Amerikára nagyon sokáig nem találtak volna rá, ha elődeink is úgy álltak volna hozzá a felfedezéshez, ahogy azt az Egyesült Államok elnöki főtanácsadói javasolták a hatvanas évek elején az űrkutatással kapcsolatban. Ha rajtuk múlott volna, az Apollo-11 ma merő fikció lenne: „Méghogy a Sas leszállt? Ne röhögtess már! Miféle Sas?”  Ideje belátni: ha Kennedy elnök a tanácsadóira hallgat, akkor nagy valószínűséggel elmaradt volna a holdraszállás.

Emlékezetes Kennedy elnök 1961-ben mondott beszéde, amikor kijelentette, hogy még a hatvanas években amerikait kell eljuttatni a Holdra – és vissza is hozni onnan. Ezidőtájt az előbbi mondat első felében vállalt ígéret némi fejtörés árán csak-csak teljesíthető lett volna; az évtized hátralevő része a mondat végéről szólt. Az űrhajósoknak élve kell visszajönniük.

Az Egyesült Államok elnökének vágyakozása a „drámai eredmények” után nem feltétlenül egyezett a kor legbefolyásosabb tudósainak űrkutatásról alkotott véleményével. Sőt, még a saját tanácsadóinak véleményével sem.

Sem Eisenhower, sem Kennedy tudós tanácsadói nem hitték ugyanis, hogy bárminemű eredmény származhat az emberes űrutazásokból. Miután James R. Killian, Eisenhower elnök kutatásokért felelős főtanácsadója 1960-ban otthagyta a Fehér Házat, nyíltan helytelenítette azt a törekvést, hogy az USA űrprogramját a Szovjetunióéval állítsák párhuzamba, és szorgalmazta, hogy az Egyesült Államok mielőbb határozza meg céljait, amit aztán a maga ütemében teljesíthet. Javasolta, hogy az USA „presztízsokokból ne merüljön bele mindenféle költséges űrversenybe”.

Ez alatt Killian az emberes űrrepülést értette:
„Sok józan gondolkodású állampolgár meggyőződése, hogy a valóban izgalmas űrbéli felfedezések jobban megvalósíthatók műszerekkel, mint emberek részvételével”. Nézeteit sok kutató osztotta, köztük Jerome Wiesner is, aki az elnöki tanácsadó testületnek egészen a kezdetek óta tagja volt – és később Kennedy elsődleges tanácsadójává vált.

A jeles tudósok azonban nem ismerték fel, vagy legalábbis nem akarták felismerni, hogy álláspontjukat az emberek nagy többsége se nem érti, se nem osztja. Kennedy is közéjük tartozott.

Ő tehát felvette az kesztyűt, és ezzel elindult az űrverseny, amiben a pénz igazából egyik oldalon sem számított: tudjuk, hogy sok pénzből le lehet szállni a Holdra. De kevesebből meg lehet-e vajon ugyanezt csinálni? Ezt hivatott kideríteni a Google által szponzorált Lunar X PRIZE (GLXP) verseny, amiben a Puli csapata képviseli a magyarokat.

Kérjük segítségeteket, hogy minél többen támogassanak bennünket: hívjátok fel barátaitok, ismerőseitek figyelmét a Kis Lépés Klub-ra és a Puli Indítóállás-ra!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

immortalis · http://immortalis.blog.hu/ 2012.02.21. 16:41:29

és igy, közel ötven év után a tudomány hasznosnak ítéli az emberes hold-küldetéseket? Vagy tényleg jobb (olcsóbb, egyszerűbb, hasznosabb) lett volna, ha gépek mennek csak?

Válasz erre 

fetyisob 2012.02.21. 16:54:22

Levették a Gyurcsány évértékelöt a cimlaprol miközben olvastam...röhej!
de most meg nincs sehol!!?

Válasz erre 

Dr. Cica75 2012.02.21. 16:58:10

...és mennyire igazuk volt!

Válasz erre 

saik 2012.02.21. 17:03:54

Gepekkel hatekonyabb lett volna e? Biztos.

Megerte-e megis igy? Hat szamomra a legheroikusabb emberi teljesitmeny, egyszeruen csak ragondulva szorul a torkom :)

The Dish cimu filmet ajanlom mindenkinek a temaban, kozvetve foglalkozik csak a holdraszallassal de sokat segitett aterezni mit jelenthetett ez apamnak. Mernok es hasonszoruek imadni fogjak.

Egyebkent szerintem a nagy valtas a prize-k megjelenese. Sokan valjak hogy kozpontilag finanszirozott programok helyett dijjak kiirasaval hatekonyabb innovaciot lehet elerni. Talan innen nezve is erdekes a Nasa kaland(es lehetett volna-e mar akkor is, ugyanennyi penzzel, hatekonyabban csinalni)

Válasz erre 

sarampo (törölt) 2012.02.21. 17:09:44

én még mindig nem hiszem el, hogy onnan fel is tudtak szállni és visszajönni. leszállni még oké, de fel...

Válasz erre 

Fue · http://www.english-hungarian.com 2012.02.21. 17:26:25

@immortalis: Szerintem olcsóbb és egyszerűbb lett volna, de nem hasznosabb; az ilyen értelmetlennek tűnő projektek során annyi máshol hasznosítható felfedezést tesznek, ami általában bőven kompenzálja a befektetett munkát és pénzt - bár ennek hasznát nem feltétlenül azok látják, akik belefektettek. Magyar szó híján ezeket hívják spin-off technológiáknak.

Válasz erre 

szemtanú 2012.02.21. 17:31:22

Azért azt ne feledjük, hogy az akkori technológiai szinten "istenkisértésnek" tűnt az ember holdra küldése és sok szerencse kellett a sikerhez. Ezt a későbbi malőrök igazolták is.

