Április 23-án, mindössze pár hónappal az Apollo-1 tragédiája után, Vlagyimir M. Komarov ambiciózus küldetésre indult, ami valóságos PR-katasztrófával fenyegette az amerikaiakat. Erről is ír Gene Cernan, aki 1972. december 7-én - közel 41 éve - indult a Holdra az Apollo-17 parancsnokaként, Harrison Schmitt és Ron Evans társaságában. Az alábbiakban "The Last Man on the Moon" című könyvéből fordítunk le pár részletet magyarra:

"Ekkorra már kiismertük Deke-nek azt a szokását, hogy egy-egy küldetés tartaléklegénységét egy három küldetéssel későbbi űrrepülés elsődleges legénységévé szereti kinevezni. Így a magam részéről örömmámorban úsztam, amiért Tom és John társaságában az Apollo-2 tartalékába kerültem (még mielőtt azt Wally kirohanásai miatt törölték volna). Három küldetéssel később az Apollo-5 fedélzetére kerülhetünk, és így esélyünk volt arra, hogy mi hajtsuk végre az első holdraszállást. Tommal mi voltunk az elsők között, akiket a holdsétára kijelöltek. Most, hogy az Apollo-2 ment a levesbe, a fontos első Apollo-küldetés másik tartaléklegénysége lett belőlünk.

Aztán amikor már minden jól ment, és az első küldetések legénységei megkezdték kiképzésüket, a rakéták pedig egyre-másra jöttek le a gyártósorról, a Cape-en pár borzalmas pillanat alatt minden pokollá változott. Alig telt el huszonhét nap 1967-ből, már minden akadály elhárult a start útjából, amikor az az átkozott tűz felemésztette az Apollo-1-et, és megölte Gust, Edet és Rogert, az Egyesült Államok űrprogramját pedig leállította.
Több amerikai űrrepülésre nem kerül sor, míg a vizsgálat ki nem deríti, mi romlott el az Apollo-1 fedélzetén. Én pedig hosszú ideig nem repülök a világűrbe.
A tragédia a Hold és közénk állt: sebezhetőek voltunk. Titkolózó szovjet ellenfelünk kapott egy esélyt arra, hogy ismét visszavegye a vezetést az űrversenyben, és nem késlekedtek, hogy kihasználják a minket ért veszteséget. Április 23-án, mindössze pár hónappal az Apollo tragédiája után, Vlagyimir M. Komarov ambiciózus küldetésre indult, ami valóságos PR-katasztrófával fenyegetett minket.

Komarov ezredes a Szovjetunió legújabb űrhajója, a Szojuz-1 fedélzetére került, amiről a mérnökök úgy hitték, hogy képes lesz egy szovjet kozmonautát eljuttatni a Holdhoz. Amíg a mi űrprogramunk teljesen összezavarodva kereste a kiutat, Komarov űrhajója már javában a világűr felé dübörgött. Nem csak a start volt sikeres, de a küldetési terv is lenyűgöző volt: miután elrepül a Bajkonur űrkikötő fölött, egy második Szojuz is felszáll, hogy aztán a két jármű űrrandevút hajtson végre, és két kozmonauta űrséta keretében átszáll az egyik űrhajóról a másikra.

Alig kezdte meg a Szojuz-1 az első keringését, amikor az egyik napelemtábla nem nyílt ki – erre Komarovnak az elektromos áram miatt volt szüksége. A földi irányítók segítségével mindent megpróbált, hogy kinyissa, az azonban beragadt, mint egy törött szárny. Mivel az oroszok nem a nálunk használatos akkumulátort használták, az űrhajó áramellátása előbb akadozni kezdett, majd teljesen megszűnt. A rádiókapcsolat szintén problémás volt, a műszerek nem működtek, és a segédhajtóművek sem reagáltak. Mindössze öt keringés után a szovjet mérnökök már tudták, hogy Komarov végveszélyben van, így lefújták a második Szojuz startját.

A gyengélkedő űrhajó valahogy végigszenvedte magát a bolygó körül, de minden keringéssel egyre magatehetetlenebbé vált. Komarov megpróbálta a megmaradt pár működőképes kezelőszerv segítségével, kézi irányítással biztosítani a légkörbelépést, és végül elérte a légkör sűrűbb részeit, és valahogy átcsúszott a kockázatos légkörbe lépésen, hogy utána az ejtőernyői hagyják cserben. A Szojuz-1 nem sokkal volt több egy izzó acéllabdánál, ami teljesen irányíthatatlanul, több mint 800 km/h sebességgel, forogva zuhant a Föld felé. Az Oroszország orszki régiójában élő farmerek összerezzentek a mennydörgésszerű robbanás hallatán, amit az űrhajó becsapódása okozott. A szovjetek csődöt vallottak, Komarov meghalt, és elvesztésével a szovjet űrprogram is komoly csorbát szenvedett. Amerikából azonban nem lehetett eldönteni, mekkora hátrány érte is őket valójában. Tapasztalatból tudtuk, hogy egy kozmonauta halála nem fogja megállítani őket, és azt sejtettük, hogy az oroszoknak valami más is van a tarsolyukban.

Hivatalosan a részvétünkről biztosítottuk az oroszokat, noha magunkban csöndesen örültünk a kudarcnak – valószínűleg épp amennyire ők is örültek az Apollo-1 tragédiája után. Később, ahogy az egymás ellen harcoló pilóták körében szokás, az amerikai asztronauták és a szovjet kozmonauták is találkoztak egymással, és így a jól ismert nevek arcokkal párosultak, és történeteket idéztünk fel csordultig töltött vodkás poharak társaságában. Ekkor kölcsönös tiszteletet éreztünk egymás iránt, ami később barátságba torkollt. De akkoriban azt akartuk, hogy robbanjanak fel az oroszok átkozott rakétái! Háborúban álltunk egymással. Ha előttünk jutnak el a Holdra, nem pusztán a Szputnyik és Gagarin esete ismétlődne meg, hanem sokkal rosszabb történne: mi lennénk a vesztesek. Persze, sajnáltuk, hogy Komarov meghalt, de hozzánk hasonlóan ő is harcos volt, aki tudta, mire vállalkozik. Kicsit fellélegezhettünk. Több időnk maradt, és kaptunk egy újabb esélyt. Még mindig megverhetjük az oroszokat a holdutazásban."

A Puli csapata mindeközben töretlenül folytatja fejlesztéseit. Ennek keretében a marokkói sivatag után holdjárónk földi prototípusát a Hawaii szigetén található, NASA által is támogatott PISCES központba juttatjuk el, ahol aztán jól megfuttatjuk a távoli terepen. Hogy minél jobb eredményt tudjunk elérni a távoli szigeten, mindenkinek a segítségére szükségünk van - a Tiedre is. Kis Lépés Klubunkon keresztül támogathatod tereptesztünket, akár rendszeres előfizetéssel is; a teszt helyszíni költségeihez pedig az indiegogo közösségi finanszírozási kampányunk segítségével járulhatsz hozzá.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.