Sasfészek a Holdon
2012.01.28. 12:00
Az amerikaiak 1968-ra gyakorlatilag már minden egy méternél nagyobb tárgyat név szerint ismertek az Apollok potenciális leszállóhelyein, és pertuban voltak az összes sziklával, ami csak létezett az Apollo 11 landolási körzetében. Ekkorra ugyanis a Lunar Orbiterekkel már végigszkennelték az egész Holdat, és űrszondáik kecsegtető túlélési mutatóval rendelkeztek. A szovjetekhez képest mindenképp.
Ennek ellenére nem sokon múlt, hogy Aldrin elhíresült lábnyoma helyett most nem két űrhajós tetemére gondolunk, amikor az Apollo 11 küldetés szóba kerül.
Előző posztunkban írtunk arról, hogy az Apollo 11 leszállóhelye nem egy pont volt, hanem az optimális pont köré rajzolt ellipszis. Az amerikaiak számoltak ugyanis némi vezérlési hibával. Ezt jól is tették.
Sokáig úgy tűnt, hogy az egyetlen bosszantó körülményt csak a szovjetek jelenthetik. Az amerikaiak ugyanis a Lunar Orbitereiket már korábban letakarították Hold körüli pályájukról, így azok nem jelenthettek többé veszélyt az emberes küldetésekre. Miután az elvtársak számára egyértelművé vált, hogy elbukták az emberes Holdraszállást, minden erejükkel azon voltak, hogy bebizonyítsák: fölösleges emberéletet kockáztatni, amikor egy robot is képes kőzetminták hazaszállítására. Nem kicsit lehetett bosszantó az amerikaiak számára az a tény, hogy az Apollo 11 három asztronautája amerikai műholdak helyett most egy szovjet társaságában kering: utóbbit épp az amerikai küldetés idejére időzítettek. Paradox módon ekkor került sor az első "együttműködésre" is a két szuperhatalom között: a szovjeteknek kénytelen-kelletlen közkinccsé kellett tenniük a Luna 15 repülési adatait, ami végül irányítási hiba miatt az amerikai Holdraszállást követő napon csapódott be a felszínbe.
Később aztán kiderült, hogy nem a szovjet Luna jelentette az egyedüli veszélyforrást. Például mindjárt a magasságmérő radar bekapcsolása után - mindössze tizenkét kilométerre a felszíntől, a Holdkomp fedélzeti számítógépének memóriája túlcsordult a beérkező radarjelektől. Az történt, amit legkevésbé sem szeretnénk a Földtől 384 ezer kilométerre megtapasztalni: a gép hibát jelzett. És ez épp elég aggodalomra ad okot egy idegen égitestre való leszállás közben, ahol még nem járt előttünk ember.
Ezt a hibát szerencsére nem ítélte veszélyesnek az irányítóközpont, és az Apollo 11 landolása továbbra is terv szerint alakult, egészen addig, amíg 300 méterre meg nem közelítette a felszínt. A meglepi itt következett: ekkor vált az űrhajósok számára egyértelművé, hogy az optimális leszállóhely Volkswagen Bogár méretű sziklákkal és nagy kráterekkel van megszórva. Itt garantáltan felborultak volna holdkompostúl – ennek túlélésére kábé annyi esély kínálkozott, mint arra, hogy légkört találjanak a Holdon. De mégha túl is élték volna a borulást, a visszatérésre még ennyi esélyük sem maradt volna.
Maradt tehát a kézi vezérlés. Az alábbi videóban (06:54-től) az űrhajósok visszaemlékezéseiből kiderül, hogy ebben a helyzetben négy dolgot tehettek: leszállnak még a sziklák előtt, balra vagy jobbra kanyarodva kikerülik azokat, illetve opció volt az is, hogy átsiklanak fölöttük. Armstrong ez utóbbi mellett döntött.
Ha ugyanis még a sziklák előtt akartak volna leszállni, a Sas „orrát” meredeken fel kellett volna húzniuk, oly módon, hogy a leszállóegység talpa a felszínnel kábé 45 fokos szöget zárjon be. Esetükben ez azt jelentette volna, hogy a kabinból egyáltalán nem láthatták volna, merre mennek – ami nyilvánvaló luxus lett volna akkor, amikor a navigációs rendszer épp egy leszállásra teljesen alkalmatlan sziklamező felé terelgette őket. Az oldalirányú kitérő is elég kockázatos vállalkozás lett volna, úgyhogy maradt a túlrepülés.