Válasz erre 

gregaba 2012.02.21. 17:31:53

dehogy maradt volna el a holdraszállás, csak a szovjetek nyomatták volna nem sokkal később.

Válasz erre 

gopuligo 2012.02.21. 17:55:53

@gregorik: Befejezett feltételes módban nehéz vitatkozni: nem tudjuk. A szovjeteknél belpolitikai változások voltak ezidőtájt, emiatt nem egyértelmű a szovjet holdraszállás - erről szól holnapi posztunk is. :_)

Válasz erre 

nandras01 2012.02.21. 17:58:06

@sarampo: és miért is nem hiszed el?

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.02.21. 18:13:36

@sarampo: ezt már kiveséztük, itt:
pulispace.blog.hu/2011/12/10/mit_lat_egy_puli

"a Saturn-V-nek a teljes csomagot, az Apollo űrhajót hőpajzsostul, műszaki modulostul, üzemanyagotul, a teletankolt LM-et, a mentőtornyot és a Föld-Hold transzferért is felelős S-IVB rakétafokozatot is fel kellett emelnie a felszínről. Plusz a légkör ellenállása. Az Apollo CM jó 30 tonna, a feltankolt LM pedig szűk 15. Vagyis 45 tonnát kellett a Föld gravitációjával szemben eljuttatni, egészen a Holdig. Ehhez egy több, mint 3000 tonnás rakétát kellett összerakni.

Az LM ascent stage ehhez képest összesen(!) 4,7 tonna, aminek a fele üzemanyag, vagyis a "hasznos teher" csak 2,4 tonna. Ezt kell gyengébb gravitáció ellenében, vákuumban feljuttatni, mindössze alacsony Hold körüli pályára, ahonnan már a CM vitte tovább a Földig."

"Az LM két hajtóműve 4,7 m/s delta-v-t tudott, a leszállás-felszállás kb 2-2 km/s-et igényelt."

Válasz erre 

bgp 2012.02.21. 18:22:05

@immortalis: annyit biztosan ért, hogy tudjuk, simán menne a mostani technológiával. Hogy most megéri-e?
Szerintem amit lehet, gépekkel kellene elvégezni, de amint lehet, meg kellene kezdeni a Hold üzleti jellegű birtokba vételét. Üzleti, hogy meg is történjen és ne legyen ráfizetés.
Azért fontos ez, mert a Holdról sokkal könnyebb tovább lépni.

Válasz erre 

hétköznapi naplopó · http://hetkoznapinaplopo.blog.hu/ 2012.02.21. 18:27:38

szegeny kennedy.
RIP. meg mindig.

Válasz erre 

midnight coder 2012.02.21. 19:57:59

Azzal hogy az ember személyesen ott van valahol, semmilyen műszeres vizsgálat nem érhet fel. Ha ez nem így lenne, akkor az emberek 99.9%-ának nem kellene munkába járnia. Elvégre, Pl. egy irodai dolgozó nyugodtan dolgozhatna otthonról is, ha meg valamit meg kell beszélni, akkor ott a webkamera. De a fizikai melósok többsége is dolgozhatna távolról, Pl. egy traktort vagy egy emelődarut is lehetne távirányítani. Na jó, a mai net még nem biztos hogy jó erre, de a melók elég nagy része ma is kiváltható lenne távmunkával. És mégis, az emberek 99.9%-a benn dolgozik az irodában, és ha tárgyalni kell akkor személyesen megy oda.

Válasz erre 

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2012.02.21. 19:58:27

@saik:
"Gepekkel hatekonyabb lett volna e? Biztos."

Akkoriban még nem lett volna hatékonyabb gépekkel.

Válasz erre 

Quarius_ 2012.02.21. 20:25:52

@midnight coder:
Ne a távmunkával hasonlítsd, hanem a robotikával, ami már erősen terjed. A Foxconn pl néhány éven belül egymillió embert akar kiváltani robotokkal.

Válasz erre 

sarampo (törölt) 2012.02.21. 20:49:50

@lacalaca: hú, köszi. most már elhiszem :)

Válasz erre 

szellemkor 2012.02.21. 21:47:49

@fetyisob: Fogalmazzuk meg a magyar űrprogram célját, de ne legyünk túl ambíciózusak:
Pl. az évtized végére magyar szocialistát juttatunk a Holdra. (és pont!)

Válasz erre 

xstranger 2012.02.21. 22:05:37

@midnight coder: azert mas a metroval elmenni 20 percre mint 3 urhajosnak a holdra.

Ahhoz kepest hogy mennyibe kerult (USA GDPjenek 5%) nem volt tul sok elsodleges tudomanyos jelentosege, ami volt az kb az utolso csapatban levo geologusnak es a tobbi urhajost kikepzo geologusoknak volt koszonheto.

A tudosok ellenkezese gondolom arra vonatkozott hogy ennyi penzbol tudomanyos szempontbol SOKKAL jobb programot lehetett volna csinalni.

Raadasul az eroltetett menet miatt a lehetseges megoldasok kozul is a legrosszabbat valasztottak. Rovid ido alatt oruletes osszeget es manpowert tettek bele ami kiegette a publikumot es a koltsegvetest is. Nem csoda hogy nem mennek vissza mikozben ha tenyleg emberes kutatasokat kellene csinalni a tudosoknak arra is lenne otlete pl reszletesebb felszini geologiai kutatasok. Persze PR szempontbol ez mar unalmas, ehelyett csinalni akarnak egy masik PR programot a Marsra. Gondolom az is ilyen sikeres lesz.

Szoval az Apollo program 100% PR volt.

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: