Egy türkizkék falú, pezsgőszínű függönyökkel dekorált szobából indult Al Shepard 186 kilométer magasba. Elsőre azonban nem sikerült kijutnia a világűrbe. Amikor még úgy tudta, hogy pár óra múlva indul, narancsdzsúzt, baconbe tekert borjúszeletet és rántottát reggelizett. Sorozatunkban megkíséreljük bemutatni, milyen volt amerikai - mitöbb: első amerikai - űrhajósnak lenni a hatvanas évek elején, ehhez kiváló forrást nyújt Alan Shepard visszaemlékezése, ami a "We Seven" (Mi, heten) c. könyvben jelent meg; ebből pár részletet megpróbáltunk magyarra lefordítani.

"A hangár második félemeletén vannak a nekünk, űrhajósoknak fenntartott szobák. A legénységi szeglet az S205-ös szobában van. Ez egy légkondícionált 9 x 6 méteres szoba, aminek felszerelése két emeletes priccsből, két beige-színű nejlonhuzatú díványból, egy állítható támlájú székből, újságtartókból, egy asztalból és egy másik székből, rádióból, TV-ből és egy órából áll.

A szobát egy nekünk kirendelt nővér dekorálta ki, bizonyos Dolores „Dee” O’Hara, aki a Légierő főhadnagya volt. Dee választotta ki a színeket, amiket relaxálónak és megnyugtatónak gondolt. A falakat türkizkékre festette ki, a két ablak elé plafontól a padlóig érő pezsgőszínű függöny került. A folyosó soron következő szobája a tárgyaló volt. Amellett a szkafanderes szoba volt, ahol küldetéseinkre beöltöztünk. Emellett volt az orvosi szoba, ahol a dokik a diagramjaikat, a hőmérőket, érzékelőket és mintavételi eszközeiket tartották.

[A fenti, 1962 szeptemberében készült képen Dee nővér látható Kennedy elnök és Gordon Cooper űrhajós társaságában.]

1961. május 2-án reggel - eredetileg ekkorra tűzték ki az indítást - zuhogott az eső és villámok cikáztak az indítóállás 5 kilométeres körzetében. A jelek nem voltak túl kedvezőek, és hajnali fél négykor, amikor már folyékony oxigénnel teljesen feltöltötték a hordozórakétát, a technikusok felnéztek az égre, majd megállították a visszaszámlálást. 3:50-kor folytatták a munkát, T mínusz 290 perctől.

Őszintén szólva nem gondoltam, hogy aznap repülök. Nem próbáltam hibáztatni senkit, az időjárás valóban nem nézett ki túl jól. Biztos voltam benne, hogyha ilyen körülmények között elindulunk, nem jutnánk hozzá azokhoz az eredményekhez, amikre szükségünk volt. De a személyzet már nagyon előre járt a visszaszámlálásban: ha nem vágunk neki még aznap reggel, akkor egy hosszú, 48 órás csúszást kell közbeiktatni, mielőtt újra fel lehetne tankolni a Redstone-t, és újból nekifuthatnánk az indításnak.

Hajnali egyig aludtam, ekkor Dr. Bill Douglas ébresztett fel, és azt mondta, hogy úgy döntöttek, feltöltik folyékony oxigénnel a hordozórakétát, és hogy itt az ideje felkelni. Narancsdzsúz, baconbe tekert borjúszelet és rántotta volt reggelire. Gus Grissom és John Glenn velem tartottak, ők is ugyanezt ették, azzal a különbséggel, hogy ők buggyantott tojással kérték mindezt. Aztán átestem az utolsó repülés előtti orvosi vizsgálaton. A NASA orvosai egy hosszabb szeánszot töltöttek velem az előző napon, ennek eredményeképp végül arra a következtetésre jutottak, hogy „nyugodtnak és magabiztosnak” látszom." (Folyt.köv.)

Terjeszd az igét! Már nem csak itthonról lehet tolni a Puli szekerét a Hold felé. A Kis Lépés Klubban 13 14 országból vannak támogatóink. Nemrég indított kampányunkban szeretnénk még több külföldi rajongót szerezni, és természetesen, meg akarjuk szólítani külhonban élő honfitársainkat is. Segíts, hogy a magyar csapat elsőként szállhasson le a Holdra robotjával!

Juttasd el neved a Holdra! Holdjárónk, a Puli, már ezer forintos támogatás esetén magával viszi neved a Holdra, hogy az örök időkre ott maradjon! De a következő meteorbecsapódásig mindenképp. Ehhez csak be kell lépni a Kis Lépés Klub-ba,  kisvállalkozásoknak pedig irány a Puli Indítóállás!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.