Neil nehéz percek előtt állt: megfelelő leszállóhelyet kellett találnia, miközben vészesen fogyott az üzemanyaguk. Alan Bean, az Apollo 12 holdkomp-pilótája erre így emlékezik vissza: "Az üzemanyag-felhasználás szempontjából az egyik legrosszabb, amit tehetsz, ha megszakítod az ereszkedést, mert ez esetben egy ideig vízszintesen kell repülni, majd újra kell kezdeni a süllyedést". Ez pedig értékes üzemanyagot jelent.
Az aggodalom érthető volt: a landolás után alig több mint 20 másodpercre elegendő üzemanyag lötykölődött a leszállóegység tankjában. A manőver azért is kínos volt, mert csak 50 méterrel a felszín fölött lehetett volna evakuálni a két űrhajóst a leszállóegységről, ennél lejjebb esélyük nem volt arra, hogy túléljék a "katapultot". Azt, hogy mennyire komplex egy Holdraszállás, az ide-oda áramló adatok utólagos vizualizációja szépen érzékelteti, a belinkelt videó megtekintését teljes képernyős módban javasoljuk.
Általában azt szokás mondani, hogy a tragédiák sok esetben az emberi tényező miatt következnek be: a pilóták elnéznek valamit, figyelmen kívül hagynak egy biztonsági jelzést, megszokásból vezetnek. Satöbbi. Az Apollo 11 az üdítő kivétel, ahol csakis az emberi beavatkozás menthette meg a küldetést. Pulink esetében azonban az emberi tényező az indítás után jóval kevesebb eséllyel lesz képes majd beavatkozni a dolgok menetébe, hiszen nem lesz emberfia a fedélzeten. Nekünk így kell majd leszállnunk a Holdra.
Kérjük segítségeteket, hogy minél többen támogassanak bennünket: hívjátok fel barátaitok, ismerőseitek figyelmét a Kis Lépés Klub-ra és a Puli Indítóállás-ra!
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: 45 éve történt az Apollo-1 katasztrófája 2012.01.28. 19:17:53
Trackback: 45 éve történt az Apollo-1 katasztrófája 2012.01.28. 19:17:53
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
roka 2012.01.28. 16:59:55
ninimimi 2012.01.28. 17:09:23
Aki valakiknek a holttesteiről úgy ír, hogy "tetemek"-nek nevezi azokat, csak azért, mert amerikaiak. Lehet erről vitázni, hogy emberre is használjuk, - pl. a régies kifejezésre utaló "tetemre hívás" -, de kíváncsi lennék, hogy a szerző az ismerősével, rokonával kapcsolatban is használná-e a "tetem" szót...
Továbbá azt sem hiszem, hogy egy magyar világhíresség, pl. Bartók Béla, vagy Liszt Ferenc esetében ne sértené a fülét az "elhíresült" kifejezés. Itt az amerikai Apollo 11-nél meg "helyénvaló". Hát nem érdekes?
ninimimi 2012.01.28. 17:14:51
Indexék USA-gyűlöletét ismerve még az is lehet, hogy a címlapot is ezért kaptad.
gopuligo 2012.01.28. 17:19:31
ninimimi 2012.01.28. 17:28:23
A fiktív esetnek mi köze van a "tetem" szó minőségéhez? Jó, akkor így mondom:
kíváncsi lennék, hogy az ismerősöd, rokonod fiktív halálával kapcsolatban is használnád-e a "tetem" szót...
Az "elhíresült"-re is van valami hasonló "magyarázatod"?
roka 2012.01.28. 17:45:55
Wikiből: "2.rapszódia: A bevezető – inkább román, mint magyaros – témáját Liszt egyik weimari vázlatfüzetében találták meg, a többi témát Heinrich Ehrlich német zongoraművésztől vette át."
Jofiu 2012.01.28. 17:49:27
Meg nem történt holdi esetet összemosni minden olvasó összes rokonaival szerintem itt és most fölösleges, az egész egy kicsit túlérzékeny és játék a szavakkal. Egy fiktív dolog kapcsán.
Mindez annak kapcsán, hogy elfelejtettek megemlíteni két sajnálatos tragédiát egy potenciális tragédiáról szóló postban.
(remélem sikerült megfelelően fogalmaznom mindenki ízlésének megfelelően, ha véletlenül bárkit megsértettem egy fiktív elképzelt haláleset kapcsán, attól elnézést kérek, és legmélyebb részvétem)
Mellesleg az 'elhíresült' megbocsáthatatlan, szerintem legjobb lefújni az egész akciót, aki nem tud tökéletesen fogalmazni, úgy, hogy minden különböző erkölcsi, kegyeleti, hipotetikus, érzékenységi és egyéb elvárásnak megfeleljen az megérdemli, hogy sose jusson el semmi vele kapcsolatos a Holdra.
Jofiu 2012.01.28. 17:51:00
duggongg 2012.01.28. 18:00:19
Csetmenszky 2012.01.28. 18:08:06
roka 2012.01.28. 18:11:47
A palotát fedi fekete posztó,
Déli verőn sem süt oda nap;
Áll a tetemnél tiszti pörosztó,
Gyertya, feszűlet, kánoni pap:
Sárga viaszfényt nyughelye kap.
Ezt a magyar nyelvet nem értőt, Arany Jánosnak hívták
ninimimi 2012.01.28. 18:30:57
Sejtettem, hogy valaki előjön a kifejezésnek ezzel a régi minőségével. Ezért említettem magamtól a "tetemre hívás" kifejezést. Amikor Arany a fentieket írta, akkor a mai kedveskedő "huncut" szó például az egyik legvulgárisabb sértés volt egy nőre, pontosan azt jelentette, mint a mai "kurva". ("huncut nőszemély")
Pontosan ezért kérdeztem úgy, ahogy. Saját rokonodra is használnád-e a "tetem" szót, fiktív esetben is akár?! Erre úgy látszik, nincs válasz.
Liszt Ferenc magyarságába belekötni egy teljesen más értelmű kérdés kapcsán meg egyenesen szánalmas. Az "elhíresült" volt a kérdés, ugyebár.
Ja, és Bartók sem volt magyar?
Hihetetlen, hogy nálunk mennyire nem divat az önkritika még azok körében sem, akik intelligensnek képzelik magukat, miközben a végletekig elfogultak - például Amerikával szemben, amit persze a világért se ismernének be. Vagy ha ez nem így van, akkor ne ezt, de legalább a hibás, sértő fogalmazást próbálnák helyrehozni!
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.01.28. 18:34:01
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4a/LM_illustration_02.jpg
en.wikipedia.org/wiki/Apollo_Lunar_Module#Specifications
Amúgy meg nem voltak a "semmi közepén" azért. Jó előre meg volt tervezve minden manőver, az égi mechanika törvényei pedig aránylag egyértelműek, lehet tudni, hogy mikor merre jár felettük a parancsnoki modul, mikor kell indulniuk a felszínről, hogy találkozzanak, stb. Annyira, hogy pl a leszállásnak csak az utolsó lépésénél volt kézi irányítás, odáig a számítógép vitte őket. Plusz az űrhajósok is rendszeresen ellenőrizték a helyzetüket, jó előre begyakorolt eljárásokkal (pl. égitestek és csillagok helyzetének megfigyelésével).
ninimimi 2012.01.28. 18:37:24
Szó sincs róla. Micsoda képmutató gúnyolódás!
A "tetem" szónak megvan a pontos helye, mai nyelvünkben az állatok esetében. Neked is szól a kérdésem, amire "nincs" válasz, ha jól látom.
A "megdöglött" szót sem kell betiltani, mégsem mondjuk emberre - általában. Kivéve bizonyos tömeggyilkos diktátorokat, akikre magam használtam már.
mallac 2012.01.28. 18:47:26
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.01.28. 18:54:36
www.facebook.com/pulispace
ninimimi 2012.01.28. 19:02:09
Nem a megemlékezés zavart, ha elolvasod a fentieket. Szót sem ejtettem róla.
Az állatokra használandó "tetem" kifejezéssel volt és van bajom amerikai űrhajósok, akár fiktív halálával kapcsolatban - Index címoldalon.
Továbbá az "elhíresült" is ugyanúgy pejoratív bárkire, bármire nézve, mint mondjuk a "hírhedt".
Továbbá felvállalva, hogy most majd az "offolás" lesz a kifogás, válaszolok a Liszt Ferenc magyarságán gúnyolódó szövegre is:
Magyar az, aki magyarnak vallja magát. Szomorú, hogy egy világhírességünk magyarsága kapcsán kell ezt felhoznom, egy "magyart" meggyőzendő.
roka 2012.01.28. 19:12:12
roka 2012.01.28. 19:14:54
Nem feladatom megmenteni a blog szerkesztőjét, de én minden posztot elolvasok és néha kritizálom is de nem kötekedek és ráadásul nem kéne a pulihoz politikát keverni.
ninimimi 2012.01.28. 19:28:30
Újra kérdezem: az ismerősöd, rokonod esetében is ilyen ötleteid lennének, ilyen bizonytalan lennél, hogy akár fiktív halála kapcsán minek nevezd a holttestét?
Ha kötekednék, akkor olyasmibe kötnék bele, mint például az, hogy a kötekedik ikes ige. Nem teszem, mert egyre többen használják így, tehát nemsokára elfogadott lesz. A nyelv fejlődik, ahogyan a szavak minősége is. Mint a tetem, a huncut, meg a kurva.
Liszt Ferenc viszont örökre magyar marad és ma híresnek mondjuk. Még véletlenül sem elhíresültnek.
Tyeplica 2012.01.28. 19:31:42
"az optimális pont köré rajzolt ellipszis."
Az ellipszisnek KÉT fókuszpontja van. Szóval értem én, hogy mit akartál kifejezni, de rohadtul viszket a szemem, ahogy ezt így leírva látom.
gopuligo 2012.01.28. 19:33:20
gopuligo 2012.01.28. 19:34:54
roka 2012.01.28. 20:31:40
Magyarországnak, hogy lehet középpontja Pusztavacs ha nem kör, nem elipszis, hanem magyar?
Tell Vilmos 2012.01.28. 21:25:00
ninimimi rugózását a témán nem nagyon értem, olyan kákán is csomót kereső "igazi" magyar mentalitás.
torvenyfigyelo · http://www.torvenyfigyelo.hu 2012.01.28. 21:43:30
Flúgatlan 2012.01.28. 22:01:35
Ez egy tök jó poszt. Kösz az írónak.
tundrazuzmo (törölt) 2012.01.28. 22:46:55
Egyébként a Transformerek űrhajóját hiányolom a "méternél nagyobb tárgyak" listájából, pedig az is arrafelé volt - MINT AZ KÖZTUDOTT.
AnnaKarenina 2012.01.29. 00:31:11
A poszt érdekes volt.
ini 2012.01.29. 01:24:01
Szóval engem az érdekelne, mi lenne az emberi holtestből a Holdon? Mennyire bomlana le? Gondlom egyszerűen kiszáradna és mumifikálódna.
DDD3 2012.01.29. 01:35:38
Hajrá Puli!
Nagyon remélem, hogy a vészterhes idők ellenére sikerrel jártok!
És ne foglalkozzatok a ninimimikkel.
Nem ők viszik előre a világot, hanem ti. Ők azok, akik csak szeretnének okosak lenni, de kevesek hozzá. Frusztráltságukat és irigységüket ilyen béna kekeckedésekkel próbálják leplezni önmaguk előtt.
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.01.29. 09:49:54
Before · http://azbeszt.blog.hu 2012.01.29. 10:21:50
Tényleg komoly relevanciája van amúgy a kérdésnek ennél a postnál...
röntgenszeműlány 2012.01.29. 11:16:08
Ezen jót nevettem. Szakértői blog a javából.
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.01.29. 12:11:12
"A Puli Space Google Lunar X PRIZE csapatának blogja - egy bölcsész szemével nézve."
Bernik 2012.01.29. 16:23:11
magyarázható. Hiába no, mindenki magából indul ki, ugye DDD3?!
A "tetem" és az "elhíresült" olyan szavak, amelyeket
például Jurij Gagarin elvtárssal kapcsolatban használva egészen biztosan nem kerülne egy blog sem az Index címlapjára, mint ez tegnap épp azt a két szót tartalmazó szövegrészt kiemelve.
Neked kedves blogíró meg azt kívánom, hogy majd amikor nagyon sokára, sok évtized múlva jobb létre szenderülsz,
akkor a TETEMED mellett tisztelegve emlékezzenek meg az ELHÍRESÜLT blogodról!
Ugye, nem volt bántó a szóhasználat?
roka 2012.01.29. 17:35:49
roka 2012.01.29. 17:38:57
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.01.29. 19:02:57
Köszi.