Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Haláli világűr

2012.08.13. 09:30

Carrying_the_Fire_1.jpgA világűrben nem csak az oxigénhiány jelent problémát: egy oxigénmaszkban is csúnya halálban lenne részünk. Hogy miért? Elmagyarázza Michael Collins, aki 1969. július 16-án - 43 éve - indult útjára az Apollo 11 fedélzetén Neil Armstrong és Buzz Aldrin társaságában. Az alábbiakban "Carrying the Fire" című könyvéből fordítunk le pár részletet magyarra:

"Ha igaz, hogy az asztronauták hajlamosak beleszeretni szkafanderükbe, legalább ennyire igaz az is, hogy a méretre szabott gázzsákokkal való első találkozás sokkot – ha nem egyenesen gyűlöletet – vált ki belőlük. Hallanánk csak Pete Conradot, aki a fejlesztés korai stádiumában leledző Apollo-szkafanderrel kapcsolatban 1965. január 28-án így nyilvánult meg: „A múlt heti, illetve az eheti súlytalanságban végzett munkálatok után arra a következtetésre jutottam, hogy az ILC szkafandere használhatatlan, és az egészet úgy, ahogy van el kellene felejteni. Bob Smyth-nek van egy méretre gyártott űrruhája (65 000 dollár), amiben úgy néz ki, mint egy profi amerikai futball-játékos cementtel leöntve. Az enyém sem volt jobb. Szeretnék magammal felvinni egy Gemini-szkafandert, hogy egy az egyben összehasonlíthassam a kettőt egymással.”

(A „fent” a Grumman Bethpage-i gyárát jelentette Long Islanden. Bob Smyth a Grumman egyik berepülő pilótája, akinek mindenki másnál nagyobb szerepe volt a holdkomp belsejének kialakításában, és akinek munkájáról a holdkomp-pilóták szuperlatívuszokban beszéltek. Bob még jóval a holdkomp repülése előtt kiszállt az Apollo-programból: a Gulfstream II kísérleti tesztrepülését akarta végezni, ez a Grumman sugárhajtású szállítógépe volt.)

Hogy mindezt megértsük, fontos elmagyarázni, hogy egy szkafander tervezésekor milyen szempontokat kell figyelembe venni, és miért is olyan bonyolult a dolog.
Először is - és ez a legfontosabb -, a szkafandernek légmentesen kell záródnia, hogy fel lehessen fújni, „nyomás alá lehessen helyezni” – ezzel védve az asztronautát a világűr vákuumától. Gáznyomás nélkül ugyanis levegőt sem tudna venni, és még egy oxigénmaszkban is gyorsan meghalna, mivel testfolyadékai elpárolognának – vére szó szerint buborékossá válna.
Az első lépés, hogy fogunk egy gázzsákot, amit tartósan körülbelül 0,25 Bar nyomás alá lehet helyezni. Ez körülbelül annyi, amennyire szükség van akkor, ha 100 százalékos oxigént használunk a légzéshez, ahogy ezt tettük is.

(Elsőre úgy tűnik, hogy itt valami nem stimmel, hiszen az ember az 1 Bar légköri nyomáshoz szokott. De ne feledjük, hogy a földön levegőt lélegzünk be, ami 80 százalék nitrogénből és 20 százalék oxigénből áll, így ennek megfelelően a tüdőnkre az oxigén arányosan az 1 Bar 20 százalékát fejti ki, azaz 0,2 Bart. Ez a nyomás elegendő arra, hogy rengeteg oxigénmolekula átléphessen a tüdőhólyagocskák membránján a véráramba. Ennélfogva 0,25 Bar nyomáson 100 százalékos oxigént lélegezni szintén elegendő. Azon kívül, hogy ezzel a nyomással elég oxigént passzírozunk a véráramba, a 0,25 Bar ahhoz is megfelelő nyomást biztosít, hogy a testfolyadékok és a testben lévő gázok szokásos állapotukban maradjanak, így megelőzhető a fájdalmas, és akár halálos kimenetelű elgázosodás. A 0,25 Bar szinte mindenre jó, egyet leszámítva. A nitrogén, ami a testszövetben felszívódva található, 0,25 Baron kioldódik, és keszonbetegséget okoz; a tünetek általában sajgó ízületi fájdalmak formájában jelentkeznek, ez különösen a térdben és a könyökben érezhető. A Gemini és Apollo-programban ezt a problémát elő-légzéssel oldottuk meg: 100 százalékos oxigént lélegeztünk be órákkal a repülés előtt, hogy az összes nitrogént kiűzzük a szervezetünkből. Ez az elő-légzés az oka annak, hogy az asztronautákat úton az indítóállás felé mindig lezárt sisakban lehet látni egy 100 százalék oxigént tartalmazó bőrönd társaságában. A repülés előtt egy vagy két óra hosszat tiszta oxigént lélegeznek, és ha véletlenül nitrogén tartalmú „hagyományos” levegő jutna be űrruhájukba, akkor az indítást elhalasztanák, mindaddig, amíg az elő-légzési rituálét meg nem ismétlik.)

