Nem valószínű, hogy a NASA illetékeseinél létezett valaha is idegesebb emberfajta a Föld nevű bolygón, miután 1961-ben Kennedy elnök bejelentette, hogy még ugyanabban az évtizedben az emberiség kapitalista fele egy röpke kiruccanást tesz a Holdra. A feszkó érthető: a szitu kábé olyan, mintha a MÁV-nak egy szép napon azt mondanák, hogy pár év alatt építsen ki TGV-hálózatot az egész országban.

1961-ben senkinek nem lehetett még csak egy csíraállapotú ötletkezdeménye sem arról, hogy a Hold melyik részén van az optimális leszállóhely, illetve, létezik-e egyáltalán ilyen: a földi távcsövekkel lehetetlenség úgy „bezoomolni” a Holdra, hogy például a két méteres sziklák is kivehetők legyenek a felvételen. Az alábbi kép egy földi távcsővel készült, belátható, hogy ez a részletgazdagság legfeljebb csak arra jó, hogy megtudjuk: merre érdemes leszállóhelyek után kutakodni.

Oda kellett tehát menni.
A másik aggodalomra okot adó tényező természetesen az elvtársak voltak: a tőlük való paranoiás félelem hatékony hordozórakétának bizonyult az amerikai holdprogram számára a hatvanas években, és nagyrészt ez is tette végül lehetővé Kennedy elnök ígéretének beteljesülését.

Az amerikaiak meglehetősen lúzer pozícióban érezhették magukat: a szovjetek 1961-re ugyanis már kipipálták az első műholdat, másfél hónappal Kennedy bejelentése előtt túl voltak az első emberes űrrepülésen, és két évvel korábban – 1959-ben – már kacérkodtak a Holddal. Tapasztalataikról azonban akkor sem lehetett volna többet megtudni a leszállóhelyekről, ha történetesen nem a hidegháború kellős közepén, az amerikaiakkal rivalizáló ország lett volna a Szovjetunió.

Az elvtársak 1959-ben egymás után kétszer elsőztek. A Luna 1 lett az első mesterséges műhold, ami Nap körüli pályára állt, a Luna 2 pedig még ugyanebben az évben az első ember alkotta tárgyként jutott el a Holdig, és csapódott be abba. Ezzel a teljesítményével a szovjeteké lett az első holdi űrszemét is. Ennek az eseménynek magyar szemtanúja is volt Lovas Miklós személyében, aki ezidőtájt a Csillagászati Kutatóintézet egyik munkatársa volt. Ő így emlékszik vissza a történtekre:

"Azt lehetett tudni, hogy a sebessége iszonyatosan nagy volt. Úgyhogy bár azt nem lehetett remélni, hogy a becsapódást látjuk, de az általa kidobott port esetleg igen. Később kiderült, hogy valójában jó vastag porréteg volt ott, ahova becsapódott.

Vártuk az időpontot és felváltva néztük a Holdat. Éppen én voltam a soros amikor egy fekete folt jelent meg. (...) Az egész jelenség mintegy húsz perc alatt zajlott le. Közben persze egyre halványabb lett, valójában egy terjedő folt, ahogy a rajzon is látszik. Először eléggé feketének látszott, aztán szürkült és a vége felé már igen halvánnyá vált."

Bár elődje, a Luna 1 nem sokat árult el a holdfelszín sajátosságairól, figyelemreméltó tudományos adatokat szolgáltatott: kiderült, hogy a Holdnak nincs érzékelhető mágneses tere; a műhold elsőként mérte meg közvetlenül a napszelet, és kiderült az is, hogy rádiójelekkel fél millió kilométerről is szót lehet vele érteni.
Nem sokkal korábban ez is okozta a vesztét. A földi irányítóközpont hibájából ugyanis a hajtómű nem tervszerűen működött: ennek következtében az orosz álom - ez volt a beceneve - csúnyán "benézte" a Holdat, ami mellett úgy elhúzott, hogy végül a Nap körül keringő első műhold lett belőle. De így sem volt rossz teljesítmény tőle. Szívhatták is a NASA-nál a fogukat épp eleget miatta: a szovjetek ordas hibái is csak előnyükre válnak.

Mindezzel azért foglalkozunk, mert Pulink - és mindenki más, aki például a Google által szponzorált Lunar X PRIZE (GLXP) verseny keretében a Holdra készülődik - sokat tanult abból, ahogy a nagy elődök kiválasztották a leszállóhelyeket. Másrészt, holdjárónk is alkalmas lesz égi kísérőnk egy részének átfésülésére; felmenőink között tehát szovjet és amerikai ősöket egyaránt találunk.

Kérjük segítségeteket, hogy minél többen támogassanak bennünket: hívjátok fel barátaitok, ismerőseitek figyelmét a Kis Lépés Klub-ra és a Puli Indítóállás-ra!

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tell Vilmos 2012.01.23. 12:37:55

Jó kis post.

Arról a mai napig nagy homály van, hogy a ruszkik tényleg csak 1 orrhosszal maradtak le a holdutazásról? Rejtély,hogy volt e nekik 1általán holdkompjuk, kiképzett legénység, stb...
erről tud valaki vmit?

Válasz erre 

Watt25 · http://sablonvalasz.blogspot.hu 2012.01.23. 12:45:05

Nem hiszem, hogy orrhossznak neveznénk azt, hogy minden rakétájuk, amelynek az lett volna a feladata, hogy a holdra vigyen legénységet, felrobbant valahol az indítóállvány és a néhány km-es magasság közti tetszőleges térben...

Válasz erre 

Watt25 · http://sablonvalasz.blogspot.hu 2012.01.23. 12:47:40

Nem emlékeztem pontosan, de itt le van írva. Kemény 107 másodperc volt a rekordjuk.
www.russianspaceweb.com/n1.html

Válasz erre 

roka 2012.01.23. 13:11:54

Azért a kezdet nem ez volt, az amerikaiak meg a szovjetek sehová nem jutottak volna ha nincsenek a németek. Nem véletlenül "vadászták" a német tudósokat a háború befejezése után, mert azért ők lőtték ki az első olyan rakétát ami elhagyta a Föld légkörét, ez volt az első ami az űrben járt. Nem dicsőség amit a németek akkor műveltek, de azért rengeteg tudósuk volt amivel überelték a világot.

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.01.23. 13:17:18

@Watt25: A Protonnal sikerült négy automata Szojuzt is elküldeniük Hold-kerülésre, de az a rakéta egy holdkompot már nem bírt volna el. Az N1 meg sose működött.
www.russianspaceweb.com/spacecraft_manned_lunar.html

Ez lett volna a holdkomp, kisebb az Apollo LM-nél, pl nem volt benne átjáró, amin át lehetett volna menni bele, hanem űrsétával kellett volna a Szojuz és a hozzá kapcsolt holdkomp között közlekedni.
www.russianspaceweb.com/lk.html

Válasz erre 

Tell Vilmos 2012.01.23. 13:31:06

@lacalaca:

Na ezt köszi! Tényleg soha nem láttam a ruszki holdkompot. Kívülről beszállni? Érdekes!

Többen is vitattátok, hogy csak orrhosszal maradtak le, pedig az előzetes terveikben nekik is 1969-es holdra szállás volt beszervezve. Lehet, hogy csak blöff volt, de abban az időben az oroszok nemigen kommunikáltak előre olyan terveket amit ne akartak volna teljesíteni. Inkább az eltitkolás volt a trend náluk. A holdat egyébkét +kerülték, és , ha jól emléxem holdjárót is letettek 1970-ben. Az azért annyira nem volt gagyi az ő technikai feltételeik (szovjet elektronika) tudatában...

Válasz erre 

Fandor 2012.01.23. 13:37:53

Holdraszálló ruhájuk már volt, láttam Washingtonban a Smithsonianban, kicsit nehéz lehetett a life support, mert egy járókeretet is fabrikáltak köré....
www.flickr.com/photos/spacekids/5122169562/
(ezt a képet nem én készítettem)

Válasz erre 

gopuligo 2012.01.23. 13:40:06

@Fandor: :_)

Válasz erre 

feliratoss · http://hitlervideo.blog.hu 2012.01.23. 13:49:35

Hajrá Puli!!!!!

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.01.23. 13:53:26

@Tell Vilmos: így van, a két Lunohoddal azért komoly teljesítményt letettek az asztalra, olyat, ami egyértelműen a Spirit-Oppy pároshoz mérhető. Csak kár, hogy az eredeti felvételek valahol el vannak dugva mélyen, és így esélye sincs, hogy megfelelő sajtója legyen. Csak valamilyen (nem valami szuper) beállításokkal kinyomtatott, majd beszkennelt verziók érhetőek el neten: www.planetology.ru/panoramas/

Válasz erre 

P.A.N. 2012.01.23. 14:13:45

"Oda kellett tehát menni. " Oda is mentek.

nssdc.gsfc.nasa.gov/imgcat/hires/ra9_p012.gif

A Felső kép kb 70cm átmérőjű területről készült a Ranger 9-ről 1965-ben.

Válasz erre 

gopuligo 2012.01.23. 14:24:19

@LHA: Muszáj lelőni már ma a holnapi posztot? :_)

Válasz erre 

roka 2012.01.23. 16:36:09

Mi van ma? Telihold?
Ennyi bejegyzés már nagyon régen volt, már a puli is megvonyítaná:)

Válasz erre 

bastian 2012.01.23. 16:43:58

Kezdjük megint a "nem is voltak ott" címűt? :))

Válasz erre 

Plumper_ 2012.01.23. 17:01:23

@bastian: hja, az a tipikus okoskodó, felvágni akaró, de csak a tudatlanságukat villogtató trollok sajátja. megnéznek néhány fabrikált youtube videót, és ők a világ esze.

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.01.23. 18:31:29

@bastian: hogyisne! Különben meg csak kellett meggyőző háttéranyag a fake Moon landig videókhoz, nem? :P

Válasz erre 

Vajda Gábor (Gabor_V) · http://www.linkedin.com/in/gaborvajda1984 2012.01.23. 20:52:02

Valahol leírtam már, lehet hogy pont ezen a blogon valamelyik bejegyzésben.

Gimnazista koromban valamilyen fakultáción sikerült eljátszani azt a csapatépítős marhaságot, hogy "eltévedtél a Holdon, meg kell találnod a felszállóegységet a következő tárgyak vannak nálad, ezekből x számút vihetsz" (persze, követhettük volna a saját nyomunkat, de most ne szőrözzünk).

A másik csapat előjött azzal, hogy ejtőernyő. Én meg felröhögtem, hogy "Minek?"

Hát mert ha nagy szakadékba akar magasról leugrani az ember...

"...akkor összetöröd magát."

"DE OTT HATSZOR KISEBB A GRAVITÁCIÓ!!!"

"Hatodannyira töröd össze magad."

Itt szállt be a tanár is: "Én is úgy tudom, hogy sokkal kisebb a gravitáció..."

"Igen, de nincs légköre, nincs közegellenállás, anélkül aztán semmit nem ér az ejtőernyő."

Erre csönd, majd a tanár: "Maga valamit rosszul tud..."

ábazmegasetétfejűek

Egyébként a végén kiderült, hogy az ejtőernyő valami miatt mégis kell - a megoldás szerint -, de magyarázatot nem adtak hozzá. A többiek meg néztek rám vigyorgó "naugye!" fejjel, imigyen lett bizonyítva, hogy a Holdnak igenis van légköre, hö.

Válasz erre 

Vajda Gábor (Gabor_V) · http://www.linkedin.com/in/gaborvajda1984 2012.01.23. 20:56:36

@Gee Halen: Persze nem azt hitték rosszul, hogy a Holdnak légköre van-e vagy sem, hanem hogy az ejtőernyő a "gravitáció elvén" működik.

Gimnázium, basszus, de jó hogy nem ült ott valamelyik fizikatanár.

Válasz erre 

Vajda Gábor (Gabor_V) · http://www.linkedin.com/in/gaborvajda1984 2012.01.23. 20:58:27

Pulikhoz is hozzászólva: anyám pulija megugatta a hóplyheket meg kergette őket, amikor először találkozott velük :)

Válasz erre 

bircaman maxval · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.01.23. 21:04:32

A korabeli szovjet vicc szerint:

- Miért előztek meg minket az amerikaik a Holdra szállásban?

- Nem mertünk embereket felküldeni, nehogy valamelyikük disszidáljon.

Válasz erre 

bircaman maxval · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.01.23. 21:08:52

S egy valódi történet.

Anyám éppen érettségi előtt állt, amikor megtörtént Gagarin utazása. Összehívták az iskolát az ünnepélyes esemény alkalmából, majd megkérdezték:
- Örülnek, hogy ember utazott a világűrbe?
- Persze, örülünk.
- S ha nem szovjet, hanem amerikai lett volna az első ember az űrben, akkor is örülnének?
- Hát persze.
Ezután az igazgató negyedórán keresztül magyarázott, hogy ha amerikai lett volna Gagarin, akkor miért nem kellene örülni.

Válasz erre 

banjankri 2012.01.23. 21:17:08

Pontosítás a bejegyzéshez: ha Nap körüli pályán kering, akkor műbolygó (mesterséges bolygó) a helyes megnevezés a műhold helyett (mesterséges hold).

Válasz erre 

arany_ember 2012.01.23. 22:11:04

Pár éve Londonban bekeveredtünk az ottani közlekedési múzeumba. Volt sokminden, ami érdekes volt, de a legmegdöbbentőbb élmény számomra az egyik Apollo űrhajó visszatérő kabinja volt, amelyik megjárta a Holdat. Illetve a holdkörüli pályát pontosabban.
Azóta, hogy ezt láttam, meggyőződésem, hogy ez volt az emberiség legbátrabb teljesítménye a mai napig. Nem tudom, ki látott már ilyet közelről, de döbbenetes volt látni a technika akkori szinvonalát. Ránézésre a szüleim 1993-ban kidobott Energomat mosógépe messze fejlettebnek tűnik, mint ami abban volt.
Egyszerű szigetelt rézdrótok, csavarok, mechanika, stb... Nem sokat tévedett Verne az utazás a holdra című regényében a kilőtt ágyúgolyóval...
Nekem nagyon döbbenetes volt és csodával határos számomra, hogy eljutottak odáig és vissza. Az Apollo 12 kalandjáról nem is beszélve.
Csak nekem volt újdonság ez az egyszerűség?

Válasz erre 

gopuligo 2012.01.23. 22:34:36

@arany_ember: Szó sincs róla. :_)
pulispace.blog.hu/2011/12/06/a_telapo_letezik_1

Válasz erre 

teddybear01 2012.01.23. 22:54:56

@arany_ember: Csak neked.

Ami Gagarin űrhajóját illeti, abban még számítógépnek nevezhető eszköz sem volt. A rakétákat egy forgódobos időzítő vezérelte, a dobra szerelt bütykökkel, ez volt a röppályavezérlés, a levegőtisztítás a zárt rendszerű búvárfelszerelés rendszerén alapult. A rádión kívül elektromosságot jóformán csak a fűtéshez használtak.

Válasz erre 

teddybear01 2012.01.23. 22:59:30

@Fandor: Azért ne hidd, hogy az amerikaiak kiszálló ruhája sokkal könnyebb volt!

Különben meg ez a keret csak a földön kellett. A holdkompjuk lépcsőjén sem tudták volna lecibálni...

Válasz erre 

xstranger 2012.01.24. 00:02:41

@arany_ember: @teddybear01: A NASAt jol ismerok szerint az amerikai urhajosok egy mosogephez kotozve is kilonek magukat az urbe annyira menni akarnak. A velemenyuk a repules biztonsaga szempontjabol nem veheto figyelembe. :)

Amugy lehet hogy primitiv volt a cucc, de a legjobb koponyak meg az USA GDPjenek 5% ment bele ugyhogy csak volt nemi eselyuk.

Válasz erre 

roka 2012.01.24. 09:19:43

@arany_ember: A kaland nem az Apollo 13-nál volt?

Válasz erre 

teddybear01 2012.01.24. 13:35:05

@xstranger: Persze. De mindig a jó értelemben megszállottak viszik előrébb az életet.

A repülősök(űrhajósok) többsége meg bármivel hajlandó repülni. Én is. Repültem már olyan ultrakönnyű repülőgéppel, amit a földön sátornak sem használnék.

Válasz erre 

arany_ember 2012.01.24. 21:03:49

@roka: de, persze, az Apollo 13-ra gondoltam

Válasz erre 

roka 2012.01.24. 23:19:06

@arany_ember: arany ember vagy :)

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: