Abban semmi meglepő nincs, hogy a földön, illetve a föld fölött bukkanunk a NASA tevékenységére utaló jelekre. Kevesebben keresnénk ilyesmit a víz alatt – pedig létezik vízalatti űrállomás is, uszonyos űrhajósokkal.
Florida délnyugati partjainál 20 méterrel az óceán felszíne alatt van ugyanis az Aquarius, az egyetlen állandóan üzemelő bentlakásos laboratórium – cirka 5 kilométerre Key Largotól.
Itt döbbenti  rá a NASA az űrhajósokat arra, hogy milyen lehet egy űrállomáson élni, sőt, vízalatti űrsétákra és holdjáró vezetésekre is sort kerítenek. Épp nyáron kezdődik az az egyhetes misszió, aminek célja egy aszteroida felszínén tapasztalható körülmények szimulálása.

A korallzátony idilli környezetébe épített vízalatti űrállomás meglehetősen hányatott sorsú. Eredetileg a Kalifornia közelében lévő Catalina-szigetekre akarták telepíteni, ebből később a Virgin-szigetek lettek. A Hugo tornádó 1989-ben csúnyán elbánt vele, ekkor kiemelték a tengerből, a nagyjavítást követően került 1992-ben jelenlegi floridai lakhelyére. Ami ugyebár szintén nem hurrikánmentességéről híresült el.

Két évvel később a Gordon hurrikán lelkiismeretes munkát végzett, emiatt a legénységnek ki is kellett menekülnie az Aquariusból, miután az egyik generátor kigyulladt. 1998-ban a Georges hurrikán kis híján teljesen elpusztította, de az ugyanebben az évben érkező Mitch sem tett túl sokat a vízalatti űrállomás állagmegóvása érdekében. 2005-ben a Rita hurrikán kicsit arrébb is lökte az Aquarius egyik végét. Ehhez képest a Nemzetközi Űrállomás kifejezetten ingerszegény környezet: az űrhajósok ennyi extraszolgáltatást 400 kilométerrel a Föld fölött keringve biztosan nem kapnak, víz alatt van az igazi kalandpark.
 
A hatfős legénység elszállásolására alkalmas kecóban a küldetések nem több hónapig, hanem átlagosan 10 napig tartanak – ez jó pár hónappal kevesebb annál, amit az asztronauták a Nemzetközi Űrállomáson töltenek. Igaz, az Aquariust benépesítő kutatók külön kasztba tartoznak: aquanautáknak hívják őket.

Az amerikai kutatókat nem érné meglepetésként az sem, ha egy földönkívüli tóban kellene történetesen alámerülni. A kanadai Pavilion tóban a NASA több szervezettel közösen búvárórákat vesz – ennek során az édesvízi életformák, különösen a mikrobák eredetét igyekszik feltárni.

Ezek felmenői alakultak ki a Földön elsőként. Meg vannak a valamivel később kialakult asztrobiológusok, akik a tóban úszkálva szintúgy színesítik annak élővilágát. A képen látható mélységi munkással, a DeepWorkerrel ezenkívül a víz alatt azt is modellezik, miként lehetne robottal leszállni például egy 2028-ban felénk vetődő kósza aszteroidára.

Víz alá mi nem szeretnénk menni. Viszont a tervek között szerepel, hogy holdjárónkat kinn felejtjük pár napra a nyári napon, és meglátjuk, hogyan boldogul magában. Ennek során azonban olyasmi jelenthet problémát, amivel a Holdon biztosan nem találkozunk: ez pedig a páralecsapódás. Vagy egy nyári zivatar. Ezekre is fel kell készítenünk Pulinkat, mivel jelenleg az Iteráció 2-nek hívott fejlődési szakaszunk vége felé járunk. Az ennek keretében tavasz végére megépülő holdjárót aztán rászabadítjuk a magyar tájra.

Három helyszín-jelöltünk van, közülük kettőt mutattunk be eddig: a gánti bauxitbányát, és a Dunakeszi melletti homokbányát. Utóbbinak azonban van egy kihívója a Kiskunsági Nemzeti Parkban, ez pedig a Fülöpháza és Kerekegyháza közti buckavidék. Elmondható, hogy mindkét helyszín viszonylag jól fel van szerelve homokkal, ami azért fontos, mert a Hold is ilyen - bár ott a szemcsék jóval kisebb méretűek. Ha a tesztek jól sikerülnek, belevágunk az űrképes modell fejlesztésébe, ami még mindig nem a Holdra megy, viszont megépítése után már nagyon közel vagyunk a tényleges holdjáró megszületéséhez. Kis lépésekben haladunk, most a többi között arra koncentrálunk, hogy a két természetes homokozó közül melyik legyen a befutó.

Az, hogy melyik fejlődési fázis mennyi ideig tart, sokban függ a támogatókedvtől. Holdraszállásunk ugyanis felgyorsítható. Felajánlásokra is számítunk. Úgymint:

Nagyon jól jönnének speciális ipari kamerák, amelyek a Puli térérzékelésen alapuló tájékozódásában segítenek, Pulink látószervéről itt olvashattok részletesebben. Kellenének még napelemek és akkumulátorok, amelyek a Puliba nyomatnák a kraftot. Mérnökeink a holdtalajba karcolnák annak  a cégnek a nevét, amelyik esetleg készre munkált kompozit- és fémalkatrészeket adna nekünk - ezek holdjárónk szerkezetének megépítéséhez kellenének. Valamint az elektronikai alkatrészekhez keressük azt a vállalkozót, aki nyomtatott áramkörök gyártásával tenne minket igencsak boldoggá.

Kérjük segítségeteket, hogy minél többen támogassanak bennünket: hívjátok fel barátaitok, ismerőseitek figyelmét a Kis Lépés Klub-ra és a Puli Indítóállás-ra!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

chipanddale74 · http://www.autosvilag.com 2012.03.04. 00:17:31

Lassan majd ezt is kiadják, mint a zéró gravitációs repülőiket.

Válasz erre 

zaza42 2012.03.04. 08:15:39

Hogyan lesz holdjáró tavasz végére, ha még se napelemetek, se kamerátok, se áramkörötök nincs?

Válasz erre 

SomiTomi · http://somitomi.blog.hu 2012.03.04. 11:06:06

@zaza42: Szerintem van, csak ugye több az jobb.

Válasz erre 

DuplaDD · http://napimereg.hu 2012.03.04. 11:33:00

Amúgy az érdekes, hogy még sok olyan dolog van itt a földön is, amit nem fedez(het)tek még fel a kutatók, és ezek meg iparkodnak az univerzumban jobbra-balra.
Én személy szerint hiszek a földönkívüli létformákban, tehát nekem nem sokkal lenne másabb az életem, hogy ha egyszer bejelentenék (amit szerintem az egyes Amcsi hivatalok amúgy is tudnak), hogy életre bukkantak más bolygón. Max. kapnék egy megerősítést, de hogy erre dollár milliárdokat áldozzanak havonta, hetente, az nekem horribilis a gazdasági válság ki tudja melyik részén - elején? közepén? de tuti nem a legvégén -. (tudom, nyilván nem miattam kutatnak, de akkor is...!)

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.03.04. 12:33:53

@zaza42: ha kész vannak a tervek, pl nyákok, szerkezet, mi hova teszünk benne, már nem nagy ördöngősség - "csak" le kell gyártatni és összerakni. A terveken pedig dolgoztunk már eleget, szóval ha lesz anyag, lesz rover is.

Válasz erre 

Waldeck 2012.03.04. 13:23:20

Remélem többet tesztek az ügy érdekében, mint kiírjátok a posztok végére hogy várjátok a fémalkatrészeket meg a többit. Ha nem jönnek maguktól az alkatrészek, bizony végig kell házalni a gyártókat személyesen, a sült galamb nem repül.

Válasz erre 

magyarcsajok.com/ · http://www.magyarcsajok.com 2012.03.04. 14:17:14

szép képek

Válasz erre 

zaza42 2012.03.06. 17:02:24

Jólvan, szerintem azért 4-es metro hamarabb lesz, mint működőképes puli.
Fogadhatunk is! :->

Válasz erre 

gopuligo 2012.03.08. 10:44:35

@zaza42: Miért, van egy beépített szabotőröd a csapatban, hogy ilyen biztos vagy ebben?

Válasz erre 

zaza42 2012.03.14. 17:12:40

@gopuligo: elég csak olvasni itt a "híreket", és te is láthatod, hogy már évek óta csinálják a semmit.

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.03.14. 19:35:24

@zaza42: LOL, azért vicces ezt olyasvalakinek leírni, aki minden mérnöki meetingen részt vesz. Ugye gopuligo? :D Az aktuálisan zajló munka ki-nem-teregetéséről szól ugye az alábbi poszt:
pulispace.blog.hu/2012/03/07/az_open_source_hatranyai

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: