Gus Grissom kabinja a visszatérés után elsüllyedt az Atlanti-óceánban - a NASA történetében először és utoljára ekkor festettek űrhajóra repedést. Sokak szerint Gus volt a legesélyesebb arra, hogy elsőként a Holdra lépjen, ő azonban az Apollo 1 kabinjában egy gyakorlat során két társával együtt hősi halált halt. Nem tudjuk, mi történt volna. Azt viszont tudjuk, milyen volt a hőskorban űrhajósnak lenni. Ehhez kiváló forrást nyújt Gus Grissom visszaemlékezése, ami a "We Seven" (Mi, heten) c. könyvben jelent meg; ebből pár részletet fordítunk le magyarra. Ekkor a Mercury-program keretében Gus élete első űrugrására készülődött.

A kevésbé életbevágó problémák egyike volt, hogy el kellett neveznem a kabint, és még egy jelvényt is ki kellett találnom hozzá. A pilóták előjoga volt ugyanis a névadás. A „Liberty Bell” mellett döntöttem, mivel a kapszula alakja erősen emlékeztet egy harangéra. John Glenn szerint a szimbolikus hetes számot a csapat tiszteletére minden kapszulán meg kellene jeleníteni, így aztán ez is rákerült.

Aztán a mérnökök egyikének az a kiváló ötlete támadt, hogy a kabinra rá kellene festeni egy repedést, pont olyat, amilyen az eredeti harangon van. Senki nem volt azonban biztos abban, hogy a repedés pontosan hogyan néz ki, így egy 50-centes érme hátoldaláról másoltuk le. Mindenesetre a küldetésem után – ami azzal végződött, hogy a kabin elsüllyedt az Atlanti-óceán fenekére – azzal poénkodtak Cape-en, hogy ez volt az utolsó eset, hogy valamit repedéssel indítanak el.

A start előtti utolsó hét gyakorlással telt. Az egyik szimulátoros küldetés alkalmával úgy alakultak a dolgok, hogy röviddel felszállás után meg kellett szakítanom a repülést. Ez lehetőséget adott arra, hogy kipróbáljam magam – felkészülve arra az eshetőségre, ha a Redstone-t idő előtt el kellene hagynom, és egy 2400 méteres zuhanást követően vissza kellene térnem a földre.
A teszt kellős közepén azonban megbolondult a kommunikációs rendszer, és Al Shepard, aki Cap Com minőségében kísérte figyelemmel repülésemet, nem értesült arról, hogy én már megszakítottam a küldetést. [A küldetés alatt az űrhajóssal a Cap Com tartja a kapcsolatot, ez a tesztek során is így volt – a szerk.] Ő úgy tudta, hogy minden rendben, és ennek megfelelően azokat a mondatokat olvasta fel, amiket egy szokványos küldetés szimulálásakor kellene. 
„Liberty Bell Seven” – jelentkezett be. „Itt a Cape Cap Com. Pályád rendben.”
„Köszönöm, Cape Cap Com” – rádióztam vissza szarkasztikusan – „Épp most haltam meg.”

Péntek reggel a Cocoa Beach-i Holiday Inn Motelből – itt szálltunk meg valamennyien – átköltöztem Cape-re, az S Hangárba. Korán ott voltam az 5-ös indítóállásnál, ahol még egyszer el akartuk próbálni a küldetést - ez volt a start előtti utolsó gyakorlási lehetőség. Tűrhetően ment, de a túl gyakori rádiós bejelentkezések miatt elmaradtam az egyéb teendőimmel, és nem sikerült utolérnem magam. Bár a visszaszámlálás alatt minden lépés szépen sorban követte egymást, de pár dologgal elcsúsztunk. A három fékezőrakéta közül a második két és fél másodperccel korábban gyújtott be - ezeknek 5 másodperces időközönként kellett volna követniük egymást. Úgyhogy, erre még vissza kellett térnünk.

Aznap este azt terveztem, hogy az indítóállásnál leszek, és megnézem, ahogy az új vastekercseket felszerelik az ajtóra. [Ez akadályozta meg, hogy az ajtó lerobbantása esetén az ne repüljön el méterekre: ezáltal a mentőcsapatból senkit sem találhatott el – a szerk.] Mielőtt azonban még ennek nekiláthattak volna, a technikusok felfedezték, hogy a kabin egyik akksija nem működött: bedöglött vagy zárlatos lett. Ezt sikerült úgy kicserélni anélkül, hogy nem kellett darabokra szétszedni a kabint, így nem csúsztunk ki a határidőből. De elhatároztuk, hogy a szimulációt szombaton megismételjük: meg akartunk győződni arról, hogy az új akksi jól működik, és nem gubancoltuk össze az áramköröket, miközben a drótokkal szórakoztunk.

