A legvalószínűbb forgatókönyv mégiscsak az lehetett, hogy a Shenzhou-8 napokban történt fellövését végignéző NASA-szakemberek jó részét az esemény után röviddel már le is százalékolták, a CIA pedig egy új módszerrel gazdagodott - már ami a kínai űrprogramban való részvételt fontolgató amerikai mérnökök jobb belátásra térítését illeti.

A módszer lényege az, hogy az elektrokonvulzív sokkterápia és vízbefojtásos vallatás kombó szüneteiben az alábbi videót vetítik le nekik, amit a delikvenseknek kipeckelt szemekkel, tévé elé kötözve kell majd végignézniük. Eközben valaki közelről a fülükbe suttogja tört angolsággal: Divine Land. Isteni ország. (Ez Kína egyik neve szabad fordításban, pontos jelentését lesz még időnk alaposabban is megtanulni. Nem mellesleg ezt a nevet viseli űrprogramjuk is, ami várhatóan 2012-ben már embert szállít a Mennyei Palota-1-hez: utóbbi a szintén kínai fejlesztésű űrállomás neve - célratörő megfogalmazásban.)

Az USÁ-ból való szökési sebesség mihamarabbi elérését fontolgató amerikai mérnökök számára tehát ezzel a videóval nyílik igazán szélesre az orwelli 101-es szoba ajtaja: megtapasztalhatják, amint valóra válik legiszonyúbb rémálmuk.

A houston-i irányítóterem startok előtti, pörgős, mégis békés hangulatú, a különböző rendszerek felkészültségi fokát firtató körkérdéseihez szokott néző már a videó elején arcába kap egy baseball-sapkás diktátorfazont. Utóbbit csak a visszaszámlálás utolsó másodperceiben láthatjuk, addig bizonyára egészen más elfoglaltsága akadt: valószínűleg személyesen lőtte főbe a mérnökcsapat egy részét.

Kétség nem fér hozzá, tudatában van történelmi küldetésének: annak, hogy épp a világegyetem hajtókájára készül felhímezni a "Made in China" feliratot.

A videó folytatása nem kevésbé lehet sokkoló a NASA renitenskedő szakemberei számára. A rakétát az indítóálláson tartó narancssárga rögzítőkarok ugyanis szétnyílnak, mégpedig oly módon, ami azonnal a nagyszülők rozsdás, kétszárnyú kertkapuját idézi gyerekkorunkból: szinte halljuk is olajozatlan nyekkenésüket, mikor elérik végpontjukat, ahonnan kedvesen ki-be lengedeznek még egy ideig - hosszú pillanatokra bizonytalanságban hagyva minket affelől, hogy visszacsapódnak-e végül a rakétára. A magyar tévénéző mindenesetre helyzeti előnyben van: legutoljára Pom-Pom csinált ilyesmit azon a bizonyos nagy, hosszú ágon.

A Szojuz-rakéták felépítésére hajazó, de azoknál méretesebb "Picur" pedig mindezek ellenére elindult, mitöbb azóta már dokkolt is a Mennyei Palotán. És egyébként ez az, ami igazán számít.

Az űrkutatásban ugyanazt sokféleképpen el lehet érni, és távolról sem csak egyetlen módja létezik a megvalósításnak. És amíg az amerikai kutatók szörnyülködnek a látottakon, a narancssárga karok lengedezését mi, magyarok vehetjük bíztató integetésnek is: a magyar Holdraszálló egység kifejlesztésén dolgozó PuliSpace-nek is ilyesmi kompromisszumok árán kell megtalálnia az utat a világűrbe. Ennek bemutatásáról szól ez a blog.

Go, Puli, Go!

November 3-án a Puli fátyolos fájdalomcsimbókokkal a szemében emlékezik meg az első űrkutyáról, ami egyben az első földkörüli pályára állított földi életforma volt - amennyiben nem számítjuk a Szputnyik-1-re az orosz fejlesztőmérnökök által rátüsszentett bacilusokat. Lajka kutya vesztét a Nagy Októberi okozta. Ezen belül is személyesen Hruscsov.

A Szovjetunió akkori vezetője ugyanis az említett Szputnyik-1 1957. október 4-i sikeres startját követő egyik ünnepi fogadás keretében azt találta mondani, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére illő lenne még egy műholdat pályára állítani.

A mérnökök lesápadtak, ingnyakukat köldökig kigombolták, de a közeli dátum miatt az így is túl szorosnak bizonyult: röpke négy hét alatt dobták össze a Szputnyik-2-t, ami az egyik legdrágább gyártási folyamat lehetett a modernkori történelemben, tekintve, hogy minden munkás mellett egy mérnök állt, aki gőzerővel magyarázta, mit, hogyan kell csinálniuk.

De ez mind nem számít, ha egy nőstény keverék-terrierrel a Szovjetunió megsemmisítő erejű ideológiai csapást mérhet a gaz imperialistákra. Ettől kezdve Lajka sorsa nagymérvű hasonlóságot mutat a Puliéval: a visszatérés esetében sem szerepelt az opciók között.
Nehéz ugyanis visszatérésnek nevezni, amikor a nyomorult eb közel fél év világűrben töltött idő után a légkörbe érve a Szputnyik-2-vel együtt szénné égett.

Lajka tehát így hamvasztást kapott, de addig teteme több mint két és félezerszer elrepült az Egyesült Államok fölött, szellemkutyaként kísértve a szovjetektől rettegő amerikaiakat. Az eb jelentékeny idejű űrutazásából azonban mindössze öt óra hosszat volt életben: a kabin hőmérséklete a rendszer hibájából annyira felforrósodott, hogy az állat – más lehetősége nem lévén – ezt a kiutat választotta.

A Szputnyik-2 startját megelőző kapkodásról szóló beszámolókat olvasgatva már az is csoda, hogy a moszkvai kóbor kutya egyáltalán a világűrbe eljutott. Ennek tényét azonban úgy tűnik, ő maga másként értékelte: az indítás alatt konkrétan szívrohamot kapott. Miközben a start előtti pulzusa 103 volt, a legnagyobb terhelés idején ez az érték 240-re ugrott, és csak három óra múlva érte el újra az indítás előtti szintjét.

Lajkának az ezt követő két órában aztán olyannyira sikerült megnyugodnia, hogy a szovjet űrkutatók kénytelenek voltak a kegyes halál meséjével előállni, amit csak 2002-ben cáfolt meg a Szputnyik-2 egyik közreműködő tudósa: hosszú évtizedekig már-már állatvédő-aktivistaként tekinthettünk a szovjet kutatókra. Állításuk szerint ugyanis közel egy hétig húzta még az eb, és végül az ételébe kevert méreg miatt szenvedett ki a szocialista karriermodell négylábú képviselője.

A PuliSpace csapat továbbra is várja a támogatást mindenkitől, aki rokonszenvez a kezdeményezésünkkel! A felajánlásokat nem kizárólag a GLXP regisztációs díjra fordítjuk: ebből tudjuk beindítani a random ötletelésen túli munkát, munkafolyamatok kidolgozására, rover modellek építésére, tesztelésére. Ez a 22. csapdája: ahhoz, hogy komolyan vegyenek minket (akár a GLXP-nél is), le kell tenni valamit az asztalra, de miből, ha nincs támogatónk? Ezért találtuk hát ki a Kis Lépés Klubot, ahol személyenként minimális összeggel (>1000 Ft) kérjük magánszemélyek segítségét. Továbbra is!

Persze ilyen apránként gyűjtögetve tényleg nehéz lenne összegyűjteni a teljes keretünket. Ezért hamarosan, most hogy már megismertettük magunkat valamelyest a közzel, és lassan kézzelfogható modellek is feltűnnek, beindul a cégekre szabott klubunk is. De addig is, folyamatosan, GLXP-n innen és túl, mert bár továbbra is ez a fő cél, de távolabbi célokat is kitűztünk (mint például a Holdat): Puli needs You!

Valamint gyűlnek a különböző témájú ismeretterjesztő cikkeink, tessék olvasni őket, iskolások pedig továbbra is jelentkezhetnek rajzpályázatunkra!

Ezer forint kis lépés egy embernek, de közös erővel, együttesen hatalmas lehetőség a Pulinak, a magyar tudománynak és kultúrának!

A csapat létszáma szépen növekszik, ezúttal két meghatározott feladatra keresünk jelentkezőket:

Mikrohullámú rádió szakértő

 

Feladatok:

 

• műholdas kommunikáció tervezése

• szükséges rendszerek építése/beszerzése

• elkészült rendszerek üzemeltetése

 

Amit tudni kell:

 

• rádiós gyakorlat 1-10 Ghz-ig terjedő mikrohullámú sávokon

• gyakorlati műholdas kommunikációs ismeretek

• használható sávok/szükséges engedélyek ismerete

Honlap-admin és Joomla guru

 

Feladatok:

 

• honlapunk - www.pulispace.com - Joomla! rendszerének és Joomla-bővítményeinek karbantartása, frissítése a legújabb kiadásokkal

• új alkalmazások fejlesztése, elsősorban új bővítmények bekapcsolásával

• a tartalomszerkesztők és a dizájner támogatása

 

Amit tudni kell:

 

• Joomla! 1.5 és a bővítmények (jelenleg: JoomFish, JComments, Akebaa Backup) alapos ismerete

• PHP, javascript, ajax, css, html

Ha érdekel a téma, szívesen része lennél a csapatnak, küldj egy önéletrajzot (angolul, pdf-ben) a glxp.hu kukac pulispace.com címre!