Ambivalens érzelmekkel küszködik a NASA: egyfelől félti a Holdon hátrahagyott tárgyi emlékeit a Holdra pottyanó új expedícióktól, másfelől viszont szeretné megtudni, van-e még egyáltalán féltenivalója odaát: mi maradt az általa műemléknek nyilvánított cuccokból?

Mi maradt például a Surveyorokból, az Apollo-k leszállóegységeiből és a holdautókból? Közel negyven év telt el ugyanis az utolsó emberes küldetés, az Apollo 17 óta, ez idő alatt pedig folyamatos sugárzás érte őket, méghozzá sztereóban: egyrészt a kozmikus sugárzás, ami a Naprendszeren túlról érkezik, másrészt a napszél. Ráadásul, 40 év alatt becsúszott egy két jópofa napkitörés is – az első épp az Apollo 16 és a 17 missziók között történt.

Állapotfelmérést egyszer végeztek – egyben először és utoljára, amikor az Apollo 12 űrhajósai a precíziós landolás gyakorlásakor, a Doppler radar segítségével a Surveyor 3-tól mintegy 150 méterre szálltak le. A két űrhajós második holdsétáján kereste fel a Holdra pár évvel korábban érkezett robotot.
A NASA-nak oly fontos relikviákat persze a jelenleg is a Hold körül keringő Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) már megnézte – ezekből a felvételekből azonban bajos lenne messzemenő következtetéseket levonni a takarólemezek állapotát illetően.

Ott tartunk, hogy igazából senki nem tudja, mi van a hátrahagyott tárgyakkal. Ez egy jövőbeni holdbázis építésekor felhasznált anyagok szempontjából nem utolsó szempont: miből készüljenek az alkatrészek? Kínos lenne ugyanis, ha egy indításkor kibicsaklana a sugárzás miatt meggyengült indítóállás a rakéta alól.
Változó hevességgel bár, de jelenleg is egy holdbázis építését tervezgeti az USA. Utoljára nem is olyan régen George W. Bush beszélt ilyesmiről elnöksége idején. Idén pedig Newt Gingrich republikánus elnökjelölt tett erre utaló, félreérthetetlen kijelentéseket.

A Google által szponzorált Lunar X PRIZE (GLXP) verseny kiírása szerint az a csapat részesül a 4 millió dollár összértékű különdíjból, amelyik felkeres egy történelmi leszállóhelyet. A NASA ingerküszöbét ez a bejelentés minimum sípcsonton rúgta, ugyanis szakértői nagy sebességgel összeállítottak egy ajánlást. Ennek az a lényege, hogy leszállni ugyan csak több mint két kilométeres távolságban lehet a féltett műemlékeiktől, de a kis robot holdjárókkal – ilyen lesz a Puli is – az Apollo 11, valamint a 17 kivételével gyakorlatilag minden helyszínt egy méterre is meg lehet közelíteni. A NASA-val való egyeztetést követően pedig akár még hozzájuk is lehet érni.

A fokozott óvatosság abból adódik, hogy az érkező jármű által felvert holdpor, valamint biológiai szennyeződés is kerülhet a Holdon hagyott tereptárgyakra, ami „rombolja a történelmi hely tudományos értékét”. Ugyanakkor a NASA elismeri, hogy a műtárgy és a közeljövőben érkező holdjáró közti testi kapcsolatnak haszna is lehet – ennek során mérlegelni kell a műtárgy sérülésének kockázatát. No, ezért kell konzultálni az amerikai űrhivatallal.

A NASA-t a Holdon hagyott öt retroreflektor például különösen érdekli – és ez alól a szovjet Lunohodokra felszerelt példányok sem számítanak kivételnek. Az ajánlás írói egészen odáig elmennek, hogy elismerik: ezek aprólékos vizsgálata még a „tudományt is előre lendítheti”.
A retroreflektorokról korábban már írtunk, ezek gyakorlatilag tükrök, amiket a Földről lézerrel meg lehet világítani, a fény térül-fordul, és ennek idejéből kiszámítható például, hogy mennyit távolodott tőlünk a Hold. Illetve kiderül, hogy ember és robot valóban járt a Holdon, ha már lerakta ezeket a micsodákat, mint Tisza a hordalékát.

