annyira érthetetlen nekem ez a gondolkodásmód... Miért kell egyfolytában az ellentéteket keresni, mindent csak fekete-fehérben látni és láttatni?
Olvastál te ebben a bejegyzésben EGYETLEN szót is a szovjetekről? Egyáltalán, hogy jönnek ide?
Nyilván azért vannak benne ezek a kifejezések, mert jól leírják a helyzetet. Nézz meg egy metszeti ábrát a parancsnoki modulról. Látni fogod, hogy abban tényleg csak szorongani, kászálódni és szuszakolni lehetett.
Tényleg kár, hogy sokan már képtelenek bármilyen témáról politikai-ideológiai ellentétek nélkül beszélgetni.

nandras01 2012.02.25. 22:15:53

@is: nézd, nem akarok belemenni a dinamikus fizika alapjaiba, de ha fellógatsz egy zsinórt, akkor azt pontosan a saját súlyának megfelelő erő "húzza" a lógatás irányával ellenkező irányba.
ha a húzóerőt csak egyetlen vonással is megnöveled, akkor a zsinórnak már a saját súly + plusz húzóerőt kell "elbírnia - ezért írtam, hogy ha elkezded húzni, akkor a helyzet csak rosszabbodik.
a szakaszos húzás pedig nem jelent semmit a végpontra nézve, ott pontosan annyi és akkora erő ébred, mintha nem szakaszolnád.
(arról a problémáról már nem is beszélek, hogy a nem geostacionárius pályán mozgó közbenső "húzópontok" milyen galibát okoznának az egész rendszerben... gyk megoldhatatlant :)

nál 2012.02.25. 22:26:00

@is:
"figyusz: ha a szobámban a padló és a plafon közé kötök egy zsinórt, akkor a zsinór, amely ugye nem bírja el a saját súlyát, mert ilyen anyag nincs, hogy a fenébe marad ott?"

Hol olvastad, hogy ilyen anyag nincs?

ninimimi 2012.02.25. 22:40:58

@nandras01:
Köszi, már teljesen értem.

@gopuligo:
Köszönöm, értem és a kép is szuper. Meg a galéria is, amit vele találtam :)

@nál:
"Tényleg kár, hogy sokan már képtelenek bármilyen témáról politikai-ideológiai ellentétek nélkül beszélgetni."

Nem "bármilyen témáról" van szó, hanem arról, aminek mozgatórugója, fő hajtóereje évtizedeken át a szabad világ és a vele szemben álló - minket is nyomorító - keleti világdiktatúra ideológiai harca volt.

Hogy Amerika, a Nyugat folyamatos lejáratása, ellentétben az "üdvözítő" Kelet ajnározásával mennyire alapkérdés ma is a hazai médiában bizonyos, meghatározó körök érdekei miatt, azt naponta tapasztaljuk.
A következményeit meg a bőrünkön érezzük. Irigylem azt, aki nem érzi, vagy nem látja az egyenes összefüggést.

nál 2012.02.25. 23:35:06

@ninimimi:
Egyrészt szállj le a magas lóról, és óvatosabban a "nem érzi, vagy nem veszi észre" dologgal, mert vannak még szerencsére emberek, akiknek az életét nem a folyamatos konfliktuskeresés tölti ki, vagyis attól még, hogy látják mi zajlik, nem kezdenek rosszindulatúan mindenbe belekötni. Egyszerűbben: attól, hogy szeretem a pinát, még nem egészséges, ha mindenben csak pinát látok.

Másrészről a bejegyzésben tényleg egy szó nem esett a szovjetekről, tehát te kizárólag a saját paranoid extrapolációd alapján kötöttél bele a szerzőbe. De most tényleg, mit kellett volna írni, hogy az űrhajósoknak annyira bőséges helyük volt, hogy a visszatérés után beköltöztek a parancsnoki modulba a teljes családjukkal? Szűkös volt a hely és kész.

Egyébként hozzá tenném, hogy ha űrhajózásról akarok olvasni, akkor rohadtul nem érdekel az aktuálpolitika. A hősök, a zsenik, a bravúrok és technikai csodák érdekelnek, nemzeti hovatartozástól függetlenül.

ninimimi 2012.02.26. 00:24:56

"Egyébként hozzátenném, hogy ha űrhajózásról akarok olvasni, akkor rohadtul nem érdekel az aktuálpolitika. A hősök, a zsenik, a bravúrok és technikai csodák érdekelnek, nemzeti hovatartozástól függetlenül."

A helyesírási hiba kivételével tökéletesen egyetértünk.
Pontosan ezért zavar engem is, ha a két űrnagyhatalom teljesítményét nem azonos mércével mérik, értékelik és kommentálják.

ninimimi 2012.02.26. 00:25:38

@nál:
Nem nyomtam válaszgombot, de az előző neked szól.

ninimimi 2012.02.26. 00:34:36

"...attól, hogy szeretem a pinát, még nem egészséges, ha mindenben csak pinát látok."

Egyébként meg dehogynem egészséges! :-)

nál 2012.02.26. 02:12:29

@ninimimi:
A kettős mércét én sem szeretem, de szerintem itt ilyenről nem volt szó. A szavak megválogatása nem jelenti azt ez esetben, hogy a szerző lenézné az amerikaiakat, sem azt, hogy Lenin összessel a párnája alatt alszik.
Ahogy az elején is utaltam már rá: ez felesleges hangulatkeltés.
Egyébként annyira szeretnék egy olyan napot, amikor nem hallom, nem olvasom se a kommunista, se a náci, se a libsi szót... Mert egyszerűen nem ezek a dolgok fontosak.

-

Hol a helyesírási hiba?

ninimimi 2012.02.26. 09:03:59

@nál:
Bocs, ha kioktatónak tűntem, de a "hozzátenném" ebben az értelemben, a te mondatodban egy szóba írandó - szerintem. Mivel azonban én sem vagyok benne 100 %-ig biztos, ezért bocs a négyzeten!

"Egyébként annyira szeretnék egy olyan napot, amikor nem hallom, nem olvasom se a kommunista, se a náci, se a libsi szót..."
Ebben is egyetértünk. Pár napja beszélgettem valakivel, aki 16 éve Kanadában él. Elmondta, hogy ott az átlagember azt sem tudja, mi a neve az aktuális miniszterelnöknek. Mert nem téma, mert profi kontroll alatt van a politika, a politikus - a közpénzek elosztója - azok részéről, akiknek ez a dolga.
Boldog világ!
Sajnos azonban, ha például a csillagokat számolgatva, séta közben elénk kerül egy gödör, rossz döntés becsukni a szemünket. Szerintem vagy ki kell kerülni, vagy be kellene temetni, mert ha a fanyalgásunktól és ellenérzéseinktől függetlenül is, de létezik.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.02.26. 09:37:49

@ninimimi: Tényleg mindenben csak a p*nát látod, mint mikor a cydonián muszáj volt engem is lekommunistáznod:
cydonia.blog.hu/2010/05/05/az_amerikai_emberes_urprogram_vegerol/fullcommentlist/1#c9714923

Majd itt kikéred magadnak, hogy engem valaki lekommunistáz:
cydonia.blog.hu/2010/10/24/50_eve_tortent_a_legnagyobb_raketa_baleset/fullcommentlist/1#c11393327

Képzeld, ezeket a posztokat NEM azért írjuk, hogy ilyenolyan politikai nézeteket közvetítsünk. És azt hiszem, pont az űrkutatás az a terület, ahol mind az USA, mind a Szovjetunió teljesítményét egyértelműen pozitívan lehet értékelni. Úgyhogy még egy ilyen polkorrektségi mélyanalízis, és elválnak útjaink.

is 2012.02.26. 11:36:12

@nandras01: "ha fellógatsz egy zsinórt, akkor azt pontosan a saját súlyának megfelelő erő "húzza" a lógatás irányával ellenkező irányba."

kösz a megerősítést. erről beszélek én is. a világűrben nyilván nincs plafon, ezt a plafont helyettesítsd be egy rakétával. sehol nem beszéltem feszítő többleterőről, csak erről a kiegyenlítőről.

a geostacionárius pont nem azt jelenti, hogy elfordul a Földhöz, vagy sem, hanem azt, hogy mindezt epszilon energiával ott lehet tartani, mert a ráható erők kiegyenlítik egymást. 200km-es magasságban is lehet a Földhöz képest egyhelyben maradó pontra tenni valamit, csak releváns energia kell hozzá. azaz egy rakéta/helikopter, ami az ott fellépő erőket semlegesíti. tekintve, hogy egy helikopter képes a Föld egy pontja felett megállni a levegőben mondjuk 500 méteren, innentől ez a probléma nyilván nem megoldhatatlan.

@nál: én nem olvastam, de nandras feljebb a kommentjében állítja, és én elfogadom ezt az állítását. te tudnád cáfolni?

nandras01 2012.02.26. 11:51:28

@is: " a világűrben nyilván nincs plafon, ezt a plafont helyettesítsd be egy rakétával. sehol nem beszéltem feszítő többleterőről, csak erről a kiegyenlítőről."
akkor pedig ugyanott vagyunk, mint az elején: egyszerűen nincs olyan anyag jelenleg, ami elbírná ilyen hosszban a saját súlyát.
a hosszt pedig meghatározza az, hogy a felső állomás nem lehet máshol, mint geostacionárius pályán, annak pedig adott a távolsága, pontosan 35 786 km.
más távolságban nem létezik ilyen pálya.
az igaz, hogy bármilyen távolságban lehetséges geoszinkron pálya, de az, a pálya tulajdonságai miatt alkalmatlan lenne felső állomásnak.

ninimimi 2012.02.26. 14:07:01

@lacalaca:
"Képzeld, ezeket a posztokat NEM azért írjuk, hogy ilyenolyan politikai nézeteket közvetítsünk."

Lehet, hogy nem AZÉRT írod, de "ilyenolyan" politikai érdekeket szolgálsz, ha nem azonos mércével mérsz.
Az azonos mérce nem azt jelenti, hogy két eltérő teljesítményt azonosnak ismerünk el. Éppen nem! Mert ha kirívóan eltérő teljesítményeket azonosnak állítunk be - pláne, ha a magasabbat néha alacsonyabbnak hazudjuk - akkor máris elkövettük a kettős mérce, magyarán az adott esetben igen káros hazugság bűnét.

Tipikus példa erre ez:
"...az űrkutatás az a terület, ahol mind az USA, mind a Szovjetunió teljesítményét egyértelműen pozitívan lehet értékelni."
Képzeld el, hogy valaki, aki sokkal kevesebbet tud "mind az USA, mind a Szovjetunió teljesítményéről" az űrkutatásban, abban milyen kép erősödik egy ilyen mondat láttán?! Az, hogy azonos, de minimum közel azonos volt a teljesítményük az elmúlt öt évtizedben!
Holott, ha magad előtt is őszintén belegondolsz, pontosan tudod, hogy ez mennyire nem igaz! S hogy ez miért lényeges? Miért lényeges a médiában azonos mércével mérni? Nos, ez az a mélyanalízis, amit valóban nem nekem kell neked elmagyaráznom, ha magadtól nem tudod.

Egyébként meg örülök, hogy ilyen mély nyomokat hagytam és évekre visszamenőleg elemzed az írásaimat. Magam sem emlékszem rájuk ilyen részletességgel, tényleg lehet, hogy volt, amikor megvédtelek. Számomra ebben semmi ellentmondás nincs, mert én mindig a teljes igazságot igyekszem mondani. Arról nem én tehetek, ha ez néha egyezik valaki másnak a mondandójával, néha meg nem.

Egyébként meg jellemző, hogy @nál részére, 9:03-kor írt bocsánatkérésem sarkallt támadásra téged. Senkitől sem tűröm el, hogy fenyegessen, még akkor sem, ha esetleg személyesen a Gestapo embere lenne. Azt meg különösen nem csípem, amikor "jó" balkáni szokás szerint, a civilizált - saját hibát belátó, "gyengeségnek" vélt - attitűd hergel valakit támadásra, a "rúgjunk bele, mert gyengeséget mutat" reflexe alapján.
Tehát, ha ennyire zavar a "polkorrektségi mélyanalízis", akkor váljanak csak el útjaink, mindkettőnknek jobb lesz!

nál 2012.02.26. 15:55:22

@ninimimi:

Jogos, én csak az idézetet néztem meg, amiben már kijavítottad, így persze, hogy nem találtam. :)

Összességében végül azt hiszem, egyetértünk. A gödröket pedig ideje lenne betemetni, közösen - ha mindig csak kerülgetjük őket, hamarosan azt fogjuk észrevenni, hogy nincs hová lépni.

@is:
"én nem olvastam, de nandras feljebb a kommentjében állítja, és én elfogadom ezt az állítását. te tudnád cáfolni?"

Nandras azt állította, hogy az űrlifthez szükséges méretben nincs ilyen anyag. A szobád belmagassága nyilván nem közelíti a több ezer kilométeres magasságot.
Ha veszünk egy 36 ezer km hosszú szálat, és feltételezzük, hogy képesek vagyunk olyan szuperkönnyű, mégis magas szakítószilárdságú anyagból készíteni, amiből mondjuk 1 km hosszú darab mindössze 1 kg tömegű, akkor maga a szál 36 tonnát fog nyomni, vagyis kifeszítve ekkora terhelés ébred minden pontján. És ez csak a saját tömege! Jelenlegi technológiai szintünkön ez áthidalhatatlan aránytalanság.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.02.26. 16:07:22

@ninimimi: na látod, a nagy egyenlősdizésben például te a "egyértelműen pozitívan kell értékelni" kijelentést máris úgy fordítottad le magadban, hogy "azonosnak állítjuk be". Ugye nem kell magyarázni, hogy a pozitív és egyenlő értékelés miben különbözik? Nehéz annál kiegyenlítettebb véleményt adni, és azonosabb mércével mérni, minthogy mindkettő megérdemli az elismerést, és te még ebbe is belekötsz.

Egyszerűen a legutolsó kommentedre kattintottam, ott meg ennyi a titok.

Ami meg a blog polkorrektségét illeti, minimum 2-3 emberen átmegy minden poszt publikálás előtt, van, hogy többön is. Majd' minden nap. Szakmai, olvashatósági és korrektségi szempontból is. Ezt elégséges szűrőnek tartjuk, a blog általunk meghatározott "lazaságához" képest, innentől kezdve ha nem felel meg ninimimi saját polkorrektségről alkotott véleményének, sajnálatos, de nem fogunk emiatt még egy réteget beiktatni.

Azt meg pláne felesleges felhozni, hogy az index állítólag mennyire Amerika-ellenes, mert - meglepetés! - MI NEM az index vagyunk.

ninimimi 2012.02.26. 16:55:48

@lacalaca:
"Tudod kisfiam, te akkor még nem éltél, nem emlékezhetsz rá, de a hatvanas években a Hertelendi Pista kisiparos bácsi annyira szépen kifestette a lakásunkat, hogy olyan szép azóta se volt. Vele egyidőben élt és dolgozott egy Pablo Picasso nevű festő.

És azt hiszem, pont a festés az a terület, ahol mind Hertelendi Pista bácsi, mind Pablo Picasso bácsi teljesítményét egyértelműen pozitívan lehet értékelni."

Remélem, szerinted is sikerül tárgyilagosan, valósághűen érzékeltetnie az igazságot annak, aki így oktatja gyermekét! Hiszen nem "állította be azonosnak" a két életművet.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.02.26. 17:41:28

@ninimimi: szóval így viszonyul szerinted egymáshoz a két ország teljesítménye? És még minket vádolsz kettős mércével.

ninimimi 2012.02.26. 18:00:29

@lacalaca:
Én ugyan az űrkutatásról szóltam, és előtte még te is. Azonban, ha már így feladtad a labdát és most "a két ország teljesítménye" a kérdés, akkor az ország teljesítményébe igencsak sok minden beszámítandó, ami százmilliók életminőségét, puszta létét illeti. A számodra oly kedves, mára "sajnálatosan" kimúlt ország kiemelkedő teljesítményéhez vegyük hozzá csak azokat a százmilliókat, akiknek sorsa éppen a tegnapi, nevezetes napon került reflektorfénybe.
Akkor eredményül azt kapjuk, hogy a szovjet birodalomra nézve a szobafestő-festőművész hasonlat még túlzóan hízelgő is. Hiszen életének főtevékenységével a szobafestő is embertársai, a társadalom hasznára volt.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.02.26. 18:15:19

@ninimimi: ismét kivetítesz és csúsztatsz. Az, hogy a szovjet űrkutatási eredményeket tisztelem, nem jelenti azt, hogy a legkevésbé is elfogadom azt a sok szörnyűséget, melyet a rezsimek elkövettek. A világ nem fekete-fehér, tudtad? Szerinted aki örömét leli abban, hogy a Venyerák révén van felvételünk a Vénusz felszínéről, automatikusan egyetért a gulággal meg '56 leverésével is? Furcsa elképzeléseid vannak a világról meg az emberek gondolkodásáról.