A gázzsák - vagy gumibelső, ahogy általában hívtuk - vékony neoprén gumiból készült, ami teljesen körülölelte a testet. Anyaga puha és rugalmas volt, könnyedén mozoghatott benne az asztronauta, feltéve, hogy a szkafander nem volt túlnyomás alatt. Amikor 0,25 Bar lett a belső nyomás, minden egy csapásra megváltozott.
Legközelebb, ha beugrik a szomszédos benzinkútra, figyelje meg, ahogy felfújnak egy gumibelsőt. A dobozból előhúzva még puha és hajlékony, de ahogy növekszik benne a légnyomás, úgy kezd egyre merevebb fánkformát ölteni. Ugyanez történik a szkafander-belsővel is, még akkor is, ha csak 0,25 Barra pumpáljuk a gumibelső jóval magasabb nyomása helyett. Az autógumi belsejét a dudorok elkerülése érdekében viszonylag merev külső köpeny veszi körbe. Ugyanígy a szkafander belsőt is egy merev „köpenyréteg” fogta körül.

Ezen a ponton lép be a fekete mágia a tervezőmunka racionalitásába. A merev külsőnek ugyanis lehetővé kell tennie, hogy az asztronauta lehajolhasson és elfordulhasson, és általánosságban úgy kell viselkednie, mintha egy kemény külső bőrréteg lenne.
Egy mozgatható csukló betervezése még nem is olyan bonyolult vállalkozás a térd esetében, hiszen csak előre és hátra kell mozognia, de mi a helyzet a vállal? Ez ugyanis borzasztóan összetett mozgásokra képes, és a ruhának mindezt követnie kell, anélkül, hogy az túl nagy erőfeszítésébe kerülne a benne lévő űrhajósnak, ráadásul mindezt úgy, hogy közben nem ereszthet, nem változtathatja meg az alakját, és nem vehet fel semmilyen kifacsart formát azokban a pillanatokban, amikor az asztronauta megpihen.

A Geminis ruha esetében ez a külső réteg egy rafináltan szőtt háló volt, ami egy irányban képes volt tágulni, de csakis egy irányban. Azzal, hogy a háló részeit az emberi test alapvető mozdulatainak figyelembevételével szőtték össze, a szkafander nyomás alatt is elég nagyfokú mobilitásra tett szert. A Geminis ruha 0,25 Baron minduntalan fel akarta venni alaphelyzetét - ahogy az autó gumibelsője is fel akarná venni a fánk formát - azonban a szőtt külső meghatározott alakban tartotta. A külső köpeny lehetővé tette az asztronauta számára, hogy lehajoljon, és bizonyos határok között mozogjon. Ehhez azért kellett némi erőfeszítés, és amikor nem mozogtunk, a ruha visszaugrott alaphelyzetébe. [Az alábbi képen Geminis-ruhában John Young és a szerző, Mike Collins látható - a szerk.]Remembering Gemini 10 - Astronauts John Young and Mike Collins are launched this day in 1966..jpg

Az Apollos ruhának már jóval kifinomultabb volt a felépítése. Ahelyett, hogy egy egyszerű háló került volna a gumibelsőre, a külső képes volt szabályozni a felfújt gázzsák alakját, amit egy sor harmonikaszerű megoldással, merev szövetek, rugalmatlan csövek és csúszó kábelek révén értünk el. Elméletben ezek sokkal nagyobb mobilitást tettek lehetővé, mint a Geminis ruha, ráadásul, sokkal kisebb erőfeszítéssel. Ez azonban a korai modelleknél nem minden esetben volt így, ahogy erre Pete Conrad rá is mutatott. A Gemini szkafander sokkal kényelmesebb volt leeresztett állapotban, mivel a háló puha volt és simulékony, szemben az Apollo-ruhába épített kemény csuklókkal és kábelekkel, amik akkor is akadályozták a mozgást, ha a ruha nem volt nyomás alatt."

Facebook-challenge: Fogadást kötött egymással a német Part-Time Scientists és a Puli, a magyar csapat. A tét az, hogy az ország lakosságának arányában melyik csapatnak lesz több lájkja. Úgyhogy csatlakozz facebook-oldalunkhoz! Noha jó úton haladunk, és már a hatezres határ a következő cél, nagyon bele kell húznunk, mert a németek sem tétlenkednek: náluk jelenleg 1,350 lájk jut 1.000 lakosra, esetünkben ez csak 0,559 - közel két és félszer több van a Part Time Scientists-nek.

Mindenkit várunk - Go Puli Go!


.... és juttasd el neved a Holdra! Holdjárónk, a Puli, már ezer forintos támogatás esetén magával viszi neved a Holdra, hogy az örök időkre ott maradjon! De a következő meteorbecsapódásig mindenképp. Ehhez csak be kell lépni a Kis Lépés Klub-ba,  kisvállalkozásoknak pedig irány a Puli Indítóállás!

Sorozatunk korábbi részeit itt megtalálod. Ha érdekelnek a Puli és az asztronauták kalandjai, rakd blogunkat a kedvencek közé, és gyere vissza máskor is: http://pulispace.blog.hu

Szerző: gopuligo

51 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://pulispace.blog.hu/api/trackback/id/tr894709326

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

protézisesh 2012.08.13. 16:01:17

az űr gondjai:

napos oldalon túl meleg = megsülsz
árnyékos oldalon -273fok = megfagysz
kozmikus sugárzás
nulla nyomás (folyadékforrás, elpukkanás)
oxigénhiány

Ezek közül melyik lép be leggyorsabban, ha mondjuk leszakad egy zsilipajtó? Felforr a véred aztán csonttá fagysz? vagy nagy adag darálthúsként szétpukkansz?

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2012.08.13. 16:12:30

PULI
(kütyü-kutyi)

Magyar Puli megy a Holdon,
Oly kietlen tájon, hol Don
Quijote is félne talán
S elfutna, mint egykor Zalán.

Ám a Pulink bátor, merész,
S összegyűlt benne tenger ész,
Egybegyúrva sok magyar agy.
Emberiség, le ne maradj!

Holdon halad s közvetíti,
Amit lát: Hogy van-e E.T.,
Hold Shatterhand, vagy csak kihalt
Táj, hol nem pecáz senki halt?

Ám ő halász s adat halom
Képsorait bőszen falom.
Átugrik ott, ahol ló vét,
Megéri a sok-sok lóvét!

illusztrálva:
fradyendre.blogspot.hu/2012/07/puli.html
:)

Mad Mind 2012.08.13. 16:14:10

Az utolsó kettő.
Felforr a véred kb. 15-20 másodperc alatt, emiatt oxigénhiány is fellép értelemszerűen. Meg a tüdődből is kiszáguld a levegő a vákuum miatt. Persze a fentiek miatt, úgysincs ami szállítaná. :D

biciklis bakter 2012.08.13. 16:22:16

Szerintem a nulla nyomás: először felforr a véred, a tested pedig feltódul a sisakba, ha szkafanderben vagy. Ha nem, akkor szerintem semmi extra, a vér felforrása pillanatok alatt halálhoz vezet. A többi körülmény már tök mindegy. :)

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.08.13. 16:48:15

@protézisesh: 10-15 másodpercen belül elájulsz az oxigénhiánytól. Ha visszatartod a lélegzeted, akkor tüdőrepedés is bejátszhat a nyomskülönbség miatt. A véred nem fog felforrni, mert be van zárva a testedbe, és nyomás alatt marad. Felrobbanni sem fogsz, mert a bőröd elég erős, hogy ellenálljon a nyomáskülönbségnek. Ellenben a víz elpárolog, ahol tud (száj, egyéb testnyílások, bőr), vagyis kissé kiszáradsz. Nem fogsz se megsülni, se megfagyni azonnal, mert vákuumban leszel, ami szigetel. A Nap sugárzása, főleg az UV, röntgen, ill. nagyenergiás részecskék persze nem lesznek kedvesek a kitett felületekhez. De addigra a hipoxia már rég kinyírt persze. Vagy a tompa trauma, ha rosszul találod el a zsilipajtó nyílását. :)

lenoardo999 2012.08.13. 17:20:13

Tehát: felforr a véred, szétreped a tüdőd, a segged az agyad helyére szívódik, ami már elpárolgott,a bőröd szétég, a májad és a veséd a szíved körül kering, végül leharapja a farkadat egy marslakó. Na ez utóbbit már biztosan nem éled túl. De nem baj, mert az egészet az első perctől kezdve kívülről nézed, és egy nagy fényes alagút vár a túloldalon (a saját vastagbeled kozmikus sugárzásban).

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.08.13. 17:20:37

Kiegészítés: a vér nem forr el azonnal, de a nitrogén kiválik és gázbuborékokat alkot, vagyis keszonbetegséget is kapsz. Majd csak később, mikor már elég víz elpárolgott a szervezetből, akkor tud a vér is elforrni - de ott már a "mi történik az élettelen szerves anyaggal az űrben" fejezetre térünk át...

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2012.08.13. 17:42:04

Akkor a "rövidgatya,póló,strandpacsker" kombó semmi esetre sem ajánlott viselet arra felé!
A Mythbusters nek azt a részét láttátok amikor kipróbálták ezt a sisakba préselődő pilóta esetét? Nem volt semmi látvány!

Sákif za morro? 2012.08.13. 17:56:49

@lacalaca: "a vér nem forr el azonnal, de a nitrogén kiválik és gázbuborékokat alkot"

Vagyis felforr... :-D

Barnebyte 2012.08.13. 18:16:29

Laikusként az űrruha-projekthez: mi lenne, ha a teljes szkafander "gumibelsőjét" egy durván szőtt acélhálóba "fújnánk bele" úgy, hogy az ember nyugalmi helyzetében feszítetlen rugókkal (tudom, barbár, de biztos van ezt helyettesítő rugalmas anyag)segítenénk elő a könnyedebb mozgást? Értsd: a felfújt belső voodoobaba-pózba kényszerítené az űrhajóst, viszont az ilyenkor megfeszülő rugók könnyebbé tennék az adott irányokba való visszamozgatást. Mint egy ellensúly a liftek esetében.

A pisztácia elfogyott, csokoládé nem is volt! 2012.08.13. 18:39:24

@Barnebyte: Nem feltétlenül kell leragadni a múlt évszázad hatvanas éveinek technológiájánál. Ennél már jóval modernebb cuccok vannak manapság. Pld. az a szkafander nagyon tetszik, ahol az űrruha olyan alakú "foltokból" van összerakva, ami a tested nem nyúló vonalai mentén van szabva.

Vagy itt van például az aluminium hengerekből összerakott cucc, ami tisztára olyan, mint egy exoskeleton, vagy akár Vasember, he-he.

Barnebyte 2012.08.13. 19:03:34

@A pisztácia elfogyott, csokoládé nem is volt!: Az egyszerű dolgok gyönyörködtetnek, bár megnéznék egy iron man szkafandert, főleg Jarvis-szal a fedélzeten. :)
Azt a foltokból összerakott ruhát viszont nem tudom elképzelni. Ha a foltok valamilyen csuklókkal csatlakoznak egymáshoz, mi akadályozza meg, hogy a csuklók mentén "felfújódjon" és deformálódjon?

Püspök utcai gombaszedő · http://valogatott.blog.hu 2012.08.13. 19:44:20

A vér azonnali felforrása tévhit; mivel a vérerek rugalmasak, képesek magasabb nyomást fenntartani.

Az első kérdés az, hogy hirtelen vagy fokozatos-e a dekompresszió.

A hirtelen dekompresszió lényegében azonnal öl, mert a tüdő hajszálerei széthasadnak.

A fokozatos dekompressziót túl lehet élni, valamivel több mint egy perc vákuum után lényegében maradandó sérülés nélkül. Utána az oxigénhiány az, ami végez az áldozattal.

A kozmikus sugárzás ilyen rövid időtávon nem veszélyes, mint ahogy az űr hidege sem, mivel a vákuum remek hőszigetelő (nincs hőátadás és konvekció ugye), mint ahogy a nap melege sem kritikus. A kemény UV viszont igen, de csak fedetlen bőrfelületen.

Összesítve, hirtelen dekompresszió esetén a sokk, lassú esetén az oxigénhiány a halál oka.

Vogel Zs 2012.08.13. 20:08:18

"A kozmikus sugárzás ilyen rövid időtávon nem veszélyes, mint ahogy az űr hidege sem, mivel a vákuum remek hőszigetelő ("

Szoval akkor nincs is abszolult nulla az urben, mert a vakuum leszigeteli azt a hideget ? Vagy mi? Nem ertem...
Vagy csal lassan hulsz ki, nem ugy mint foldi korulmenyek kozott tortenne egy minusz 200 fokos hutoben mondjuk ?

Teddyke 2012.08.13. 20:14:34

@biciklis bakter: miért is megy fel a sisakba? Nincs kívül nyomás ami oda benyomná. Az a víz alatti mélységekben van, ahol nagy a testre nehezedő nyomás és a mélytengeri búvár felülről (felszín felől) tartott nyomása megszűnik a ruhában valamiért.
Vagy nem?

Püspök utcai gombaszedő · http://valogatott.blog.hu 2012.08.13. 20:30:12

@Vogel Zs: Földi körülmények között is lassan hűlsz ki, Élsportolókat rendszeresen raknak minusz 150 fokos kamrákba pár percre, hogy jobban regenerálódjanak.

Ahhoz, hogy kihűlj, hőt kell veszítened. Hőátadásra (kicsit csalva) három módszer létezik: hővezetés, konvekció és sugárzás. A hővezetés az, amikor közvetlenül adódik át a hő két érintkező közeg felületén. A jó hővezetők nagyon gyorsan képesek a hőt felvenni illetve leadni, a levegő viszont igen rossz hővezető, a vákuumban pedig ugye nincs is mi vezessen. A konvekció egy adott folyadékon/gázon belüli hőmozgás, igaziból maga az anyag áramlik ilyenkor, a meleg felfele, a hideg lefele. Ilyen mondjuk eleve nincs súlytalanságban (van egy izgalmas videó gyertyáról az ISS-en, keresd meg), de vákuumban duplán nincs, mert nincs ami áramoljon.

Tehát ami marad, az a hősugárzás, de mivel az emberi test nem túl meleg, ez nem számottevő (a wikipédia szerint kb. 100 watt, ami nagyjából hihető).

Azért mindettől függetlenül űrsétához ajánlott rétegesen öltözködni.

báró Csekonics 2012.08.13. 20:30:27

@Vogel Zs: "mert a vakuum leszigeteli azt a hideget ?" miért szigetelné?

gopuligo 2012.08.13. 20:48:36

@Püspök utcai gombaszedő: Egy rövid előzetes a holnapi posztból: "Sötétségben a hőmérséklet várhatóan –156 Celsius fok, közvetlen napsütésben 121 Celsius fok, egy holdkráter alján pedig 154 Celsius fok körül alakul majd."

dukeekud 2012.08.13. 20:54:49

@Vogel Zs: "Szoval akkor nincs is abszolult nulla az urben, mert a vakuum leszigeteli azt a hideget ? Vagy mi? Nem ertem..."

A hideggel nem volna problema, mivel a test nem erintkezik semmilyen kozeggel, ezert nincs ami elvezesse a test altal termelt hot.
Ha semmihez nem er hozza, az ember, akkor csak hosugarzassal veszit hot, de az nem olyan sok hogy attol kihuljon a test.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.08.13. 21:25:50

@Vogel Zs: az űrben nincs abszolút nulla. Gyakorlatilag mindenhova elér a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, ami kb. 3 Kelvin. Sem a Naprendszer, sem a csillagok közötti tér, de még a galaxisok közötti sem teljesen üres. Persze ritkábban vannak benne részecskék, mint a legjobb földi vákuumokban, de ha pl. csillagközi anyagnál fényévekben mérhető távolságokat nézünk, az abban a térrészben lévő, nagyon ritka gáznak is meg lehet határozni a hőmérsékletét.

"Vagy csal lassan hulsz ki, nem ugy mint foldi korulmenyek kozott tortenne egy minusz 200 fokos hutoben mondjuk ?"

Igen. A hűtőben a hideg levegő keringetése, illetve falak folyamatosan elviszik a hőt. Az űrben csak a tested infravörös sugárzása hűt le, ami jóval lassabb.

Dr. Gy. Dr. Fűegér 2012.08.13. 21:35:54

@báró Csekonics: ""mert a vakuum leszigeteli azt a hideget ?" miért szigetelné? "

Termosz működése megvan?

ubu1 2012.08.13. 22:02:33

Azért szerintem a hősugárzás sem elhanyagolható. Még földi körülmények között is használnak (pl. baleseteknél, hegymászóknál, barlangászoknál) olyan alufólia kinézetű takarókat, amik csak a hősugárzásra és legfeljebb a test körüli levegő konvekciójára lehetnek hatással.

jet set 2012.08.13. 22:08:29

Miért nem lehet SI mértékegységet használni?

Kopi3.14 2012.08.14. 00:25:49

@jet set: me usákia nem SIel. Valamint a repülésben régebben lábban mérték pl. a magasságot. Egyébként meg a bar teljesen hétköznapi mértékegyság.

énisfélek 2012.08.14. 00:28:48

Létezhet-e olyan elméleti forgatókönyv (pl 30 másodperc perc dekompresszálás, átugrás, stb), amely szerint két, egymástól mondjuk egy méterre lévő űrhajó (zsilip) ajtó között strandpapucsban és kisgatyában nagyjából élve át lehetne jutni?

dukeekud 2012.08.14. 00:46:37

@énisfélek:

Saccperkb talan eletben maradna az illeto, de nem hinnem hogy serules nelkul meguszna. Szerintem jo nehany er megserulne, es ha nem latnak el, akkor elverezne. Valoszinuleg a test felszinen, a szemmel is lathato erek tudnanak a legkevesbe ellenallni a nyomas kulonbsegnek.

Fluffer 2012.08.14. 01:32:49

@Barnebyte: Tessék, rákerestem.

Olyan erővonalakat képzelj el a bőrön, amik nem nyúlnak. A leglátványosabb természetesen a könyök, térd, boka. Pld. a hagyományos űrruha csuklójánál van egy gyűrű alakú csatlakozó a kesztyűnek. Ez a gyűrű ugyebár kétdimenziós.

A nem nyúló testvonalak alkalmazását űrruhákhoz egy MIT-en dolgozó professzor-nőci, Dava Newman találta ki.

(Amúgy az alapötlen nem az övé, hanem még 1970-ből származik, amikor is a hadsereg teljesen golyóálló kezeslábast akart csinálni a katonáknak, de az volt a gond a kevlárszövettel, hogy a sok hajlítgatástól elfárad és eltörik a kevlárszál, így a különösen igénybe vett pontokon - térd, könyök - hamar elhasználódik és így gyengül a golyóálló tulajdonsága.)

www.window.state.tx.us/txinnovator/ti-spring08/images/biosuit.jpg

Nézd meg a ruhán az erővonalakat!

Úgy képzeld el, hogy felraksz a térdedre egy nyolcas formában, kétkörösre hajtott gumigyűrűt úgy, hogy a kereszteződési pont a térdhajlatodban van, az egyik kör a térded felett, a másik meg a térded alatt. Namármost akár ki van nyújtva a lábad, akár be van hajlítva, ennek a HÁROMDIMENZIÓS vonalnak egyáltalán nem változik a hossza, vagy csak nagyon kis mértékben. Az elképzelés szerijt az űrruhát alkotó foltokat is ezek a vonalak határolják:

www.sciencephoto.com/image/334738/large/S3000012-Advanced_spacesuit-SPL.jpg

Google keresési javaslatok: dava newman spacesuit

Főleg a képek látványosak, nagyon karcsú, testhezálló kicsi szkafander, nem olyan, mint egy telefosott nehézbúvárruha.

Fluffer 2012.08.14. 01:37:02

Jav: elképzelés szerint

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.08.14. 08:25:16

@énisfélek: élve kb másfél perc a határ, de addigra a végtagjaid a kétszeresére duzzadnak, mindenfelé belilulsz az elpattanó kapillárisoktól a bőrődben, hypoxia-okozta vakság lép fel, és képtelen leszel mozgatni az ízületeid a keszonbetegségtől. De másfél percig még egy oxigénmaszkkal vissza lehet hozni, (az átmeneti vakságot leszámítva) enyhe sérülésekkel. Utána annyira leesik a vérnyomás, hogy már gázosodik/elforr a vér az erekben, és a szív nem tudja tovább pumpálni -> game over. A Sunshine-ben tehát majdnem jól ábrázolták a dolgot, leszámítva a felesleges parát a megfagyástól.

@Fluffer: ez egy igen szimpatikus elképzelés, de ha jól emlékszem, egyelőre testre tapadó ruhával nem sikerült akkora nyomást elérni a bőrön, ami a viselőjének kellemes lenne vákuumban is, szóval kell még rajta dolgozni.

scottish 2012.08.14. 08:53:09

Szerintem meg az oxigénhiány káros mértéke előtt a meglepődéstől szörnyethalna az illető.

Vogel Zs 2012.08.14. 09:20:37

Püspök utcai gombaszedő:

koszi, hogy szansz idot a buta kis fejem muvelesere! :)

Szoval akkor a hovezeteses modszer azt jelenti az urben, hogy igaz hogy van -200 fok (csak irtam egy szamot, mert mar emberek az elo faba is belekotnek, mert nincs abszolult zero az urben) de az keptelen toled "elvonni" a testhot mer nincs kozeg ami tovabbitsa azt? Tehat erezni azt fogod, hogy hideg van de nem hulsz ki?
Komlyan nem ertem. De valoszinuleg azert mert az emberi agy olyan szinten a foldi korulmenyekhez van hozzaszokva, hogy keptelen az attol teljesen elteroben "jozan paraszt" esszel gondolkodni...

De ha igy van, akkor miert kell az asztronautaknak futott urruha? Hogy ne erezzek a hideget? Ugy kellemesebb a melo, ha melegben vagy ?:)

báró Csekonics 2012.08.14. 09:30:29

@Dr. Gy. Dr. Fűegér: abban hol van vákuum pontosan?

Ha a kupakra gondolsz, az _hermetikusan_ zár.
Ha a falára: abban vagy levegő van (nitrogén, oxigén, CO2, meg a többi cucc) vagy valamilyen jobb szigetelő / kitöltő hab-anyag).

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.08.14. 10:11:10

Pedig én eddig úgy tudtam, hogy simán ki lehet menni egy űrhajóból utcai ruhában, csak nagy levegőt kell venni, elrugaszkodni, majd átmenni a másik űrhajó ajtajához.

molnibalage 2012.08.14. 10:11:11

@lacalaca: Tehát, ha a "nyomásdugaszolás" megtörténik valami módon és kapsz levegőt / oyxigént, akkor az űr vákuumában akár fél órát is kibírnál fagyás nélkül?

Vogel Zs 2012.08.14. 10:36:04

Gondolkodni Próbáló Birca: Igen, pedig en is igy lattam az egyik filmben a tv-ben! :)

Facehugger 2012.08.14. 10:55:29

@Püspök utcai gombaszedő:
Búvárok is gyakran teszik ki magukat nagyon gyorsan változó nyomásnak megfelelő dekóidő nélkül, de milliárd esetben túlélik. Vagy amikor nem, akkor sem feltétlen még a vízben halnak meg, sőt, gyakran nem is a hajón, hanem a kórházban. Szóval akkor hogy van ez ezzel a dekóval?

@Vérfürdő Bill:
Nem, ez a dekompressziós betegség, a jó kis 'bends.'

@dukeekud:
Simán túl lehet élni, Ripley is vagy két percig lengett a Sulaco rakodórámpáján a zűr felett, amíg sikerült kirepítenie az alient a picsába.

ritmikus csimpifon 2012.08.14. 11:18:59

@énisfélek:

Természetesen. Bizonyítékot az Űrgolyhók c. film szolgáltat, amelyben Morzsa létrán mászik át a másik űrhajóba.

Facehugger 2012.08.14. 11:50:47

@ritmikus csimpifon:
Plusz mint feljebb jeleztem, természetesen Ripley is túlélte, amikor kinyitotta a Sulaco ajtaját az alien kipicsázása érdekében. Egy kicsit lengett és lihegett, ennyi volt. Ezek mind tudományos bizonyítékok.

dukeekud 2012.08.14. 13:19:47

index.hu/tudomany/urkutatas/2010/04/26/az_embernek_fel_perce_van_a_vakuumban/

A cikk szerint a lassu nyomas valtozas tulelheto, de gyors nyomas valtozas, amirol itt szo, az nagy valoszinuseggel halalos.

"A nyomás hirtelen lezuhanása végzetes következményekkel jár: a tüdőben rekedt levegő másodperceken belül felrobban."

Püspök utcai gombaszedő · http://valogatott.blog.hu 2012.08.14. 15:05:06

@Facehugger: Milyen gyors az a gyors? Egy-két másodperc már elég lassú ahhoz, hogy a tüdőből normál úton távozzon a levegő.

Püspök utcai gombaszedő · http://valogatott.blog.hu 2012.08.14. 15:06:48

@ubu1: Az eredeti kérdés másodperc-perc időskálát feltételezett, azon a hősugárzás elhanyagolható. Hosszabb távon nem.

Facehugger 2012.08.14. 15:38:01

@Püspök utcai gombaszedő:
Nemtom. 400 lábról az utolsó korty levegővel feljönni - visszatartva mindent, nehogy megfulladj - szerintem gyors.

Barnebyte 2012.08.14. 16:33:32

@Fluffer: Köszi, így világos. :) Az én elgondolásomból kihagytam, hogy elfárad az anyag a sok mozgástól, ennél a megoldásnál a szálak nem nyúlnak.

Püspök utcai gombaszedő · http://valogatott.blog.hu 2012.08.14. 21:56:38

@Facehugger: Nem az a lényeg, hanem az, hogy a hirtelen vákuum miatt a levegő kipréselődik a tüdőből, és mindez gyorsabban történik, mint ahogy turbulencia nélkül kiférne a légcsövön. Ilyesmi biztos búvároknál is előfordul néha, de akkor náluk is garantáltan azonnal halálos.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2012.08.15. 13:26:43

@molnibalage: nyomásdugaszolásnak teljes testet fedőnek kell lennie, különben felduzzadnak a szöveteid, illetve a víz kipárolog, és kiszáradsz/leesik a vérnyomásod, végül gázosodik a vér és kampec (ha jól értem a dolgot). Szóval egész testet fedő nyomásgyakorlás + oxigén, az már majdnem szkafander :) és persze kell sugárzás elleni védelem is.

molnibalage 2012.08.20. 19:52:30

@lacalaca: Magamra húzok egy légmentesen záró nagy zacskót, akkor az kb. elég is, ha nagyon szorul a hurok és át kellene menni mondjuk olyen helyzetben, mint ami a Napfény című filmben volt...?

Teddyke 2012.08.26. 15:37:25

@molnibalage: nem elég, a tüdőd sajnos megrepedne, ha visszatartod a levegőt. Azonnal fújni kell kifelé a levegőt, különben meghalsz.