Viszont furcsa dolgok történnek ezekkel a retroreflektorokkal: a kihelyezésük óta eltelt évtizedekben ugyanis a róluk a Földre visszapattanó fény ereje egyre gyengült. Csak közeli megfigyelésük derítheti ki, hogy ezt a porlerakódás, avagy a sugárzás károsodás okozta-e. Egy ilyen akció előtt tehát konzultálni kell a NASA-val, akik meg akarnak arról bizonyosodni, hogy mondjuk a rover kipörgő kerekei nem fogják végképp betemetni a tükröket az általuk felvert holdporral – ezáltal örökre eltüntetve a retroreflektorok még megmaradt csekélyke fényvisszaverő-képességét.

Amíg egy holdbázis létrehozásánál sem mellékes, hogy miből készülnek az alkatrészek, addig itt a Földön csapatunk is alkatrészekkel van elfoglalva. Kellene ugyanis pár dolog: egy-két felajánlástól már turbófokozatra kapcsolna Pulink egyedfejlődése. Holnapi posztunkban magunkról beszélünk.


Kérjük segítségeteket, hogy minél többen támogassanak bennünket: hívjátok fel barátaitok, ismerőseitek figyelmét a Kis Lépés Klub-ra és a Puli Indítóállás-ra!

Szerző: gopuligo

8 komment

Címkék: migrate

A bejegyzés trackback címe:

https://pulispace.blog.hu/api/trackback/id/tr924208172

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

teddybear01 2012.02.27. 14:29:33

Ahhoz, hogy bázist építsünk a holdon, jó pár felderítő expedícióra lesz szükség. Még mindig keveset tudunk a holdi ásvány-eloszlásról, pedig legalább a vizet(oxigént) ottani forrásból kéne előállítani. Anélkül nem lehet legalább részben önellátó rendszert kiépíteni.

Ami pedig a reménybeli bázis felépítését illeti, szvsz mindenképp a talajszint alá kellene építeni, mert védeni kell a személyzetet és az érzékenyebb műszereket egyrészt a sugárzástól, másrészt a hatalmas hőmérsékleti ingadozástól. Ez az építési mód megvédene a meteoritoktól is.

Gorbacsov homlokán a májfolt 2012.02.27. 18:53:47

Már a SW IV. epizódjában is, a Tatuini jelenetekben, meg a Dűnében is volt arról szó, hogy ahol sok a homok, ott antisztatikus töltéssel rendelkező küszöbbel/ajtókerettel tehetünk ez ellen. Pedig ezek csak tudományos-fantasztikus regények. Az amerikai leszállóegységekben volt ilyen? Tudunk ilyesmiről?

DOGMAN · http://kutyasagok.blogspot.com 2012.02.27. 19:50:39

@Gorbacsov homlokán a májfolt:
Mintha azt olvastam volna, az Apollo-11-nél történt: Épp azt nézték az űrhajósok, hogy mennyi holdport "behordtak" a modulba, amikor észrevették azt a bizonyos letört kapcsoló darabot a padlón...
Forrás: google, és Discovery-n egy dokumentumfilm ahol az űrhajósok személyesen mesélték ezt, a címér amár nem emlékszem.

teddybear01 2012.02.27. 19:54:24

@Gorbacsov homlokán a májfolt: Nem. A holdkompokba szimplán behurcoltál a holdporát. Az egyik űrhajós puskapor-szagúnak írta le.

Nem statikus porgát kell, hanem zuhany. az lemossa, és leköti a port.

DOGMAN · http://kutyasagok.blogspot.com 2012.02.27. 20:13:02

A Pulispace-hez lenne egy kérdésem:
Érdekelne hogy milyen beosztásban lenne a hat kamera felhasználva a roveren és a leszállóegysége?

Dolgozom ilyesmi kamerákkal:
Persze azok nagyobbak: 50*50*50-es méretben+objektív.
Írtam már hozzá alakfelismerő szoftvert is, saját célra :)
Annak amit a kamerás cikkben írtatok, annak mennyi az ára?

[HPhD]Blokkolnam 2012.02.27. 20:19:59

természetesen homokvárat kell építeni, az ott sok van. Na, de mivel kössük meg ? :)

gopuligo 2012.02.28. 12:01:36

@DOGMAN: Amit a kamerás cikkben írtunk, annak az ára 450 €. Plusz optika.
Az első kérdésedre a választ itt találod: pulispace.blog.hu/2011/12/13/laca_paca

DOGMAN · http://kutyasagok.blogspot.com 2012.02.28. 13:21:31

Köszi.
Amiket mi használunk azok nagyobbak, és a gige változat ~600€, szóval nem alternatíva sajnos :(

Érdekelne majd a későbbiekben, ha odaértek majd, egy kis programozáselmélet rész is: Sztereo kamerával távmérés stb. :D