Szombaton John-nal áttértünk a diétás kosztra, így bármelyikünk is repült volna, nem fenyegette az a veszély, hogy az anyagcsere megzavarja a küldetést. A hordozórakétát Dr. Jack Kuettnerrel átnéztük - ő a német tudósok egyike volt Huntsville-ben, és a Mercury tesztprogramját irányította. Kuettner felolvasta, hogyan teljesített a Redstone rakéta, amióta Cape-re került. Úgy tűnt, hogy a madárka a teszteken jól viselkedett, nem okozott fejtörést a mérnököknek.
Aztán egy újabb értekezlet kezdődött, ezen azt akartuk tisztázni, hogy most is valamennyien egyetértünk-e mindabban, amiről korábban már megállapítottuk, hogy egyetértünk. Ez a fejlesztőmunka egyik szükségszerű velejárója. Meg kell győződni arról, hogy minden résztvevő, aki gombokat fog nyomogatni, vagy bármit csinál a küldetés alatt, teljes mértékben tisztában van a többiek dolgával: csak így kerülhető el a kavarodás.

John Glenn még egyszer ellenőrizte a hidrogén-peroxid rendszert, ezzel működnek majd a kabin fúvókái, segítségükkel lehet majd a világűrben változtatni a kabin helyzetén. Ezután bemásztam a kabinba, hogy még egyszer elpróbáljam a legutolsó szimulált küldetésünket. Ez alkalommal azonban már képes voltam lépést tartani az ütemmel, és semmit nem maradt ki. Ráadásul, mindhárom fékezőrakéta pont időben kapcsolt be, öt másodperces időközönként. (Folyt.köv.)

Háztáji Puli

Az első magyar Holdprojekt keretében, a Google Lunar X PRIZE versenyében résztvevő egyetlen magyar csapat (Team Puli Space) értékesítési és termékmenedzseri feladatok ellátására karizmatikus, egyedi kihívásokat szerető, dinamikus szakembert  keres, megbízási alapon.

Feladatok

• a Puli Space projekt marketing és merchandising termékeinek értékesítése
• termékportfólió kezelése, továbbfejlesztése
• marketing kampányok és akciók megtervezése, kivitelezése
• ajánlatok, szerződések elkészítése és nyilvántartása
• meglévő üzleti partnerekkel való kapcsolattartás, együttműködés
• új ügyfelek közvetlen megkeresése

Elvárások

• kommunikációs szintű angol nyelvismeret
• felhasználói szintű számítástechnikai ismeretek (Open Office, Google Docs)
• kiváló kapcsolatteremtő és kommunikációs készség
• önálló, precíz munkavégzés, mobilitás

Előny

• „New Frontier“ affinitás
• az űrkutatás, űrtevékenység rajongója
• kiterjedt, releváns, élő kapcsolati tőke

Amit kínálunk

• Egyszeri, egyedülálló lehetőség!
• nagyszerű csapat
• nemzetközi és interdiszciplináris projekt
• ambíciózus célok (hmm nem csak a Hold!!!)
• alapdíj + attraktív jutalék, megegyezés szerint

A jelentkezéseket, magyar és angol nyelvű szakmai önéletrajzzal, emailben várjuk a tibor.pacher kukac pulispace.com címre.

Facebook-challenge: Dr. Pacher Tibor főpulink a Google által szponzorált Lunar X Prize holdversenyben résztvevő csapatai részére szervezett eseményen - "Team Summit" - tartott május 30-án előadást, illetve hallgatta meg versenytársaink beszámolóit Washingtonban. Valószínűleg kicsit fel akarták dobni a hangulatot, amikor a Part-Time Scientists és a Puli csapatvezetője fogadott egymással, hogy nagyon rövid idő leforgása alatt melyik csapatnak lesz több lájkja. Úgyhogy csatlakozz facebook-oldalunkhoz!

Juttasd el neved a Holdra! Holdjárónk, a Puli, már ezer forintos támogatás esetén magával viszi neved a Holdra, hogy az örök időkre ott maradjon! De a következő meteorbecsapódásig mindenképp. Ehhez csak be kell lépni a Kis Lépés Klub-ba,  kisvállalkozásoknak pedig irány a Puli Indítóállás!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.