Helikopteres holdraszállás
2012.11.15. 09:30
A NASA által holdtájjá alakított pár hektáros területen helikopterrel gyakorolták az asztronauták a landolást. A helikopter-vezető tanfolyamra is a NASA iskolázta be leendő holdkomp-pilótáit. Erről is beszámol Michael Collins, aki 1969. július 16-án - 43 éve - indult útjára az Apollo 11 fedélzetén Neil Armstrong és Buzz Aldrin társaságában. Az alábbiakban "Carrying the Fire" című könyvéből fordítunk le pár részletet magyarra:
"A Downey-i ügyeletek közepette meglehetősen keményen dolgoztam Houstonban is, ahol megpróbáltam behozni Apollo-programmal kapcsolatos lemaradásomat. Amikor csak időm engedte, olvasgattam kicsit a holdkompról, és 1966 hektikusra sikeredett első feléhez képest megkíséreltem családommal kétszer annyi időt együtt tölteni. Sajnos, a kevés duplája még mindig kevés, és Downey-be csak szeptemberben négyszer, októberben pedig ismét négyszer kellett elutaznom. Emiatt aztán több mint nehezteltem Wally csapatára és ugrálgató békájukra. Kellemes közjátéknak számított, amikor Houstonban helikopterrel repülhettem.
A NASA ugyanis több mint egy évvel ezelőtt helikopter-pilóta tanfolyamra iskolázott be, én pedig nagyon szerettem a két fürge Bell-gép valamelyikével röpködni – ezek a közeli Ellington Field betonján parkoltak. Helikoptert vezetni nem könnyű dolog, és különösképpen nem számított annak a korai modellek esetében, ezeken ugyanis a rotorlapátok percenkénti fordulatszámát nem az automatika felügyelte. Emiatt mindkét kezünkre szükség volt, ha a repülőgépektől merőben eltérő dolgokat akartunk csinálni. Ez azonban nem olyan gyakorlat, mint amikor az egyik kezünkkel a hasunkat simogatjuk, miközben ezzel egyidejűleg a másikkal a fejünk tetejét paskolgatjuk.
A bal kézre eső kezelőszervekkel szabályozzuk a függőleges mozgást és a gázt. Emelkedéshez a bal oldali kart (kollektív karnak hívják) felfelé húzzuk, ettől a rotorlapátok forgása gyorsul, nagyobbat harapnak a levegőből, ezáltal pedig több felhajtóerőt termelnek. Sajnos, a rotorlapátok percenkénti fordulatszáma emiatt valószínűleg lecsökken, így a kar húzása mellett bal csuklónkat is el kell fordítani, hogy még több üzemanyag kerüljön a karburátorba, és állandó szinten tartsuk a fordulatszámot.
A sokat látott helikopter-pilóták megtanulják a rotor fordulatszámát kizárólag a hang alapján megítélni, én azonban erre a pontra sosem jutottam el: egyik tekintetemet gyakorlatilag állandóan a fordulatszám-mérőre szögeztem.
Eközben a jobb kéz egy pillanatra sem engedheti el a jobboldali kart (ciklikus vezérlőnek hívják), különben az instabil kis dög fölött elveszítjük az irányítást a bal-jobb, illetve a függőleges tengelyek mentén. Altestünk sem érezheti magát elhanyagolva, mivel mindkét lábnak épp elég munkát ad a kormánypedálok kezelése.
A NASA azért helyezett hangsúlyt a helikopteres kiképzésre, mert a holdkomppal a holdfelszín megközelítése bizonyos mértékig hasonlít a helikopteres leszálláshoz, főképp a landolást megelőző pár méteren. Emellett a holdkomp-pilóták kiképzéséhez hozzátartozott egy különös kinézetű, ágykerethez hasonló szerkentyűvel való repülés is, ez volt a holdraszállás szimulátor [Lunar Landing Training Vehicle]. Ezt azonban csak akkor próbálhattuk ki, ha már a helikopterrel túl voltunk a kétszáz repült órán. 
A NASA szürke salakból egy-két hektáros területen holdfelszín-utánzatot alakított ki Ellington közelében; itt a Lunar Orbiter és a Ranger által küldött felvételeken látható krátermintázatot imitálták aprólékos műgonddal. Ezt a „sziklakupacot” a hold megközelítés szimulációjához használtuk: amikor mintegy 150 méterrel voltunk fölötte, levettük a gázt, majd a helikopterrel különböző irányból és sebességgel, változatos fényviszonyok mellett, stb. ereszkedtünk rá, hogy hozzászoktassuk magunkat a magasság és az ereszkedés ütemének megítéléséhez. Ez jó móka és egyben jó terápia volt két Downey-ra tett kirándulás szünetében.
Downey-ban jól alakultak a dolgok a 014-essel, de távolról sem volt ez igaz az Apollo-program egészére. A nyári optimizmus a tél közeledtével elpárolgott. Egyértelmű volt, hogy novemberben Grissom 012-ese nem repül a Gemini 12-essel, ráadásul egyre inkább úgy tűnt, hogy a tervezett start átcsúszik 1967-be.
A késlekedést nem lehetett pusztán egyetlen okra visszavezetni: apró-cseprő problémák hosszú sora okozta, mivel az alkatrészek cseréje után újra meg kellett ismételni a tesztelést. Az életfenntartó egységgel különösen sok volt a gond, finoman szólva is a vízvezetékszerelők rémálmát valósította meg: úgy tűnt, hogy a 012-esbe szerelt egység szivárgása már sohasem marad abba - a szivárgó alkatrészt ki kellett szerelni, majd meg kellett javítani. Az Apollo-kal kapcsolatos probléma azonban távolról sem csak a 012-es űrhajót érintette."
Facebook-challenge: Fogadást kötött egymással a német Part-Time Scientists és a Puli, a magyar csapat. A tét az, hogy az ország lakosságának arányában melyik csapatnak lesz több lájkja. Úgyhogy csatlakozz facebook-oldalunkhoz! Noha jó úton haladunk, és már a hétezres határ a következő cél, nagyon bele kell húznunk, mert a németek sem tétlenkednek: náluk jelenleg 1,701 lájk jut 1.000 lakosra, esetünkben ez csak 0,663 - jó két és félszer több van a Part Time Scientists-nek.
Mindenkit várunk - Go Puli Go!
.... és juttasd el neved a Holdra! Holdjárónk, a Puli, már ezer forintos támogatás esetén magával viszi neved a Holdra, hogy az örök időkre ott maradjon! De a következő meteorbecsapódásig mindenképp. Ehhez csak be kell lépni a Kis Lépés Klub-ba, kisvállalkozásoknak pedig irány a Puli Indítóállás!
Sorozatunk korábbi részeit itt megtalálod. Ha érdekelnek a Puli és az asztronauták kalandjai, rakd blogunkat a kedvencek közé, és gyere vissza máskor is: http://pulispace.blog.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nandras01 2012.11.16. 00:34:15
a pilóta csak az orrát és a fülét nem használja közben- a seggét igen, mert azt is érezni kell :)