Egyébként meg ha itt tartunk, szerintem az amerikai űrprogramot, Mercury-Gemini-Apollo vonalon, holdraszállásostul, mindig ki kéne egészíteni azzal, hogy közben a feketéket még bőven másodrangú állampolgároknak tekintették (Martin Luther King, "I have a dream" beszéd: 1964, ugye), hogy a koreai és vietnami háborúkról ne is beszéljek. Ezentúl én is a feketéket elnyomó, folyton háborúzó amerikait látom Armstrongékban is, ígérem.

ninimimi 2012.02.26. 18:54:58

"Ezentúl én is a feketéket elnyomó, folyton háborúzó amerikait látom Armstrongékban..."

Ne is zavarjon, hogy King álma megvalósult!Amikor Barack Obama, az USA elnöke lesz a képernyődön, akkor is a "feketéket elnyomó" Amerikára gondolj - bruhaha!

Koreai háborút emlegetsz? Hát gratulálok neked, hasonlítsd csak össze az északi, kommunista diktatúrában évente manapság is éhenhaló milliók sorsát az USA által - az északi támadástól - megvédett Dél-Korea népének életszínvonalával, amely Nyugat-Európáét is meghaladja! Bruhaha!

Vietnami háborút emlegetsz? Hát gratulálok neked, hasonlítsd csak össze az északi, ma már egész országra kiterjesztett kommunista diktatúra millióinak sorsát az USA által az északi támadástól - a világméretű kommunista kampánynak "hála" - sikertelenül megvédett egykori Dél-Vietnam népének egykori életszínvonalával! Hát itt ezért nincs bruhaha!

És igen, lásd csak a "folyton háborúzó amerikait", aki megvédte a Földet Hitler világuralmától, a világkommunizmus "gyönyörétől", a kommunista Milosevicsék "békés" gyilkolászásától, hogy csak a hozzánk legközelebbi, többszázezer ártatlan áldozatot követelő, legutóbbi példát említsem! De gondolom, neked a saját népére mérges gázzal támadó Szaddam Husszein, a saját állampolgárait géppuskákkal, bombákkal és repülőkkel kaszaboló Kadhafi is szimpatikusabb volt, mint a világ mocskával "folyton háborúzó" amerikai.

Arról már nem is beszélve, hogy 1956-tal kapcsolatban az ma a legfőbb "érv" Amerika ellen, amelyik ugye "folyton háborúzik", hogy nem védett meg minket - egy világháború megkockáztatásával -, na kiktől is? Értem, ha van sapkája az a "baj", ha nincs, akkor meg az.

Tudod, igen hasznos volt ez a kis eszmecsere. Ígérem, ezentúl nem fog zavarni a részrehajlásotok űrkutatás témában.
Így már teljesen világos a magyarázat rá.

ninimimi 2012.02.26. 19:44:35

@lacalaca:
Az előbb nem nyomtam "Válasz erre" gombot, de neked szólt.
Gondolom kitaláltad...

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.02.26. 20:31:23

@ninimimi: értem, szóval a ninimimi féle polkorrektségi szűrő: a világ fekete és fehér, a szovjetek az ördög és Amerika a megmentő angyal. Ezt könnyű lenne alkalmazni, csak épp ellentmond a világról alkotott elképzelésemnek. De mivel nálad nincs szürke mező, nincs miről értekezni tovább.

Még csak annyit, hogy pl. Koroljov nálad hova számít? Megjárta a gulágot, tehát jó? Ő volt a szovjet űrprogram atyja, aki a Szputnyikot, Lajkát, Gagarint adta, mellyel a földbe döngölték az USÁ-t, tehát rossz? Megfejtéseket várjuk a szerkesztőségbe:
pulispace.blog.hu/2012/02/22/a_fokonstruktor

ninimimi 2012.02.26. 21:09:13

@lacalaca: "csak épp ellentmond a világról alkotott elképzelésemnek"
Efelől már semmi kétségem, mint említettem.
Hogy "a világról alkotott elképzelésednek" mennyi köze van a tényekhez, amiket leírtam és amelyeken a "válaszodban" nagyvonalúan átsiklottál, az már más kérdés.

"...földbe döngölték az USÁ-t..." - milyen jellemző kifejezése egy bizonyos pártállásnak...
Mármint az kellene, hogy legyen az USA földbe döngöltetésének oka, hogy ott nem egykori, politikai foglyokat kényszerítettek a Hold-utazás megtervezésére?
Hogy az USA soha nem titkolta űrterveit, szemben még a kilövést is utólag bejelentő szovjetekkel?

Hogy emiatt volt lehetséges a kémek által bizonyítottan ellopatott tervek alapján az USA-t nem egész 3 héttel, pontosan 20 nappal megelőzni a Gagarin-féle repüléssel?

Ez a dicsőséges 20 nap az USA "földbe döngölése"? Értsük ezt úgy, hogy a Holdra való, sikeres amerikai eljutással akkor is földbe lenne döngölve a szovjetek űrteljesítménye, ha Armstrongékat követően 20 nappal az oroszok is sikeresen eljutottak volna a Holdra?!
Csakhogy nem jutottak el, 21 nappal később sem. És, számoljunk csak, hány évvel később, azóta sem!
Ja, hogy nem is akarnak és soha nem is akartak a szovjetek a Holdra utazni?!
Hát persze!
Hogy is van az orosz megfelelője annak a tanmesének a rókával?

Tudod, amelyik úgy végződik, hogy savanyú a szőlő...

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.02.26. 21:25:43

@ninimimi: ismét visszatértünk oda, hogy én képes vagyok összeegyeztetni a szovjet űrkutatási eredmények iránti elismerést az elnyomó rendszer iránti gyűlölettel, akármennyire nem fér a fejedbe, és ennek megfelelően utalgatsz arra, hogy emiatt csakis valami posztkommunista söpredék lehetek.

Persze az USÁ-t meg feltétlenül szeretni kell, mert ők szeplőtelenek, ez is kiderült. Az, hogy szinte minden évtizedben belebonyolódnak vagy kirobbantanak háborúkat itt-ott, azt is csak puszta jószándékból teszik. Tehát ha bármilyen, akármilyen tekintetben kritizálni merészelem őket, ismét posztkommunista söpredék vagyok. Akkor meg erről ennyit. Részemről itt a vitát le is zárom, csak még egy szimpla, tényszerű tévedést tisztáznék:

"Ja, hogy nem is akarnak és soha nem is akartak a szovjetek a Holdra utazni?!"
Nem, nem nagyon:
en.wikipedia.org/wiki/Soviet_manned_lunar_programs
russianspaceweb.com/n1.html
russianspaceweb.com/lk.html
en.wikipedia.org/wiki/Zond_program

ninimimi 2012.02.26. 21:34:43

@lacalaca: "Részemről itt a vitát le is zárom..."

Megértelek...

Egyébként a linkekkel - szándékoddal ellentétben - csak az egykori kommunista propagandát cáfolod, ami arról szólt, amit én írtam. Ugyanis akkor még azt hazudták, hogy ők nem is akartak a Holdra utazni.

David Bowman 2012.02.26. 22:00:59

@nandras01: 2,3 MPa-nál tartunk. 150 kellene. Az elvi érték 300, úgyhogy meg van a lehetőség.

David Bowman 2012.02.26. 22:03:54

@[HPhD]Blokkolnam: Tömör cuccokat, és folyadékokat lehet így feljuttatni. Pl. üza feljuttatására jó lenne.

nandras01 2012.02.26. 22:10:11

@David Bowman: a megvalósítás elvi lehetőségét sohasem zártam ki, mindössze rámutattam egynémely problémára :)@ninimimi: @lacalaca: távol álljon tőlem, hogy szétrugdossam a homokváratokat, de nem lenne célszerű - legalább itt, ezen a blogon, kicsit mellőzni a politikát..?

David Bowman 2012.02.26. 22:14:15

@nandras01: Az "Éden Szökőkútjai" szól erről. Az egész cucc tömegközepének kell geostacin lenni. Az egészet az árapály tartja kifeszítve. A földi állomásra nem hat szinte semmi erő.

David Bowman 2012.02.26. 22:20:24

@nandras01: Ha érdekel a téma, tényleg keress rá az Űrutazás kevésbé okosaknakra. Oda betettem az összes linket. Szakítószilárdságra is kereshetsz. Pontos adatokra nem emléxem, de olyan kötél kellene, ami 5000 km-t bír el saját magából. Az eddigi rekorder a bazaltfíber, 180 km-el. A cikkben is említett nanoszén kötél elvileg ennél erősebb is lehet. Most olyan 300 km-nél tartunk.

Nuuk 2012.08.22. 10:57:01

@ninimimi: Miért, miért, miért, miért, miért, miért, miért kell mindenben a politikát keresni? Ember, te nagyon fárasztó lehetsz.
süti beállítások módosítása