Minden kezdet nehéz

2014.05.11. 09:00

Alig telt el egy hét azóta, hogy az Oroszország ellen bevezetett amerikai szankciókra válaszul Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes cinikus bejegyzésében a trambulin használatát javasolta az Egyesült Államok számára, ha ki akarnak jutni a Nemzetközi Űrállomásra.

Ezzel persze az amerikaiak fájó tyúkszemére lépett, hiszen a NASA asztronautáit jelenleg az orosz Szojuzok viszik fel a világűrbe Bajkonurból. És ez így megy 2011. júliusa óta, amikor Chris Ferguson utoljára tette le az Atlantis űrsiklót a betonra. Az amerikaiak épp ezért valószínűleg nem tudnak önfeledten lelkesedni napjaink újdonsága iránt sem: ennek révén a Földet élő adásban lehet nézegetni a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről; a négy beállított kamera közül kettő képén határozottan dominál az orosz űrtechnika.

ISS.jpg

A showt persze ezúttal is Elon Musk, a SpaceX első embere igyekezett ellopni, aki twitterén gyorsan reagált is: „Úgy tűnik, időszerű lerántani a leplet a Dragon Mk 2 űrhajóról, amin a SpaceX a NASA-val közösen dolgozik. Semmi szükség trambulinra.”

Kétség nem fér hozzá, hogy a Dragon emberes űrrepülésre szánt verziójáról lehet csak szó, a bejelentés azonban inkább tekinthető kihagyhatatlan PR-fogásnak, mint a Szojuz alternatívájának: az űrhajók és hordozórakétáik esetében hosszú évek is eltelhetnek egy ehhez hasonló kijelentés és az első tesztrepülés között. A Dragon persze már bizonyított: többször juttatott árut a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére, majd a tudományos eredményeket sikerrel visszahozta a földre. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy a légkörbe lépéshez elengedhetetlen hőpajzzsal is rendelkezik, ellentétben mondjuk az Orbital Sciences Cygnus űrhajójával. De az ember űrrepüléshez nem csak hőpajzs szükségeltetik.

Egy űrhajó és a hozzá tartozó hordozórakéta fejlesztése még akkor sem egyik napról a másikra megy, ha egyébként a SpaceX vezetője, Elon Musk ugyanazt az embert takarja, aki manapság valósággal hasít az autóiparban a Tesla-modellel. A Szojuz ma már nagyon megbízható konstrukció, de a hatvanas években az első repülések nem sok optimizmusra adtak okot. Az azóta eltelt évtizedekben az orosz űrhajó a gyakori repüléseknek köszönhetően korunk egyik legkiforrottabb konstrukciójává nőtte ki magát.

sergey_korolyov_large.jpg
A Szovjetunió „Elon Muskja”, a gulágot is megjárt Szergej Pavlovics Koroljov – többek között a Szojuz atyja – azonban már nem érte meg az első emberes Szojuz-küldetés kudarcát. Az alábbi részlettel elevenítjük fel, hogy egy ma már nagyon megbízható űrhajó születése bizony távolról sem volt felhőtlen. A tragikus kezdetet Brian Harvey "Soviet and Russian Lunar Exploration" c. könyvéből idézzük fel:

„A problémák ellenére Oroszország mielőbb sort akart keríteni a Szojuz első, emberes küldetésére, és a startra 1967. áprilisát tűzték ki. Elővigyázatos, egyszerűsített küldetés helyett azonban rögtön nagy dobással készültek. A terv szerint a Szojuz szállna fel elsőként Vlagyimir Komarov kozmonautával a fedélzetén. Huszonnégy órával később a Szojuz-2 követné, ezen a veterán Valerij Bukovszkij lenne a parancsnok. Vele repülne két újonc is: Jevgenyij Krunov és Alekszej Jeliszejev. Az űrrandevúval a holdutazás során a legénységre váró dokkolást kívánták szimulálni. Ennek során a Szojuz lenne az aktív szereplő, ami az első keringés alkalmával hajtaná végre az űrrandevút.

A terv szerint ezután kezdődne csak az igazi műsor. Krunov és Jeliszejev szkafanderébe bújva kiszállna a Szojuz-2-ból, átmenne a Szojuzra, ahol Komarov társaságához csatlakoznának. Az űrséta célja a kozmonautákra a későbbiekben holdkörüli pályán váró átszállás szimulálása volt, amire a keringőegység és a leszállóegység között kerülne sor. A két űrhajó nagyjából négy óra elteltével válna szét. Komarov – immár Krunovval és Jeliszejevvel – a második nap végén térne vissza a földre, Bukovszkij pedig a harmadik napon követné őket. Így 72 lélegzetelállító óra leforgása alatt az új Szojuz űrhajó az első keringés alkalmával már űrrandevút hajtana végre, majd egy primitív űrállomásra űrséta keretében átszállna a két kozmonauta, és aztán sort kerítenének a holdutazás szempontjából kulcsfontosságú tesztekre. Ezzel a Szovjetunió ismét visszanyerné űrben betöltött vezető helyét.

A start idejének közeledtével 203 hibát találtak a Szojuzon, amiket mind ki kellett javítani. A repülést megelőző tesztek lehangolóak voltak. Az űrközpontban dolgozókat baljós előérzet gyötörte. Vlagyimir Komarov gyászos hangulatban mászott be a kisbuszba, ami az indítóállásra vitte. Kozmonauta-társai ugratták őt, megpróbálták felvidítani, megmosolyogtatni. Énekelni kezdtek, és arra buzdították Komarovot, hogy ő is csatlakozzon a kórusukhoz. Amikor pár perc múlva elérték az indítóállást, Komarov is velük együtt énekelt, és a pesszimista hangulat valamennyire feloldódott. 1967. április 23-án moszkvai idő szerint hajnali 3:35-kor (még a nap sem kelt fel), az R-7 rakéta felemelkedett az égbe, majd egyre jobban izzó zsarátnokként felfelé vette az útját. Nyolc perccel később Vlagyimir Komarov már földkörüli pályán volt, hogy tesztelje a valaha felbocsátott legkifinomultabb űrhajót.

A bajok akkor kezdődtek, amikor a Szojuz két napelemtáblájának egyikét nem sikerült kinyitni, ezzel az űrhajó kevés elektromos áramhoz jutott. A nap folyamán más problémák is felmerültek. Meghiúsult az első kísérlet, hogy változtassanak az űrhajó pályáján. A jármű a tengelye körül kezdett forogni, és csak egyre inkább forgott, amikor Komarov megpróbálta korrigálni a dolgot. A hőszabályzó rendszer leállt, a földi irányítással folytatott kommunikáció akadozott, és az elektromos áram hiánya miatt a csillagok helyzetén alapuló navigációs rendszer sem működött. Ehelyett az ionrendszert kellett használni. A földi irányításnál épp azt fontolgatták, miként bocsáthatnák fel a Szojuz-2-t úgy, hogy a kozmonauták űrséta keretében kiszabadíthassák a Szojuz elromlott napelemtábláját, amikor egy hatalmas vihar csapott le az indítóállásra, és zárlatot okozott a várakozó rakéta elektromos rendszerében. Úgy döntöttek, hogy lefújják a Szojuz-2 startját, és az első adandó alkalommal hazahozzák Komarovot, amire másnap reggel, a 16. keringés során nyílt leghamarabb lehetőség.

De még ekkor is újabb problémák jelentkeztek. Épp amikor a helyzetszabályzó rendszer megfelelő irányba állította a Szojuzt a légkörbelépéshez, az űrhajó sötétségbe került, és ezzel elvesztette tájékozódását. Úgy döntöttek, hogy a műveletet a 17. keringés során ismét megkísérlik, dacára annak, hogy a Szojuz a kijelölt leszállóhelytől távol érne földet. Olyan módszereket próbálva, amit kiképzése során egyszer sem gyakorolt, Komarovnak sikerült megfelelő helyzetbe állítani az űrhajót, és végül egymaga begyújtotta a fékezőrakétákat. Heroikus erőfeszítése ellenére a legrosszabb még hátra volt. Ahogy a kabin a légkörben ereszkedett lefelé, a fékezőernyő kinyílt, a főernyő viszont makacsul a tárolójában maradt. Amikor a tartalékernyő kipattant a helyéről, belegabalyodott a főernyő kirántását szolgáló ernyő kötélzetébe. A Szojuz-1 reggel 7 órakor nagy sebességgel az Orenber melletti sztyeppére zuhant.”


 

Budapesten tartják éves találkozójukat a világ egyik legjelentősebb technológiai versenye, a Google Lunar XPRIZE résztvevői. A Google Lunar XPRIZE Team Summit 2014 június 4-től 6-ig tart majd, az esemény házigazdája a verseny magyar résztvevője, a Puli Space Technologies, főtámogatója pedig a Design Terminál.További információk itt a blogon.

Szerző: gopuligo

15 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://pulispace.blog.hu/api/trackback/id/tr186146314

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

pamut 2014.05.11. 18:48:07

Érdekes történet, köszönöm, de azért ma a helyzet nem ugyanaz, mint volt a múlt század közepén.
Akkor először fejlesztettek ki ilyen technológiát, az volt az első. Azóta már az amerikaiak is csináltak sok emberes űrrepülést, és azokat a tapasztalatokat nem felejtették el, sőt nyilván felhasználják a mostani fejlesztések során is. Tehát most nem a nulláról kell kezdeni. Meg a technológia egyébként is fejlődött. És Musk a NASA-val együtt fejleszt. Musk már bebizonyította az eddigi teherszállító űrrepülésekkel (meg sok mással is), hogy érti a dolgát, amibe belejezd az általában működni szokott. Biztos nem lehet gyorsan csinálni, de hogy sok év kell még nekik, azt nem hiszem.

conchita wurst 2014.05.11. 18:58:30

Az oroszok nem toleránsak, nem demokraták.

Tervben volt, hogy minden NASA akcióban kell lenni nőnek, feketének meg tansznemünek is. Az oroszoknál ilyen nincs. Hol van az igazság?

Pepibubó 2014.05.11. 19:45:50

"Ezzel persze az amerikaiak fájó tyúkszemére lépett"
Látom kedves Puli, újra kénytelen voltál rájönni, mi kell az indexes címlaphoz.
Persze, becsületedre legyen mpndva, nem viszed végig az orosznyalást. A szovjetek (egyik) űrkudarcának részletes leírása már tárgyilagos - úgy látszik, nem olvasta végig a szerkesztő, annyira megörült a fenti mondatnak, hogy rögvest kirakott a címlapra.

Parasztlengő az imperialistáknak 2014.05.11. 19:50:17

@Pepibubó: 'A szovjetek (egyik) űrkudarcának részletes leírása már tárgyilagos'

Felhomályosítasz?

odamondó 2014.05.11. 20:01:01

Legalább az amerikaiak lassan beismerik, hogy ez az egész emberes űrrepülés egy hatalmas lufi és mindenki túl lihegi.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.05.11. 20:01:21

@Pepibubó: Semmiféle orosznyalást nem látok itt. Teljesen korrekt poszt.

Pepibubó 2014.05.11. 20:19:28

@Kón Bandit:
A szerencsétlenül járt Szojuz–11 személyzete: G. T. Dobrovolszkij, V. N. Volkov, V. I. Pacajev története nem ismerős? És a többi kudarcuk?
Ennyire gyenge a kágébés felkészítő? Nem az én dolgom pótolni.
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Ugyanaz, mint Banditának:
Az igazsággal való kivételes találkozásotokra is felkészíthettek volna, kedves "Józsefné"!

Parasztlengő az imperialistáknak 2014.05.11. 20:36:47

@Pepibubó: Ennél 10 másodperc alatt több amerikai kozmált oda. Akkor a zemberiség kudarca 'tárgyilagos' mosmáM

lutria 2014.05.11. 20:55:19

Ha a ruszkik nem viszik fel az amcsikat a NEMZETKÖZI űrállomásra az ugye azt jelenti hogy ők sem lépnek be az űrállomás azon részébe amit nem ők építettek?
Amúgy meg eddig azt írták hogy a ruszki űrprogram évek óta abból él hogy a többi ország űrhajósát fuvarozzák,úgyhogy ki veszít többet?...

Pepibubó 2014.05.11. 21:02:10

@lutria:
Így igaz! Kiszámolhatnák az itt fröcskölődő orosznyalók, hogy a szovjet űrtechnikával hány száz év múlva jutott volna fel a Nemzetközi Űrállomás!
@Kón Bandit:
Hiába, no! Régi igazság, hogy a stílus maga az ember!

Reggie 2014.05.12. 04:41:23

@Pepibubó: Nem kell ennyire beporogni. Inkabb gondolj arra, hogy ha Obama tul gyorsan rantja ki a bret, meg a hangszalaid is megserulhetnek...

Zoltán Furik 2014.05.12. 06:43:49

lutria
Az első űrállomást is az oroszok építették.meg a többit is...

Gyingizik 2014.05.12. 08:05:56

@Pepibubó: Érdekes. Nekem inkább az tűnt fel, hogy a cikk 85%-a a szojuzok hibáiról szól. Miközben ugye az amcsiknak per pillanat még ilyen sincs.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.05.12. 09:17:46

A tudományba és az űrkutatásba mi a fészkes fenének kell politikát és gyűlölködést belekeverni? Épp elég baj, hogy a politikusok ezt gyakran megteszik.

lutria 2014.05.12. 12:26:20

@Zoltán Furik: Az lehet,viszont most a nemzetközi űrállomásról van szó,amit nem csak ruszkik építenek hanem tucatnyi résztvevő ország-tehát közös tulajdonú.